+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. június 12. péntek, 08:56
A múltról nem „sebnyalogatós kijelentéseket” akar hallani, mondta a miniszterelnök a trianoni évforduló kapcsán a Kossuth Rádiónak adott szokásos interjújában.

„Néhány mondat nem enyhít az igazságtalanságon” – így fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak azzal kapcsolatban, hogy Igor Matovič szlovák jobboldali miniszterelnök a trianoni békeszerződés századik évfordulója alkalmából nemcsak a felvidéki magyar közszereplőket látta vendégül a pozsonyi várban, de még a két nép közös történetét is hangsúlyozta. Arról, hogy ez a gesztus érdemben jelentett-e ténylegesen bármit is, itt írt az Azonnali.

 

A Kossuth Rádió műsorvezetője egészen pontosan ezt kérdezte a miniszetrelnöktől annak apropóján, hogy Matovič pénteken Magyarországra látogat: „a szlovák miniszterelnöknek megköszöni-e azt, hogy bocsánatot kért Trianonért?” Orbán Viktor erre azt mondta, „én talán nem így fogalmaznék, a bocsánatkérés a politikában nehéz dolog és nem is tartunk rá igényt”, vagyis ő nem alszik jobban, ha bármelyik szomszédunk bocsánatot kér, arra kell törekedni, hogy a viszony korrekt és fair legyen. Szerinte a mi történelmünk sem hibátlan, ami 100 éve történt az példátlan igazságtalanság volt, de bocsánatkérés nem fogja orvosolni, ezért „nem sebnyalogatós kijelentéseket” akar hallani a múlttal kapcsolatban.

 

Vagyis ez bár szép gesztus volt, de abból nem jön semmi, a jövő a fontos, hogy nemcsak hogyan fogjuk hagyni egymást élni, hanem hogyan fogunk összefogni és közösen győzni.

 

Orbán Viktor az alábbiakról is beszélt még:

 

+ A szlovák miniszterelnök „rendes ember”, van szíve, ez is látható a kisebbséghez való viszonyán, Magyarországon is azért bánunk jól a kisebbségekkel, mert úgy tartjuk, gazdagítanak minket. (Érdemes hozzátenni, hogy tavaly szeptemberben Orbán még a jelenlegi kormányfő politikai ellenfelének, a Smerből épp távozó, saját pártot alapító Peter Pellegrini akkori baloldali miniszterelnök sikerének szurkolt.)

 

+ Nemzeti konzultáció: Orbán arról beszélt, hogy a közfelfogással szemben nem feltétlenül a jó kormányzati munkán múlik a sikeres védekezés a koronavírussal szemben, hanem az egészégügyi dolgozók odaadásán, és leginkább azon, hogy az emberek elfogadják a védelmi szabályokat.

 

Utóbbival kapcsolatban akar az ún. nemzeti konzultáció egyetértési pontokat létrehozni az emberekkel, miután ősszel a vírus második hullámára számítanak, mindez Orbán szerint növeli a védekezés hatékonyságát.

 

+ Munkerőpiac: minden másnap kap átfogó jelentést a munkaerőpiacról, és jelentést arról is, a kormányzati intézkedések milyen hatékonysággal működnek. Több, mint 1 millió munkahely van már, ami kormányzati beavatkozás nélkül jó eséllyel megszűnt volna. Szerinte a kormány meg a gazdaság általában két külön dolog, de most egyértelmű összefüggés lesz a kormány munkája és a gazdaság működése között az elkövetkezendő másfél évben: ha jól csinálják a gazdaságpolitikát, fantasztikus eredményre fognak jutni. Egyébként „nem a levegőből veszem az optimizmusomat”, hanem „látja a tényeket”.

 

+ A bankokkal való együttműködés ha nem is vita nélküli, de létező dolog, a pénzintézetek a hitelmoratóriumnak se hívei, mert „ők a kamatot szeretik nagyon, ez a dolguk”, de „lehet velük beszélni” a bankadó 2010-es bevezetése óta.

 

Szerinte ha van erős kormány, „a világ nagy finánctőkéseivel” szemben is föl lehet lépni, és értelmes megállapodásra jutni.

 

+ Önkormányzatok költségvetése: ún. védekezési év lesz 2021, és ebben mindenkinek részt kell venni, „egy csónakban ülünk, együtt sírunk, együtt nevetünk”. Vagyis Orbán szerint az önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk a védekezéshez, egyébként a költségvetésük összességében nőni fog, több pénzből gazdálkodhatnak, ráadásul a fejlesztések sem a levegőben valósulnak meg, hanem valamelyik önkormányzat területén, fejlesztésből pedig sok van.

 

Így szerinte „semmi ok arra a hangütésre, amit most tapasztalunk”, ő az ellenzéki polgármesterek önkormányzatok kivéreztetéséről szóló kritikáit a költségvetés megalkotásakor szokásos lobbitevékenységnek tudja be.

 

+ Orbán meghajolt a Bizottság előtt: a miniszterelnök azzal vezette fel gondolatait, hogy az Európai Bizottságnak a V4-ek egységét is szétrobbantó koronavírus-járvány utáni helyreállítási csomagjának koncepciója ellentétes „a magyar gondolkodással, miszerint a pénzt először meg kell keresni, utána kell elkölteni”. Ugyanakkor Orbán belátja, valamit csinálni kell, mert vannak országok, amik nagyon nagy bajban vannak, és nem elsősorban Közép-Európa, hanem példaként a francia, az olasz és a görög eladósodást említette.

 

Így Orbán ha berzenkedik is a hitel ellen, kivételesen egyszer lehet ezt az eszközt alkalmazni, de nem lehet úgy csinálni, hogy igazságtalan módon használjuk fel a pénzt, „a közép-európai országokkal nem lehet kibabrálni, baleknak nézni, nem a falvédőről jöttünk le”.

 

Az Orbánék által megválasztásakor még hangosan méltatott Ursula von der Leyen bizottsági elnök által bejelentett intézkedés egy példátlan mértékű gazdasági helyreállítási csomagot, soha nem látott pénzesőt jelent: a helyreállítási csomagból 500 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások, 250 milliárdot pedig hitelek formájában adnának a tagállamoknak, a 750 milliárdos összeg pedig az 1,1 billió euró értékű hétéves uniós költségvetés mellett áll.

 

A terv szerint ideiglenesen megemelnék az EU saját forrásainak plafonját, vagyis lényegében azt kérnék a tagállamoktól, hogy az Uniónak a lehetséges forrásmaximumot biztosítsák. Ezzel az összeggel a háta mögött a Bizottság 750 milliárd hitelt venne fel a pénzpiacokról.

 

Orbán a rádióinterjúban elmondta: a pénz felhasználására a V4-ek tettek javaslatokat. Mint elmondta, sikerült a V4-eknek teljes egyetértésre jutniuk annak ellenére is, hogy

 

„voltak olyan hangok, amik abban reménykedtek, hogy majd most ugrik a majom a vízbe”.

 

Orbán itt arra utalt, hogy miközben a magyar kormány a csehekkel együtt fanyalgott és kevesellte a Magyarországnak, illetve Csehországnak tervezett uniós koronavírus-járvány utáni helyreállítási pénzeket, a lengyel miniszterelnök körbeünnepelte a javaslatot, egyes szlovák hangok szerint pedig „idén hamarabb jött a karácsony”.

 

FOTÓ: Orbán Viktor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Csak öten tartózkodhatunk a helyiségben, és már megvagyunk – többek között ilyen és ehhez hasonló mondatokkal találkoztak a független megfigyelők a belarusz elnökválasztáson.

Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

Új heti borajánló sorozat indul az Azonnalin: mostantól minden héten elmondjuk, miből tartalékolj be jövő hétre!

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A hét kérdése

Maradjon Lukasenka? Jöjjön a rezsimváltás? Egyesüljenek az oroszokkal? Vagy Litvániával? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás