A szerb elnököt azért dicsérte meg a Néppárt elnöke, amiért Orbánt bírálja

Aleksandar Vučić országlása alatt lerombolta a szerb demokráciát és a független médiát, az ellenzék pedig annyira kilátástalannak érzi a helyzetet, hogy nagy részük bojkottálja is a vasárnap esedékes parlamenti választásokat. A Fidesz esetében a jogállamiságért annyira aggódó Néppárt-elnök viszont nagyon is szurkol szerbiai tagpártjának.

Szívélyes dicséretet kapott a szerbiai parlamenti választások előtt Donald Tusktól, az Európai Néppárt elnökétől Aleksandar Vučić szerb elnök. Tusk Twitterén úgy fogalmazott: Vučić-tyal „baráti beszélgetést” folytatott egy videokonferencián.

„Tisztelt Elnök Úr, minden joga megvan büszkének és elégedettnek lenni azzal, amit a ciklusa alatt Szerbiáért tett.

– szólt az EPP elnökének Twitter-üzenete. Vučić 2014-ben miniszterelnökként került Szerbia élére, igaz, már az előtte 2012 és 2014 között létező, a szocialista Ivica Dačić kormányában is komoly befolyással bírt. 2017 óta pedig elnökként áll a szerb állam élén. Való igaz, hogy 2014 óta a koronavírus-járványig a szerb gazdaság tényleg folyamatosan növekedett, ugyanakkor Tusk másik állítását, nevezetesen, hogy Vučić hatalmára jellemző lenne az „erőteljes vezetés”, is kár eltagadni.

Ilyen demokratikussá tette Szerbiát nyugati támogatással Vučić

Vučić ugyanis az évek alatt kritikusai szerint teljesen felszámolta a demokráciát Szerbiában, és a médiaviszonyok finoman szólva sem mondhatók egyenlőnek: a 2017-es elnökválasztás idején például megfigyelők szerint Vučićnak tízszer több megjelenési időt biztosítottak a közmédiában, mint a többi ellenzéki jelöltnek összesen. A médiaviszonyokat jól jellemzi például a hétfői belgrádi lapszemlénk is: a legnagyobb napilapok mind kritikátlanul kormánypártiak, Soros-féle migránsinvázióról, béna ellenzékről, Vučić ellen tervezett állítólagos ellenzéki merényletről cikkeztek, egyedüli ellenzéki napilapként a Danas nem harsogta a kormánypárt üzeneteit.

A Twitterről pedig épp áprilisban töröltek le egy hatalmas szerb kormánypárti propagandahálózatot:

Egyedüli céljuk az ellenzék lejáratása, valamint a kormánypárti üzenetek megtolása volt.

Pedig Szerbiában közel sem arról van szó, hogy ne lenne elégedetlenség a kormánnyal szemben: 2018 végén-2019 elején emlékezetes módon többtízezres tüntetéseket tartottak az országban Vučić politikája ellen. A kiváltó ok az volt, hogy valakik 2018 januárjában megöltek egy koszovói szerb politikust és 2018 novemberében három ellenzéki politikust is megvertek ismeretlen tettesek. Ugyanakkor a kormányellenes megmozdulások mögött Vučić szerint a horvátok álltak, akik „erőszakra heccelnek Belgrád utcáin”.

Vučić ennek kijátszására a korábbi ötről három százalékra csökkentette a parlamenti bejutási küszöböt, egy pár bejutásban reménykedő ellenzékin, és a hatalom szatellitpártjain kívül nem sokan indulnak az elnök Szerb Progresszív Pártja ellen, a legnagyobb ellenzéki erők kitartanak a bojkott mellett.

Vučićnak szabad, Orbánnak nem

Ezen politika folytatása mellett tette le a garast Donald Tusk a hétfői tweetjével, vagyis úgy tűnik,

Pedig Orbán és Vučić óriási barátok: a magyar miniszterelnök a koronavírus-járvány utáni első külföldi útja Belgrádba vezetett, és Szerbiával még a többi szomszédus, EU-tagországnál is hamarabb nyílt meg karanténkötelezettség és egyéb korlátozások nélkül a magyar határ.

Az Orbán-Tusk-viszony viszont már nem ennyire rózsás: a tavaly novemberben – a Fidesz távollétében – megválasztott Néppárt-elnök első, Orbánnal való csörtéjéig nem sokat kellett várni. Egy Spiegelnek adott interjúban Tusk például rögtön kijelentette: „Carl Schmitt büszke lenne Orbán Viktorra”, amit a magyar kormányoldal rögtön nácizásként értelmezett.

Ezt követően a teljes kormánymédián végigfutott egy álhír, amiben Tusk nagyapját gyanúsítják azzal, hogy náci kollaboráns lett volna, ehhez pedig előtúrtak egy képet, amin egy Tuskra kicsit hasonlító férfi SD-tisztek társaságában ül egy autóban. Ezen felül Orbán Viktor áprilisban még levelet is írt a német és bajor kormánypártoknak, hogy nekik panaszkodjon Tuskkal kapcsolatban, aki szerinte megosztja a Néppártot és az európai liberálisok és baloldaliak nyelvét használja.

Vagyis Tusk és a Fidesz között finoman szólva is hűvös a viszony,

(igaz, nagyon izgulni nem kell: a bojkottal együtt a tét legfeljebb az, hogy becsúszik-e 50 százalék alá a részvétel, de Vučić pártja borítékolhatóan 60 százalék körül zár majd).

Európának így kényelmes

A jelenségről egyébként Rastislav Dinić szerbiai politikai elemző is beszélt már az Azonnalinak adott nagyinterjújában. Ő úgy fogalmazott, van egy „kölcsönösen előnyös helyzet Vučić és egyes európai államok között”: Szerbia úgy tesz, mintha közeledne az EU-hoz, miközben mindkét fél tudja, hogy a csatlakozásig sosem fognak eljutni a szerbek, csak az unió előszobájában fognak várakozni.

Szerinte az EU azért huny szemet Vučić számos megkérdőjelezhetetlen, illiberális akciója felett, mert papíron továbbra is demokrácia van, „mindenki részt vehet a közéletben, valamilyen választásokat még mindig tartanak, persze nem tisztességesek, de a választóik előtt az európai politikusok továbbra is úgy tehetnek, hogy minden oké”. Vučić számára pedig ez rendkívül kényelmes helyzet, hiszen

– vélte Dinić.

És bár a Fidesz a Néppártban fel van függesztve, az EPP a balkáni tagságával kapcsolatban már nem ilyen válogatós: Vučić Szerb Haladó Pártja mellett Néppárt-tag az észak-macedón VMRO-DPMNE is, akinek Magyarországra menekülő exelnökéről, Nikola Gruevszkiről is igen sokat hallhattunk. Gruevszki kormányzása folyamán hagymázas Nagy Sándor-nacionalizmust épített ki közpénzből, miközben a Szkopje belvárosának felújítására kiírt Szkopje 2014-projekt hemzsegett a korrupciótól.

BORÍTÓKÉP: Európai Tanács (2018)