+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. június 16. kedd, 15:00
A márciusban felröppent pletykára, miszerint az amerikai elnök az USA-nak egy kifejlesztendő koronavírus elleni vakcinához való kizárólagos hozzáférésért kilincselt a CureVac-nél, elutasítóan reagáltak az EU-ban. Most a német kormány inkább kezébe vette az irányítást, és részesedést szerzett a vakcinán dolgozó biotechnológiai cégben.
Összesen 300 millió eurót fizet Németország a CureVac 23 százalékos tulajdonjogáért a német gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint

 

írja a Politico.

 

A tübingeni székhelyű biotechnológiai vállalat nem először kerül be a hírekbe. Márciusban mi is írtunk róla, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen a cég képviselőivel folytatott tárgyalása után optimistán nyilatkozott: akkoriban abban bízott, hogy a CureVac akár már őszre előállhat egy hatékony Covid-19 elleni vakcinával.

 

Szakértők – például az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) – azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy a használható vakcina kifejlesztése és piacra kerülése akár 12-18 hónapig is eltarthat.

 

A CureVac azonban nem elsősorban azért érdekes, mert sok más céghez hasonlóan ők is az újfajta koronavírus ellenszerét keresik: szintén márciusban arról szóltak a hírek velük kapcsolatban, hogy

 

Donald Trump amerikai elnök Washingtonban Daniel Menichella ügyvezetővel a kutatások USA-ba költöztetéséről és egy kifejlesztendő vakcina kizárólagos amerikai használatáról tárgyalt.

 

A Jens Spahn vezette német egészségügyi minisztérium is tényként kezelte az amerikai szándékot, egyúttal német kormányzati források már akkor arról beszéltek a sajtónak, hogy Angela Merkelék is akcióba lépnek, és részesedést szereznek a CureVac-ben, ezzel biztosítva, hogy Trump ne tehesse rá a kezét a koronavírus-elleni vakcinára.

 

Hogy a pletykák Trump szándékaival kapcsolatban igazak-e, valószínűleg sosem fog kiderülni. Mindesetre a CureVac többségi tulajdonosa, Dietmar Hopp a német kormánnyal kötött üzlet nyélbe ütése után nem cáfolta egyértelműen az amerikai közeledést.

 

„Amikor ezek a hírek felröppentek, felhívtam az akkori ügyvezetőnket, és elmondtam neki, hogy nem gondolkozunk ilyen megegyezésben” – mondta Hopp. Nála konkrétabban fogalmazott a gazdasági miniszter Peter Altmaier, aki azt mondta:

 

„Németország nem eladó, nem árusítjuk ki az értékeinket”.

 

Igaz, a német kormányzat korábban is amellett foglalt állást, hogy a cég és Trump tárgyalásairól szóló hírek megfelelnek a valóságnak.

 

A hivatalos indoklás szerint a német kormány azért döntött a 300 millió eurós befektetés mellett, mert abban bízik, így felgyorsul a vakcina fejlesztése. Altmaier szerint a CureVac „ígéretes cég”, arról ugyanakkor nem tudni, mikorra készülhet el az oltóanyaggal.

 

A CureVac egyébként már áprilisban is jelentős összeghez jutott: akkor az Európai Beruházási Bank hagyott jóvá egy 75 milliós tőkeinjekciót a cégbe.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Az ötcsillagos római főpolgármester állította le a projektet: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós indok?

Hetvenöt éve dobták le az amerikaiak Hirosimára az atombombát, ami azonnal megölt 78 000 embert. Máig több, mint tízezer nukleáris töltet van a világban.

A demokrata elnökjelölt kampánycsapata szerint a kérdés eleve abszurd volt, amire abszurd választ kellett adni.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás