+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2020. június 14. vasárnap, 08:10
A VMSZ listavezetője és szabadkai polgármesterjelöltje, Pásztor Bálint közép-európai várost csinálna Szabadkából. Gyorsinterjú.

Azt mondta az előbb egy kampányeseményen, hogy nagyban a Vajdasági Magyar Szövetségnek köszönhető a magyar és a szerb kormány mostani jó viszonya. Ez egy kritika a magyar külügy felé? Ők rosszul végzik a dolgukat?

 

Nem, de nagyon gyakran elhangzik, hogy a kisebbségi közösségek hidat képeznek az anyaország és azon ország között, amelyben élnek. Mi ezt a szerepet komolyan vettük, és a személyes kapcsolatainkat latba vetettük mindkét oldalon annak érdekében, hogy ezek a kapcsolatok tíz év elteltével olyan szinten legyenek, amilyenen most vannak. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy mikor ez a kapcsolatfelvétel Orbán Viktor és Aleksandar Vučić (korábbi szerb miniszterelnök, jelenlegi köztársasági elnök – a szerk.) között megtörtént a mi közbenjárásunkkal, akkor még Magyarországnak nem jobboldali, nemzeti kormánya volt.

 

Ön szerint hány százalékban köszönhető a VMSZ-nek ez a jó kapcsolat, és hány százalékban másnak: a két személy közti „kémiának”, esetleg Putyinnak mint közös jóbarátnak?

 

Az elmúlt nyolc év azt bizonyítja, hogy abszolút haszonélvezői ennek a kapcsolatnak nem csak a vajdasági magyarok vagy a magyarországi szerbek, hanem Magyarország és Szerbia teljes lakossága, úgyhogy nem szoktuk ezt így szétszálazni. A lényeg és a végeredmény a fontos.

 

Tudna-e valamilyen tippet adni mondjuk az erdélyi RMDSZ-nek, a felvidéki MKP-nak, más határon túli magyar pártoknak, hogy hogyan segítsenek ők a magyar-román, illetve a magyar-szlovák viszony javításában?

 

Nem szoktunk fogadatlan prókátorként tanácsokat osztogatni más nemzetrészek vezetőinek. Mindenesetre a vajdasági magyarság helyzete és Magyarország és Szerbia kapcsolata példaértékű lehet más régiókban is, Szerbia és a szerbek vonatkozásában is egyéb szomszédaik viszonylatában – gondolok itt a horvátokra és az albánokra. A mi esetünkben úgy történt – és ez a logikus, követendő példa –, hogy először a múltat kell tisztázni.

 

A múltbéli sérelmeket kell helyrerakni, a megbékélést kell elérni, és azt követően lehet a jelenben őszintén együttműködni és a jövőt építeni.

 

PÁSZTOR BÁLINT 1979-BEN SZÜLETETT SZABADKÁN. BELGRÁDBAN VÉGZETT JOGOT, 2007 ÓTA KÉPVISELŐ A BELGRÁDI PARLAMENTBEN, 2019 ÓTA A VMSZ ALELNÖKE.

 

A vasárnapi szerbiai választásokat az ellenzéki pártok egy része bojkottálja. Mi az önök véleménye a bojkottról, és számítanak-e arra, hogy az alacsonyabb részvétel a VMSZ-nek kedvezhet?

 

Nem számítok arra, hogy jelentősen alacsonyabb lenne a részvétel, mint az előző választásokon. Huszonegy lista fog ringbe szállni, ami jól mutatja, hogy milyen mértékű ez a bojkott: semmilyen. Van néhány ellenzéki tömörülés, amely nem vesz részt a választásokon, de nagyon sokan meggondolták magukat. A választási szabályok pedig nem változtak az elmúlt tíz évben, tehát amennyire legitimek voltak az előző választások, amikor a jelenlegi ellenzéki pártok győztek, annyira lesznek ezek a választások is legitimek. Illetve egyetlen változás történt, ez pedig pont az ellenzék malmára hajtja a vizet, ugyanis az öt százalékos küszöböt három százalékra csökkentettük, tehát egyszerűbb bejutni a parlamentbe, mint korábban volt.

 

Nem biztos, hiszen lehet, hogy így többen felbátorodnak és elindulnak, aztán mégis kiesnek 2,9 százalékkal, ami viszont önöknek jó, hiszen az önök számára, mivel kisebbségi listaként indulnak, nincs küszöb.

 

Így van, a mi számunkra nincs küszöb,

 

nekünk és a többi kisebbségi pártnak az az érdekünk, hogy minél több párt maradjon a küszöb alatt.

 

De az országos nagy pártok szempontjából mondtam azt, hogy a bojkott nem megalapozott, hiszen vagy nem változtak a választási szabályok, vagy ahol változtak, ott kedvezőbbé váltak.

 

Ha úgy alakul, hogy Vučić​éknak szükségük lesz önökre egy stabil parlamenti többséghez, akkor számíthatnak önökre?

 

Vučićéknak eddig sem volt szükségük sem a szocialistákra, sem ránk, hiszen stabil többségük volt az előző ciklusban is. Azonban a már elmondott okokból és más okokból is mindenképpen érdeke a Szerb Haladó Pártnak (Vučić pártjának – a szerk.) is és a Vajdasági Magyar Szövetségnek is, hogy a kormánykoalíció részét képezze a legitim magyar párt. Ez az együttműködés konkrét eredményeket hozott a múltban is, úgyhogy nem látom az okát annak, hogy ez ne folytatódjon abban az esetben, ha a választók minket kitüntetnek a szavazataikkal.

 

A kampányeseményen beszélt a tervezett Baja-Szabadka-Szeged vasútvonalról. Akárhogy is nézzük, ez Bajától Szegedig két határellenőrzés. Miért éri meg ez utasként bárkinek?

 

Szabadka szempontjából kell ezt szemlélni, és akkor csak egy határátlépés van. Tehát Szabadkáról el lehet menni vagy Szegedre vagy Bajára, és ez az igazi hozadéka és előnye ennek a vasútvonalnak. Lehetővé fog válni, hogy valaki Szabadkán éljen és Szegeden dolgozzon, tanuljon. Ki fog nyílni a tér, teljesen mobilissá fog válni ez a régió, ez pedig az elvándorlás lelassítása, visszafordítása szempontjából is nagyon fontos. Arról nem beszélve, hogy Szabadkáról negyven perc alatt Szegedre lehet majd érni, tehát a jelenlegi akár többórás, közúti határátkelőnél való várakozás – hiszen olyan ponton vagyunk, amelyen fél Európa áthalad, mivel a vendégmunkások itt közlekednek – elkerülhető lesz.

 

Szabadkai polgármesteri kampányában hogyan szólítja meg az itt élő szerbeket és más, nem magyar nemzetiségeket? Kampányol-e nekik szerbül? Mit ígér nekik?

 

Mi egy magyar párt vagyunk, és ezen nem kívánunk változtatni. Azonban

 

az, amit mi szeretnénk, és amit mi tettünk eddig, az nemcsak a magyaroknak jó, hanem a velünk együtt élőknek is.

 

Amikor arról beszélünk, hogy Szabadka közép-európai város kell legyen, ahogy az volt az elmúlt évszázadokban is, hogy fejleszteni kell a külső területeket, az nem csak a magyaroknak jó, hanem a szerbeknek, horvátoknak, bunyevácoknak is. Elsősorban a magyar szavazókra számítunk, de a programunk mások számára is elfogadható kell, hogy legyen, így számítunk valamennyi szavazatra tőlük is.

 

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Csak öten tartózkodhatunk a helyiségben, és már megvagyunk – többek között ilyen és ehhez hasonló mondatokkal találkoztak a független megfigyelők a belarusz elnökválasztáson.

Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

Új heti borajánló sorozat indul az Azonnalin: mostantól minden héten elmondjuk, miből tartalékolj be jövő hétre!

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A hét kérdése

Maradjon Lukasenka? Jöjjön a rezsimváltás? Egyesüljenek az oroszokkal? Vagy Litvániával? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás