+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2020. június 10. szerda, 07:47
Egy felmérés szerint csak Párizs és London udvariatlanabb Magyarország fővárosánál, bár akad pár érdekesség a listán.

Még a koronavírus-járvány kitörése előtt készített nemzetközi felmérést a CEOWorld Magazine egy különösen fontos európai témában: a kontinens legbunkóbb városait keresték az ötven legnagyobb településen, a felmérésben 178 500 felnőtt lett megkérdezve. Bár ezek a felmérések inkább érdekességként szolgálnak, azért mégis szép eredmény, hogy Budapest Európa harmadik legbunkóbb városa lett, a válaszadók 17,5 százaléka szerint kifejezetten udvariatlanok az emberek a magyar fővárosban.

 

Az első helyezett amúgy Párizs lett, a válaszadók 36 százaléka gondolja őket bunkónak, a második pedig a Budapestet épphogy megelőző London 18 százalékkal.

 

Budapest mögött Bécs (10,4 százalék) és Amszterdam (9,6 százalék) került a legbunkóbb ötbe. Érdemes figyelni Közép- és Kelet-Európát: Szófia a tizenötödik, Kijev a tizenkilencedik, Bukarest huszonegyedik, Varsó a huszonötödik, Belgrád pedig a harminckettedik helyet húzta be.

 

Felmerül a kérdés, hogy ha a mindenkivel kedves amszterdamiak bunkók, akkor melyik város lakossága nem az? Nos, a felmérés meglepő eredményt hozott: Szentpétervár lett a legillemtudóbb, Oroszország csodájával csak a válaszadók 1,2 százalékának van baja, őket követi Helsinki, Madrid, Athén és Lisszabon.

 

A KÜLÖNÖSEN UDVARIAS SZENTPÉTERVÁR (FOTÓ: GEORG11 / PIXABAY)

 

A lista egyébként elég orosznehéz, hiszen kevés ember gondolja bunkónak a volgográdiakat, de Perm és Voronyezs is felkerült, amit vagy annak tudhatunk be, hogy Oroszország őrült udvarias hely lett mostanában, vagy annak, hogy a válaszadók nagyrésze nem volt ott. 

 

KIEMELT KÉP: peter89ba / Pixabay 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

Kiszámíthatóságot teremtett a kormány lakásprogramja, így legfeljebb kicsit elhalaszthatják az ingatlanvásárlást az emberek, de ennél nagyobb hatása nem lesz a piacra a harmadik hullám.

Az UNICEF nőnapon közzétett jelentése szerint a pandémia a gyermekkori házasságok visszaszorítása terén elért évtizedes erőfeszítést teheti gyakorlatilag semmissé.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás