Megszavazta a parlament, hogy véget érjen a veszélyhelyzet Magyarországon

Szerző: Hutter Marianna
2020.06.16. 12:37

Visszaadta a kormány a koronavírus-járvány miatt ráruházott különleges felhatalmazást, egyúttal viszont szavaztak az egészségügyi válsághelyzet kibővítéséről, de a különleges gazdasági övezetek létrehozásáról is a parlamentben. Mutatjuk a részleteket!

Megszavazta a parlament, hogy véget érjen a veszélyhelyzet Magyarországon
Kedden megszavazta a parlament, hogy véget érjen a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet Magyarországon.

Fontos, hogy a kérdésről még kell a kormánynak is dönteni, csak ezt követően szűnhet meg ténylegesen a veszélyhelyzet.

A parlament kedden döntött arról is, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően milyen átmeneti szabályok maradjanak érvényben a járványveszély miatt, illetve bővítették az egészségügyi válsághelyzet jogintézményét, és bevezették a különleges gazdasági övezeteket is. Miután mindhárom törvénynek voltak minősített, kétharmados többséget, illetve csak egyszerű többséget igénylő részei, ezért mindegyikről két részletben szavaztak.

A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény kétharmados részeit például az alábbi módon fogadták el:

igennel szavazott: 192 fő
nemmel szavazott: 0  fő
tartózkodott: 0 fő

Vagyis ezt nemcsak a Fidesz-KDNP, hanem az összes többi parlamenti frakció is megszavazta, a függetlenek közül pedig mások mellett Szél Bernadett, Bencsik János, Volner János, vagy éppen Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel.

Az átmeneti szabályokkal kapcsolatban pedig így alakult a kétharmadot igénylő szavazás:

igennel szavazott: 135 fő
nemmel szavazott: 54 fő
tartózkodott: 3 fő

Vagyis itt például csak Volner János független és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavaztak igennel a Fidesz-KDNP mellett, a többi frakció leszavazta a kétharmadot igénylő részeket. A tartózkodók között a mihazánkos, de frakció híján a parlamentben függetlennek számító Dúró Dóra, Apáti István és Fülöp Erik voltak.

A DK már a szavazás előtt deklarálta: igennel szavaznak a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényről, azzal együtt, hogy azt írták, tudják, ezzel nem fog megszűnni a miniszterelnök teljhatalma. „Orbán Viktor hiába ígérte ugyanis, hogy visszaadja a teljhatalmat, közben gyáván benyújtotta a második felhatalmazási törvényt, amit az egészségügyi vészhelyzetről ismert salátatörvényben rejtettek el.” Ugyanakkor szerintük ebben a salátatörvényben szerepel például a hitelmoratórium meghosszabbítása, amit a DK is támogat.

Ezért a párt bár eleinte azt jelezte, hogy képviselőik tartózkodni fognak, végül mégis nemet nyomtak a DK-sok. 

Hadházy Ákos független képviselő pedig például már előre jelezte: ma sem megy be a parlamentbe, és ezt javasolja minden ellenzéki képviselőnek. „Újabb aljas csapda ez az ellenzék számára: az a képviselő, aki megszavazza a rendkívüli jogrend feloldását, valójában a bármikor bevezethető teljhatalomra ad felhatalmazást. Ha nem szavazza meg, a csapból is az folyik majd, hogy »lám, az ellenzék miért sipákolt a felhatalmazási törvény ellen, ha egyszer nem szavazza meg a visszavonását?!«

Egyetlen kiút van ebből a csapdából: nem venni részt ebben a játékban!”

 Mi volt a veszélyhelyzet lényege?

A kormány még március 11-én vezette be a veszélyhelyzetet, ami például azért volt szükséges, mert normális esetben a kormány egy szál rendelettel nem tilthatná meg senkinek, hogy a munkahelyen, az élelmiszerbolton (meg ugye a fodrászon és manikűrösön) kívül bárhova is menjen.

Ugyanakkor elfogadtattak egy felhatalmazási törvényt is, ami egyrészt jóváhagyta március 11-e óta, vagyis a veszélyhelyzet kihirdetése óta meghozott kormányrendeleteket, másrészt felhatalmazta a kormányt, hogy a majd meghozott, és törvényektől akár eltérő veszélyhelyzeti rendeletek hatályát meghosszabbítsa egészen addig, amíg a veszélyhelyzet tart. Utóbbival kapcsolatban számos kritka érte a kormányt, ugyanis egy olyan biankócsekkről volt szó a törvénnyel, aminek még véghatárideje sem volt. 

Egyébként éppen a határidő hiányára hivatkozva nem szavazta azt meg a törvényt az ellenzék, ami miatt a Fidesz elkezdte kommunikálni, ők a vírus pártján állnak. 

Arról, hogy mit kell tudni a felhatalmazási törvényről, itt írtunk részletesen.

Van-e gond az átmeneti törvényekkel?

Ami a rendkívüli felhatalmazás visszaadásáról szóló törvényt illeti, arról is gondoskodna a kormány, hogy egy esetleges második járványhullám esetén ne kelljen az alkotmány szerinti különleges jogrendet hirdetnie, hanem a mostani felhatalmazási hercehurca nélkül is tág jogkörei legyenek járványügyben, erről itt írtunk részletesebben.

Ehhez egy, az egészségügyi törvényben már eddig is meglévő jogintézményt, az egészségügyi válsághelyzetet használnák fel, azt bővítenék ki. Így például az egészségügyi válsághelyzet alatt már számos olyan területen is rendeletalkotási jogot vindikálna magának ezen időszakban, amikkel tipikusan most az alkotmány alapján kihirdetett különleges jogrendben élt,

például rendelettel korlátozhatná a kormány az üzletek működését, nyitva tartását, egyes termékek árusítását, fogyasztását vagy éppen az emberek személyes érintkezését.

Az egészségügyi válsághelyzet hat hónapra szólna, de ha tovább fennállnak a törvényi feltételei, akkor a kormány maga ezt meghosszabbíthatná. Tehát a kormány már parlamenti plenáris szavazás nélkül lényegében minden, a tavaszi járványhelyzet idején történt korlátozást életbe tudna léptetni, igaz, például kijárási tilalmat vagy kijárási korlátozást nem vezethetnének be egészségügyi válsághelyzet idején.

Jönnek a különleges gazdasági övezetek is

Ugyancsak kedden szavazott a parlament az úgynevezett különleges gazdasági övezetek létrehozásról is, amely törvényjavaslat szerint az ötmilliárd forintnál nagyobb értékű, egy megyében jelentős, és sok munkahelyre kiható beruházásokat kormányrendelettel a megyei közgyűlések hatáskörébe lehetne vonni. Ez azt jelenti, hogy elég egy kormányrendelet ahhoz, hogy a városoktól a mindenhol fideszes többségű megyei közgyűlésekhez lehetne telepíteni az ilyen beruházásokat és az ebből adódó adóbevételeket is.

Egyelőre viszont éppen az ellenzéki vezetésű Göd járt így, akiknél a Samsung-gyárat és a körülötte található területet jelölte ki ilyen övezetté a kormány.

A törvényjavaslat ellen az ellenzék tiltakozott, így gyakorlatilag Volneren és Ritteren kívül más nem szavazott a kormánypártoknál a kétharmados részeknél, de az egyszerű többséget igénylő részeknél sem.

FRISSÍTÉS (2020.06.16. 13:28): A szavazást követően az Azonnali kereste a DK-s Arató Gergelyt, a párt parlamenti frakcióvezető-helyettesét, miért nem tartózkodtak az eredeti tervek szerint az átmeneti szabályokkal kapcsolatban. Ő arról beszélt: a salátatörvénynek eleve volt egy csomó része, ami támogathatatlan volt, de azt gondolták, azért van mód a kompromisszumra. Ám a Fidesz-többség most is minden ellenzéki indítványt megfontolás nélkül leszavazott, „hiába nyújtottuk a kezünket, a Fidesz elütötte”, így végül nemet nyomtak.

FRISSÍTÉS 2. (2020.06.16. 14:33): Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt egy parlamenti sajtótájékoztatón kedden délután az MTI szerint: a kormány üdvözli, hogy az Országgyűlés a rendkívüli jogrend megszüntetését kérte. Így a kormány azt kéri, mielőbb hirdessék ki a törvényt, hogy a kormány is hamar dönthessen, és így szerda éjfélkor véget érhessen a rendkívüli jogrend.

FOTÓ: Orbán Viktor / Facebook

Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek