Ilyen lehetne például egy leendő techcégadó, vagy széndioxid-adó. De David Sassoli nem érné be ígéretekkel, konkrét terveket szeretne hallani.
Az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek üzenve ismét a következő hétéves költségvetési parlamenti vétóját helyezte kilátásba David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, amennyiben a tagállamok nem támogatják az EU saját forrásainak megemelését – erről az elnök péntek délelőtti sajtótájékoztatóján számolt be.
Hiányzó az ambíció a közös büdzséből
amely a jövőre hatályba lépő új hétéves költségvetés mellett még 750 milliárd euró értékben osztana szét vissza nem térítendő támogatásokat és hiteleket az európai tagállamok körében. A terv arról szól, hogy a tagállamok ideiglenesen emeljék a maximumra az EU-nak befizethető saját források plafonját, a plusz bevétellel a háta mögött pedig az Európai Bizottság vegyen fel közösen hitelt a pénzpiacokról. Ebből 500 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások formájában, 250 milliárdot pedig hitelekként osztanának szét a huszonhét tagállam között, a Bizottság pedig abban bízik: a közös hitelfelvétel nemcsak, hogy segít majd a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésében, de kedvezőbb feltételeket biztosít, mintha a tagállamok saját maguk, egyenként vennének fel hiteleket.
Sassoli sajtótájékoztatóján kifejtette: a Bizottság terve kiindulási pont, azt pedig nem fogadja el, hogy a tervektől a tagállamokkal való egyeztetések folyamán visszalépjenek. Ahogy fogalmazott, az EP szeretné, hogy a helyreállítási terv legyen az üzemanyag abban az európai gazdaság motorjában, ami a járvány után újra mozogni kezd.
És bár a helyreállítási tervvel alapvetően nincs problémája az EP elnökének, a Bizottság 1,1 billió (tehát 1100 milliárd) eurós következő hétéves költségvetésével már igen. Sassoli szerint ugyanis
ahogyan a zöld gazdaságot sem érdemes túlzottan hangoztatni, ha szintén elvesznek minden olyan eszköz finanszírozásából, amely segítene abban, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon az Európai Unió.
Nincs megállapodás, ha nincs több saját forrás
Ami azonban még lényegesebb: az EP-elnök szerint az Európai Parlament nem állapodik meg senkivel, ha az EU saját forrásai nem emelkednek. Saját forrásoknak azokat a bevételeket nevezik, amelyek közvetlenül az Európai Unió kasszájába folynak be, és nem a tagállamoktól érkeznek befizetések formájában: ilyen források például a vámok és mezőgazdasági vámok, valamint a cukor- és izoglükóz-illetékek.
Jelenleg a tagállamok állják az EU büdzséjének 72 százalékát, míg a saját források csak 15 százalékot tesznek ki, a fennmaradó 13 százalék pedig az áfaalapú bevételekből származik, a legtöbb tagállam az áfabevételei 0,3 százalékát ugyanis az EU-nak fizeti be. Az Európai Parlament pedig régóta sérelmezi a tagállamoknak való kiszolgáltatottságot, és hangoztatja a saját források reformját, vagyis azt, hogy több olyan adónem is legyen, amely közvetlenül az EU-hoz folyik be, és nem a tagállamoktól kell pénzt kuncsorogni.
Most is erről beszélt Sassoli, kifejezve, hogy az EP számára a reform „vörös vonal”, és „nem lesznek elégedettek csak bejelentésekkel”, hanem konkrét határidőket is kérnek arra vonatkozóan, hogy milyen adónemekből lesznek új bevételei az uniónak, és ezeket mikor vezetik be. A leggyakrabban ezzel kapcsolatban egy, a techcégekre kivetett leendő új digitális adót, vagy a karbonadót emlegetik.
Sassoli arról is beszélt: a kérdésben az Európai Parlament többsége egységes,
Bár az EU-s büdzsé részletei a tagállami tárgyalások folyamán dőlnek el, az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a hétéves költségvetést ahhoz, hogy hatályba léphessen. Így az EP-nek két lehetősége van: vagy rámondja az áment a büdzsére, vagy vétóz, Sassoli szavaiból pedig az vehető ki, hogy a parlament az utóbbit is meglépné, ha a követeléseik nem teljesülnek.
A délieknek segít a helyreállítási csomag
Többek között a büdzséről és a helyreállítási csomagról jelenleg is tárgyalnak online videokonferenciájukon az uniós tagok állam- és kormányfői. Ugyanakkor a kérdésben nagy a megosztottság a tagállamok között: a 750 milliárdos helyreállítási terv hangos kritikusa például Orbán Viktor, aki ódzkodik a közös hitelfelvételtől, és nehezményezi, hogy a terv szerinte a gazdagoknak több pénzt ad, mint a szegényeknek.
Hangos kritikus a cseh Andrej Babiš is, akinek hasonló problémái vannak a tervvel, mint Orbánnak. A helyreállítási programból ugyanis
vagyis az alacsony munkanélküliséggel és magas növekedési rátával operáló közép- és kelet-európai tagállamok rosszul járnak, míg a stagnáló, eladósodott, és magas munkanélküliséggel sújtott déliek meg nagyon jól.
Így a Bizottság belső becslései szerint – amelyeket a Politico közölt – Magyarországnak 8,1 milliárd euró járna támogatásokban, 7 milliárd pedig hitelekben, Csehországnak pedig 8,6 milliárd támogatás, és 10,6 milliárd hitel jár. Ezzel szemben a legfőbb kedvezményezett Olaszország, amely 81,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 90,9 milliárd visszafizetendő támogatást kap.
BORÍTÓKÉP: Európai Parlament / Daina le Lardic (2019)
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.