Ugrik a külföldi vakációd? Járd be idén a Zemplént!

Gyönyörű panorámák, Magyarország legszebb várai, zegzugos skanzenfalvak, tokaji borok és kiemelkedő kulturális emlékek várják azokat, akik idén külföld helyett inkább a Zemplénben vakációznának. Az ország legészakibb hegységét még belföldön is méltatlanul kevesen ismerik, de itt az ideje, hogy ez megváltozzon: összegyűjtöttük, mit csinálj, mit nézz meg, hol egyél és hol igyál a környéken!

Bár már egyre több országba lehet itthonról karanténkötelezettség nélkül elutazni, sőt, visszatérés után sem kell két hétig otthon kuksolni, sokak számára idén érthető módon nem opció a külföldi nyaralás: ki tudja, mikor jön a járvány második hulláma, azt sem látni előre, hogy melyik országnál mikor oldja fel a kormány a karanténkötelezettséget, szóval külföldön jóval több idén a bizonytalansági faktor, mintha itthon nyaralnánk.

Persze Magyarország sem csak Budapest plusz Balaton, tele vagyunk jobbnál jobb helyekkel, amelyeket viszont méltatlanul kevesen ismernek: az Azonnalin már írtunk arról, hogy miért érdemes Egerben és környékén, Miskolcon, a Szigetközben vagy a magyar nyugati végeken üdülni, sőt, még Kecskeméten és környékén is akad néznivaló bőven. Ezen a héten pedig

+ Várak, kastélyok, építészeti emlékek földje

A Zemplén a várak és a Rákócziak földje: a kis II. Rákóczi Ferenc gyerekkorának jelentős részét Regéc várában töltötte – Zrínyi Ilona várparancsnoksága alatt. Regéc várában (fent a képen, a cím fölött) jelenleg is folynak a felújítási munkálatok, hiszen – miután a Habsburgok a várat már 1686-ban felrobbantották – inkább csak várromról beszélhettünk. Ha viszont a felújítás sikeres lesz, a vár nagyrészét sikerülhet eredeti állapotába visszaállítani.

Sárospatak vára szintén a Rákócziak birtoka volt, és különlegességét nemcsak az adja, hogy kitűnő állapotban maradt meg, hanem a reneszánsz építészeti stílus is, amiben épült. Ilyen jó állapotban megmaradt reneszánsz építészeti emlék pedig nem sok van az országban. Várakból még ezen felül is akad a Zemplénben: ott van például a füzéri vár, amely nemcsak az egyik legrégebbi és legszebben felújított, hanem az egyik leglátványosabb vár is az országban. A Zemplén sarkán fekszik és a Cserehát felé nyújt gyönyörű kilátást Boldogkő vára is.

Boldogkőtől pedig már nincs is messze Vizsoly, ahol a helyi református templom az ország egyik legkomolyabb román kori építészeti emléke: a templom a XIII. század elején épült, és gyönyörűen fennmaradt, de különlegességét az adja, hogy itt található a legrégebbi magyar nyelvű teljes Biblia eredeti példánya. Vizsolyban a magyar nyelvű Bibliából 800 darabot nyomtattak, de ebből csak 52 maradt fenn – ebből egyik a templomban.

+ Kirándulás a Zemplénben: ilyen messze sehol nem kerülsz itthon a civilizációtól

A Zemplén Magyarország talán leginkább alulértékelt hegysége, de ennek van jó oldala is: nagyon kevés olyan hely van Magyarországon, ahol ennyire keveset érzékelhetnénk a civilizációból, mint itt, ez pedig a hegységet tökéletes helyszínné teszi a kirándulásra is. A Zemplénen áthalad az Országos Kéktúra útvonala, ezt végigjárva például gyönyörű panorámákat láthat az arra látogató: a Nagy-Péter-mennykő, a Sólyom-bérc, valamint a közvetlenül a szlovák határon fekvő Nagy-Milic melletti Károlyi-kilátó Magyarország legnagyszerűbb kilátásait kínálják tiszta időben.

Aki nem szeretne sokat gyalogolni, az a pálházi kisvasúttal vitetheti el magát a Zemplén szívébe. Szintén nem megerőltető, de annál látványosabb kibandukolni a Sárospatak melletti tengerszemhez, amely egy középkori, de aztán felhagyott malomkőbánya fejtési gödrében alakult ki.

oly sok elnéptelenedő és lepukkanó magyar faluval ellentétben a Zemplénben pár település inkább a skanzenesedés útjára lépett. Telkibánya már most is egészen népszerű üdülőtelepülésnek számít, de Arka, Mogyoróska, a ruszin Komlóska, vagy a kéktúra végpontjának számító, és a porcelánról híres Hollóháza, valamint a szlovák lakosságra utaló huták, Háromhuta, Vágáshuta, Nagyhuta és Kishuta is óriási turisztikai potenciált rejtenek magukban. Utóbbiakban egyébként mindmáig élnek szlovákok, noha többséget egyik településen sem alkotnak már.

+ Libegőre, magyar

Sátoraljaújhely most bekerült nemhogy a magyar, de a nemzetközi sajtóba is, igaz, nem úgy, ahogy szerette volna. Június 6-án ugyanis felavatták a Magyar Kálváriát, amelynek fő látványosságaként egy óriási kőturul magasodik a szlovák határ mellett található város fölé. A kálvárián található „Fiume – Tengerre magyar” emléktáblából még óriási diplomáciai csetepaté is lett, miután azt a horvát sajtó félrefordította, és azt hitte, a magyar államnak emiatt már területi követelései vannak Horvátországgal szemben.

Persze Sátoraljaújhelyre nem a kőturul és egy B-kategóriás diplomáciai csetepaté miatt érdemes ellátogatni,

A hegyre vezető turistautak ugyanis elmondhatatlanul meredekek, nem véletlenül épült ide örvendetes módon libegő, a hegy tetejére pedig kilátó, ahonnan szintén gyönyörű a panoráma. Akinek ez nem lenne elég, az pedig egy több, mint egy kilométer hosszú zipline-drótkötélpályán csúszhat le a hegyről 80 kilométer/órás sebességgel. Szintén az itt található Zemplén kalandparkban van az ország leghosszabb bobpályája is.

+ Egyél, Igyál

Az encsi Anyukám Mondtát évről évre az ország legjobb vidéki éttermének kiáltják ki, Encsről pedig csak egy köpésre van Boldogkő vára. Sárospatakon a Ristorante Collegno-ban gyártanak kiváló pizzát, a mellette található, és lakosságát tekintve még mindig német többségű Hercegkút (Trautsondorf) különleges picesoráról – és ezáltal a borairól ismert. Egyébként a Zemplén déli lankái még mind a tokaji borvidék részét képezik, a borbizniszben nálam jártasabb Bukovics Martin kollégám ajánlása szerint pedig itt a sárospataki Pajzos Pincészethez és Vincze Tomihoz érdemes menni.

+ Itt szállj meg

Ha kirándulni jönnél a Zemplénbe, a legjobb kiindulópontok Füzér, Regéc, Háromhuta és Telkibánya: innen rengeteg túraútvonal indul a Zemplén legszebb csúcsaira. A legtöbb kulturális és gasztronómiai program viszont értelemszerűen nem itt, hanem a városokban, Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon, valamint a borturizmus szempontjából kiemelkedő, és a mind földrajzilag, mind kulturálisan a Zemplénhez sorolható Tokaj-hegyalján van.

(a szlovák határnyitás után ez már korlátozások nélkül lehetséges), melynek történelmi belvárosa gyönyörű és rengeteg ott a jó étterem – olyan aspektus ez, melyben a Zemplénnek még volna hová fejlődnie. Kiemelten ajánlom a szlovák-lengyel konyha legszebb oldalát mutató Med Malinát, reggelizéshez a Pogo Urban Cafét, de nyilván ezeken kívül is van még számtalan jó hely.

BORÍTÓKÉP ÉS FOTÓK: Illés Gergő / Azonnali