+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. június 15. hétfő, 16:31
Még 2010-ben, amikor az olasz Öt Csillag Mozgalom nem kormánypárt, hanem elitellenesek szedett-vedett gyülekezete volt. És bár mind az Öt Csillag, mind venezuelai diplomáciai források abszurdnak nevezik a tranzakciót kiszivárogtató spanyol lap sztoriját, egyvalami biztos: akár megtolta Venezuela az Öt Csillagot, akár nem, a párt képviselői mindmáig elég barátságosak a venezuelai rezsimmel.

2010-et írunk: Olaszországban az előző évben a gazdasági világválság farvizén létrejött, és egyre népszerűbbé vált egy elitellenes politikai párt, az Öt Csillag Mozgalom. A pártnak akkor még se parlamenti képviselete, se beágyazottsága nem volt, három év múlva viszont már a Beppe Grillo színész-blogger-humorista által alapított szervezet a második legnagyobb parlamenti pártként robbant be a közéletbe, 2018-ban pedig már a választást is megnyerték, azóta pedig először a Salvini-féle Ligával, most pedig a balközép Demokrata Párttal együtt vezetik Olaszországot.

 

Zsebpénz antikapitalizmusra

 

Ezzel a párt mára sikeresen megvetette a lábát az olasz politikai palettán, de az M5S emelkedése nem volt mindig ilyen egyszerű: az ABC spanyol napilap hétfői címlapsztorija volt az a hír, hogy a lap birtokába jutott venezuelai katonai hírszerzési dokumentumok alapján

 

Caracas 2010-ben egy aktatáskában 3,5 millió eurót juttatott el az ország milánói konzulátusán keresztül a párt eszének, Gianroberto Casaleggiónak.

 

Róla már az Azonnalin is írtunk korábban: míg Grillo a nyilvánosságban volt a párt arca és az elitellenes lázadás megtestesítője, addig a 2016-ban elhunyt informatikus Casaleggio szürke eminenciásként a háttérben építgette a pártszervezetet, rendkívül okosan és már korán is felismerve, hogy a XXI. század vitáinak jelentős része az online térben fog zajlani.

 

És az ABC cikke szerint ő kapta kézhez azt az aktatáskát is, amelyben a 3,5 millió eurós venezuelai finanszírozás lapult, a lap által megszerzett dokumentumok szerint mindezt azért, mert

 

Casaleggio „az Olasz Köztársaságban a baloldali forradalom és az antikapitalista mozgalom promótere”.

 

Máig Maduro mellett az ötcsillagosok

 

Ám a legérdekesebb a történetben még csak nem is Casaleggio személye, hanem a venezuelai külügyminiszteré, aki a tranzakciót az ABC híre szerint tíz éve személyesen jóváhagyta. Akkor a világ legnagyobb kőolajtartalékaival rendelkező Venezuela még egészen prosperált, az elnök Hugo Chávez körül pedig valóságos kultusz alakult ki a bőkezű szociális programok miatt. Chávez külügyminisztere pedig az a Nicolas Maduro volt, aki jelenleg egy rendkívül megkérdőjelezhető tisztaságú elnökválasztást követően áll az olajárak bezuhanása – valamint az amerikai szankciók – miatt hiperinflációba és áruhiányba zuhanó dél-amerikai ország élén.

 

A 2010. július 5-i keltezésű, kiszivárogtatott dokumentum szerint

 

a 3,5 milliós összeget az akkor belügyminiszter, most pedig petróleiumügyi miniszter Tareck el Aissami keretéből különítették el,

 

aki mindmáig Maduro egyik legfőbb bizalmi embere. El Aissami azóta már rajta van az Egyesült Államok és az EU szankciós listáján is, előbbi esetben pénzmosás vádjával, az EU esetében pedig azért, mert a venezuelai titkosszolgálat fejeként súlyos emberijog-sértések köthetők a nevéhez.

 

A 3,5 millió euró értékű diplomatatáskának pedig meg is lett az eredménye: az Öt Csillag mindmáig kiáll Maduro mellett – Ciprus és Szlovákia mellett Olaszországgal zárul azon EU-tagállamok listája, amelyek nem fogadták még el Venezuela ideiglenes elnökeként azt a Juan Guaidót, aki az ellenzéki többségű (de a hatalom által feloszlatott) nemzetgyűlés elnökeként ideiglenes elnökké kiáltotta ki magát még tavaly januárban.

 

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök arra hivatkozott, hogy nem ismerik el Guaidót, mivel nem választási folyamat útján került hatalomra (sőt, igazából hatalomra se került, mert a nyugati világ nagyrészének diplomáciai elismerésének ellenére a közhatalmat jelenleg is Maduro gyakorolja Venezuelában). Conte akkori kijelentése ellentétben állt akkori belügyminiszterével, Matteo Salvinivel, aki „vörös diktátornak” nevezte Madurót, és Guaidó elismerésére szólított fel.

 

Az Öt Csillag egyik államtitkára pedig 2017-ben még

 

egy komplett delegációval el is ment Caracasba megemlékezni Hugo Chávez halálának negyedik évfordulójáról,

 

ahol az EU szankciós listáján szintén szereplő Delcy Rodríguez elnökhelyettes is fogadta az olaszokat.

 

Venezuela és az Öt Csillag szerint hamisítvány a levél

 

Egy másik ismert öt csillagos Alessandro Di Battista pedig egy 2019-es nyílt levélben még Trump ellen is kirohant az Egyesült Államok Venezuela elleni politikai szankciói miatt, mondván, hogy az amerikaiak célja a polgárháború. Battistával kapcsolatban egyébként bőven nem ez a legfrissebb hír, hanem az, hogy jelentős konfliktusba került a hétvégén a pártban már csak háttéremberként résztvevő Grillóval: Di Battista felvetette, hogy a pártnak kongresszust, sőt, „alkotmányozó gyűlést” kellene tartania, miután az M5S a legújabb közvélemény-kutatásokban már csak 15 százalék környékére jó, míg Grillo mindezt elvetette mondván, hogy rossz az időzítés. Ez pedig előrevetítette azt is, hogy akár szakadhat is az Öt Csillag.

 

Egyelőre az ABC által kiszivárogtatott nyílt levelet mindkét érintett fél tagadja: az ANSA olasz hírügynökség szerint a venezuelaiak híreszteléseket

 

„hamisnak és abszurdnak” nevezték mondván, hogy az Öt Csillag 2010-ben „Venezuelában teljesen ismeretlen volt”.

 

Caracasi diplomáciai források pedig a Repubblica olasz napilapnak „hamisítványnak” bélyegezték a spanyol lap által kiszivárogtatott levelet. Ugyanígy vélekedett Pino Cabras ötcsillagos parlamenti képviselő a Repubblicának: szerinte a dokumentum „nevetséges”, ilyet pofonegyszerűen gyárthat bárki Photoshop-ban is. „Én is csinálhatnék egy hasonlóan hatékony levelet, amelyben bebizonyítom, hogy Donald Trumpot Barbara D'Urso (olasz explaymate, színész és tévés személyiség – a szerk.) finanszírozza”.

 

BORÍTÓKÉP: Nicolas Maduro (b) és Beppe Grillo (j) / Facebook

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Csak öten tartózkodhatunk a helyiségben, és már megvagyunk – többek között ilyen és ehhez hasonló mondatokkal találkoztak a független megfigyelők a belarusz elnökválasztáson.

Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

Új heti borajánló sorozat indul az Azonnalin: mostantól minden héten elmondjuk, miből tartalékolj be jövő hétre!

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A hét kérdése

Maradjon Lukasenka? Jöjjön a rezsimváltás? Egyesüljenek az oroszokkal? Vagy Litvániával? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás