+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2020. június 14. vasárnap, 08:10
A VMSZ listavezetője és szabadkai polgármesterjelöltje, Pásztor Bálint közép-európai várost csinálna Szabadkából. Gyorsinterjú.

Azt mondta az előbb egy kampányeseményen, hogy nagyban a Vajdasági Magyar Szövetségnek köszönhető a magyar és a szerb kormány mostani jó viszonya. Ez egy kritika a magyar külügy felé? Ők rosszul végzik a dolgukat?

 

Nem, de nagyon gyakran elhangzik, hogy a kisebbségi közösségek hidat képeznek az anyaország és azon ország között, amelyben élnek. Mi ezt a szerepet komolyan vettük, és a személyes kapcsolatainkat latba vetettük mindkét oldalon annak érdekében, hogy ezek a kapcsolatok tíz év elteltével olyan szinten legyenek, amilyenen most vannak. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy mikor ez a kapcsolatfelvétel Orbán Viktor és Aleksandar Vučić (korábbi szerb miniszterelnök, jelenlegi köztársasági elnök – a szerk.) között megtörtént a mi közbenjárásunkkal, akkor még Magyarországnak nem jobboldali, nemzeti kormánya volt.

 

Ön szerint hány százalékban köszönhető a VMSZ-nek ez a jó kapcsolat, és hány százalékban másnak: a két személy közti „kémiának”, esetleg Putyinnak mint közös jóbarátnak?

 

Az elmúlt nyolc év azt bizonyítja, hogy abszolút haszonélvezői ennek a kapcsolatnak nem csak a vajdasági magyarok vagy a magyarországi szerbek, hanem Magyarország és Szerbia teljes lakossága, úgyhogy nem szoktuk ezt így szétszálazni. A lényeg és a végeredmény a fontos.

 

Tudna-e valamilyen tippet adni mondjuk az erdélyi RMDSZ-nek, a felvidéki MKP-nak, más határon túli magyar pártoknak, hogy hogyan segítsenek ők a magyar-román, illetve a magyar-szlovák viszony javításában?

 

Nem szoktunk fogadatlan prókátorként tanácsokat osztogatni más nemzetrészek vezetőinek. Mindenesetre a vajdasági magyarság helyzete és Magyarország és Szerbia kapcsolata példaértékű lehet más régiókban is, Szerbia és a szerbek vonatkozásában is egyéb szomszédaik viszonylatában – gondolok itt a horvátokra és az albánokra. A mi esetünkben úgy történt – és ez a logikus, követendő példa –, hogy először a múltat kell tisztázni.

 

A múltbéli sérelmeket kell helyrerakni, a megbékélést kell elérni, és azt követően lehet a jelenben őszintén együttműködni és a jövőt építeni.

 

PÁSZTOR BÁLINT 1979-BEN SZÜLETETT SZABADKÁN. BELGRÁDBAN VÉGZETT JOGOT, 2007 ÓTA KÉPVISELŐ A BELGRÁDI PARLAMENTBEN, 2019 ÓTA A VMSZ ALELNÖKE.

 

A vasárnapi szerbiai választásokat az ellenzéki pártok egy része bojkottálja. Mi az önök véleménye a bojkottról, és számítanak-e arra, hogy az alacsonyabb részvétel a VMSZ-nek kedvezhet?

 

Nem számítok arra, hogy jelentősen alacsonyabb lenne a részvétel, mint az előző választásokon. Huszonegy lista fog ringbe szállni, ami jól mutatja, hogy milyen mértékű ez a bojkott: semmilyen. Van néhány ellenzéki tömörülés, amely nem vesz részt a választásokon, de nagyon sokan meggondolták magukat. A választási szabályok pedig nem változtak az elmúlt tíz évben, tehát amennyire legitimek voltak az előző választások, amikor a jelenlegi ellenzéki pártok győztek, annyira lesznek ezek a választások is legitimek. Illetve egyetlen változás történt, ez pedig pont az ellenzék malmára hajtja a vizet, ugyanis az öt százalékos küszöböt három százalékra csökkentettük, tehát egyszerűbb bejutni a parlamentbe, mint korábban volt.

 

Nem biztos, hiszen lehet, hogy így többen felbátorodnak és elindulnak, aztán mégis kiesnek 2,9 százalékkal, ami viszont önöknek jó, hiszen az önök számára, mivel kisebbségi listaként indulnak, nincs küszöb.

 

Így van, a mi számunkra nincs küszöb,

 

nekünk és a többi kisebbségi pártnak az az érdekünk, hogy minél több párt maradjon a küszöb alatt.

 

De az országos nagy pártok szempontjából mondtam azt, hogy a bojkott nem megalapozott, hiszen vagy nem változtak a választási szabályok, vagy ahol változtak, ott kedvezőbbé váltak.

 

Ha úgy alakul, hogy Vučić​éknak szükségük lesz önökre egy stabil parlamenti többséghez, akkor számíthatnak önökre?

 

Vučićéknak eddig sem volt szükségük sem a szocialistákra, sem ránk, hiszen stabil többségük volt az előző ciklusban is. Azonban a már elmondott okokból és más okokból is mindenképpen érdeke a Szerb Haladó Pártnak (Vučić pártjának – a szerk.) is és a Vajdasági Magyar Szövetségnek is, hogy a kormánykoalíció részét képezze a legitim magyar párt. Ez az együttműködés konkrét eredményeket hozott a múltban is, úgyhogy nem látom az okát annak, hogy ez ne folytatódjon abban az esetben, ha a választók minket kitüntetnek a szavazataikkal.

 

A kampányeseményen beszélt a tervezett Baja-Szabadka-Szeged vasútvonalról. Akárhogy is nézzük, ez Bajától Szegedig két határellenőrzés. Miért éri meg ez utasként bárkinek?

 

Szabadka szempontjából kell ezt szemlélni, és akkor csak egy határátlépés van. Tehát Szabadkáról el lehet menni vagy Szegedre vagy Bajára, és ez az igazi hozadéka és előnye ennek a vasútvonalnak. Lehetővé fog válni, hogy valaki Szabadkán éljen és Szegeden dolgozzon, tanuljon. Ki fog nyílni a tér, teljesen mobilissá fog válni ez a régió, ez pedig az elvándorlás lelassítása, visszafordítása szempontjából is nagyon fontos. Arról nem beszélve, hogy Szabadkáról negyven perc alatt Szegedre lehet majd érni, tehát a jelenlegi akár többórás, közúti határátkelőnél való várakozás – hiszen olyan ponton vagyunk, amelyen fél Európa áthalad, mivel a vendégmunkások itt közlekednek – elkerülhető lesz.

 

Szabadkai polgármesteri kampányában hogyan szólítja meg az itt élő szerbeket és más, nem magyar nemzetiségeket? Kampányol-e nekik szerbül? Mit ígér nekik?

 

Mi egy magyar párt vagyunk, és ezen nem kívánunk változtatni. Azonban

 

az, amit mi szeretnénk, és amit mi tettünk eddig, az nemcsak a magyaroknak jó, hanem a velünk együtt élőknek is.

 

Amikor arról beszélünk, hogy Szabadka közép-európai város kell legyen, ahogy az volt az elmúlt évszázadokban is, hogy fejleszteni kell a külső területeket, az nem csak a magyaroknak jó, hanem a szerbeknek, horvátoknak, bunyevácoknak is. Elsősorban a magyar szavazókra számítunk, de a programunk mások számára is elfogadható kell, hogy legyen, így számítunk valamennyi szavazatra tőlük is.

 

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás