+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. június 12. péntek, 08:56
A múltról nem „sebnyalogatós kijelentéseket” akar hallani, mondta a miniszterelnök a trianoni évforduló kapcsán a Kossuth Rádiónak adott szokásos interjújában.

„Néhány mondat nem enyhít az igazságtalanságon” – így fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak azzal kapcsolatban, hogy Igor Matovič szlovák jobboldali miniszterelnök a trianoni békeszerződés századik évfordulója alkalmából nemcsak a felvidéki magyar közszereplőket látta vendégül a pozsonyi várban, de még a két nép közös történetét is hangsúlyozta. Arról, hogy ez a gesztus érdemben jelentett-e ténylegesen bármit is, itt írt az Azonnali.

 

A Kossuth Rádió műsorvezetője egészen pontosan ezt kérdezte a miniszetrelnöktől annak apropóján, hogy Matovič pénteken Magyarországra látogat: „a szlovák miniszterelnöknek megköszöni-e azt, hogy bocsánatot kért Trianonért?” Orbán Viktor erre azt mondta, „én talán nem így fogalmaznék, a bocsánatkérés a politikában nehéz dolog és nem is tartunk rá igényt”, vagyis ő nem alszik jobban, ha bármelyik szomszédunk bocsánatot kér, arra kell törekedni, hogy a viszony korrekt és fair legyen. Szerinte a mi történelmünk sem hibátlan, ami 100 éve történt az példátlan igazságtalanság volt, de bocsánatkérés nem fogja orvosolni, ezért „nem sebnyalogatós kijelentéseket” akar hallani a múlttal kapcsolatban.

 

Vagyis ez bár szép gesztus volt, de abból nem jön semmi, a jövő a fontos, hogy nemcsak hogyan fogjuk hagyni egymást élni, hanem hogyan fogunk összefogni és közösen győzni.

 

Orbán Viktor az alábbiakról is beszélt még:

 

+ A szlovák miniszterelnök „rendes ember”, van szíve, ez is látható a kisebbséghez való viszonyán, Magyarországon is azért bánunk jól a kisebbségekkel, mert úgy tartjuk, gazdagítanak minket. (Érdemes hozzátenni, hogy tavaly szeptemberben Orbán még a jelenlegi kormányfő politikai ellenfelének, a Smerből épp távozó, saját pártot alapító Peter Pellegrini akkori baloldali miniszterelnök sikerének szurkolt.)

 

+ Nemzeti konzultáció: Orbán arról beszélt, hogy a közfelfogással szemben nem feltétlenül a jó kormányzati munkán múlik a sikeres védekezés a koronavírussal szemben, hanem az egészégügyi dolgozók odaadásán, és leginkább azon, hogy az emberek elfogadják a védelmi szabályokat.

 

Utóbbival kapcsolatban akar az ún. nemzeti konzultáció egyetértési pontokat létrehozni az emberekkel, miután ősszel a vírus második hullámára számítanak, mindez Orbán szerint növeli a védekezés hatékonyságát.

 

+ Munkerőpiac: minden másnap kap átfogó jelentést a munkaerőpiacról, és jelentést arról is, a kormányzati intézkedések milyen hatékonysággal működnek. Több, mint 1 millió munkahely van már, ami kormányzati beavatkozás nélkül jó eséllyel megszűnt volna. Szerinte a kormány meg a gazdaság általában két külön dolog, de most egyértelmű összefüggés lesz a kormány munkája és a gazdaság működése között az elkövetkezendő másfél évben: ha jól csinálják a gazdaságpolitikát, fantasztikus eredményre fognak jutni. Egyébként „nem a levegőből veszem az optimizmusomat”, hanem „látja a tényeket”.

 

+ A bankokkal való együttműködés ha nem is vita nélküli, de létező dolog, a pénzintézetek a hitelmoratóriumnak se hívei, mert „ők a kamatot szeretik nagyon, ez a dolguk”, de „lehet velük beszélni” a bankadó 2010-es bevezetése óta.

 

Szerinte ha van erős kormány, „a világ nagy finánctőkéseivel” szemben is föl lehet lépni, és értelmes megállapodásra jutni.

 

+ Önkormányzatok költségvetése: ún. védekezési év lesz 2021, és ebben mindenkinek részt kell venni, „egy csónakban ülünk, együtt sírunk, együtt nevetünk”. Vagyis Orbán szerint az önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk a védekezéshez, egyébként a költségvetésük összességében nőni fog, több pénzből gazdálkodhatnak, ráadásul a fejlesztések sem a levegőben valósulnak meg, hanem valamelyik önkormányzat területén, fejlesztésből pedig sok van.

 

Így szerinte „semmi ok arra a hangütésre, amit most tapasztalunk”, ő az ellenzéki polgármesterek önkormányzatok kivéreztetéséről szóló kritikáit a költségvetés megalkotásakor szokásos lobbitevékenységnek tudja be.

 

+ Orbán meghajolt a Bizottság előtt: a miniszterelnök azzal vezette fel gondolatait, hogy az Európai Bizottságnak a V4-ek egységét is szétrobbantó koronavírus-járvány utáni helyreállítási csomagjának koncepciója ellentétes „a magyar gondolkodással, miszerint a pénzt először meg kell keresni, utána kell elkölteni”. Ugyanakkor Orbán belátja, valamit csinálni kell, mert vannak országok, amik nagyon nagy bajban vannak, és nem elsősorban Közép-Európa, hanem példaként a francia, az olasz és a görög eladósodást említette.

 

Így Orbán ha berzenkedik is a hitel ellen, kivételesen egyszer lehet ezt az eszközt alkalmazni, de nem lehet úgy csinálni, hogy igazságtalan módon használjuk fel a pénzt, „a közép-európai országokkal nem lehet kibabrálni, baleknak nézni, nem a falvédőről jöttünk le”.

 

Az Orbánék által megválasztásakor még hangosan méltatott Ursula von der Leyen bizottsági elnök által bejelentett intézkedés egy példátlan mértékű gazdasági helyreállítási csomagot, soha nem látott pénzesőt jelent: a helyreállítási csomagból 500 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások, 250 milliárdot pedig hitelek formájában adnának a tagállamoknak, a 750 milliárdos összeg pedig az 1,1 billió euró értékű hétéves uniós költségvetés mellett áll.

 

A terv szerint ideiglenesen megemelnék az EU saját forrásainak plafonját, vagyis lényegében azt kérnék a tagállamoktól, hogy az Uniónak a lehetséges forrásmaximumot biztosítsák. Ezzel az összeggel a háta mögött a Bizottság 750 milliárd hitelt venne fel a pénzpiacokról.

 

Orbán a rádióinterjúban elmondta: a pénz felhasználására a V4-ek tettek javaslatokat. Mint elmondta, sikerült a V4-eknek teljes egyetértésre jutniuk annak ellenére is, hogy

 

„voltak olyan hangok, amik abban reménykedtek, hogy majd most ugrik a majom a vízbe”.

 

Orbán itt arra utalt, hogy miközben a magyar kormány a csehekkel együtt fanyalgott és kevesellte a Magyarországnak, illetve Csehországnak tervezett uniós koronavírus-járvány utáni helyreállítási pénzeket, a lengyel miniszterelnök körbeünnepelte a javaslatot, egyes szlovák hangok szerint pedig „idén hamarabb jött a karácsony”.

 

FOTÓ: Orbán Viktor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás