+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2020. június 8. hétfő, 15:13
Kisebb meglepetésre a Momentum küldöttei lecserélték a párt elnökségének több mint felét – így például Donáth Anna EP-képviselőt is. Miért alakulhatott így, mikor ráadásul az eddig ötfős elnökséget hétfősre bővítették? Fekete-Győr András pártelnököt és a rajta kívül egyedüliként újraválasztott elnökségi tagot, Hajnal Miklóst kérdezte az Azonnali!

Vasárnap tisztújítást tartott a Momentum, amely ugyan újraválasztotta a gyakorlatilag érdemi kihívó nélkül induló Fekete-Győr Andrást pártelnöknek, de

 

az elnökség addigi többi tagját – Hajnal Miklós kivételével – lecserélték még úgy is, hogy közben ötről hét főre bővítették a létszámot.

 

Az új elnökség összetételéről a párt küldöttei döntöttek, az Azonnali pedig az eredményről kérdezte Fekete-Győr Andrást és Hajnal Miklóst.

 

Meglepődtek az eredményen?

 

Fekete-Győr András úgy fogalmazott, őt nem lepte meg az eredmény, mert annyi feladatot szerzett magának a Momentum az elmúlt évek sikerei után, hogy több elnökségi tagnak is több fontos dolga is volt, például Berg Dániel nemcsak alpolgármester, de az ALDE – az európai liberális pártcsalád – alelnöke, míg például Donáth Annna EP-képviselő. „Egy közösség akkor működik jól, ha kibővítjük az elnökséget, másrészt olyan politikusok is helyzetbe kerülnek, akiknek van ideje építeni a pártot, mert kis pártból országos középpártá váltunk, és megyünk a néppártosodás irányába.”

 

Fekete-Győr egyébként több mint 90 százalékot kapott a tisztújításon, azzal kapcsolatban pedig, hogy ez sok-e vagy kevés, elmondta: ez egy nagyon erős felhatalmazás, és erős bizalmat feltételez, amit nem tud elégszer megköszönni. 

 

„Senki nem tippelte volna meg, hogy ez a hét fő fog bejutni az elnökségbe, de mindenki el tudja fogadni”

 

– mondta Hajnal Miklós. Hajnal szerint azt, hogy ő miért tudott újrázni, mikor a többiek nem, a küldöttektől kell megkérdezni, de az új elnökség „sokszínűbb, tapasztaltabb”, és egyszerűen annyi történt, hogy az elkövetkezendő feladatokhoz keresték a megfelelő embereket a párt küldöttei. Persze felmerülhet az a kérdés is, hogy kritika-e az újrázni próbáló elnökségi tagok felé az, hogy nem választották őket meg ismét. Erre Hajnal úgy fogalmazott,

 

azokkal szemben is vannak kritikák, akik tudtak újrázni, így bízik abban, senki nem fogja úgy érezni, hogy ez azt jelentené, nincs rá szükség a közösségben, mert mindenkire szükség van.

 

Hogy Berg Dániel volt elnökségi tag, aki egyben a második kerület alpolgármestere, miért lépett vissza az indulástól, arra Hajnal úgy válaszolt: elindult a sokfordulós szavazáson, de az igaz, hogy az egyik fordulót követően visszalépett, ám a pontos okokról szerinte Berg Dánielt kell kérdezni. Ezt meg is tettük, de Berg Dániel állítása szerint nem szeretne a belső folyamatokról beszélni.

 

Fekete-Győr András is arról beszélt: szerinte is a küldöttek abból indulttak ki, hogy akiket nem választottak újra, azoknak lehetőségük lesz arra, hogy még sikeresebbek legyenek a párt számára.

 

„Ami Annát illeti, ő egy nagyon komoly személyiség, egy iránytű egy baloldalibb szociálisan érzékenyebb választói közösség számára,

 

és komoly feladata lesz abban az elkövetkezendő években, hogy ezeket az embereket, a véleményformálókat, a magyarországi cigányságot, a mélyszegénységben élőket meg tudja szólítani, a problémáikkal tudjon törődni”  – mondta megjegyezve, ebből a szempontból örül, hogy Donáth Annának sokkal több ideje lesz foglalkozni ezekkel a kérdésekkel.

 

Miben lesz más az új elnökség?

 

„Az új elnökség sokszínűbb, ami politikai döntéshozatal szempontjából nem egy utolsó szempont” – például most először van két vidéki tagjuk is a debreceni Mándi László és a pécsi Körömi Attila személyében.

 

Hajnal szerint, hogy milyen lesz az új elnökség, azt közösen kell kitalálniuk, az alakuló ülésük pénteken lesz, ahol első feladatik között fog szerepelni a stratégia lefektetése.

 

A Momentumnak rengeteget kell változnia 2022-ig, a kormányzóképességen kell még sokat dolgoznunk

 

– mondta Hajnal az előttük álló feladatokról hangsúlyozva: el kell kerülni, hogy egy esetleges kormányváltás esetén majd ne az történjen, mint 1989-ben, vagyis hogy sokan majd keserű szájízzel gondolnak rá vissza, mert a rendszerváltás valahol félresiklik.

 

Európéer-e az, aki ki se hirdette volna az uniós csatlakozásról szóló szerződést?

 

A politikusokat Körömi Attila elnökségi taggá való megválasztásáról is kérdeztük, konkrétan arról, hogy az unió felé elkötelezett Momentumnál mit gondolnak arról, hogy az újdonsült elnökségi tag – aki korábban már megjárta a Fideszt, majd a Jobbikot is – anno nemmel szavazott az európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetésére a parlamentben. Hajnal Miklós ugyan megjegyezte, erről leginkább az érintettet kell kérdezni, mert ő maga kilencéves volt, mikor ez történt, de úgy tudja, Körömi népszavazást szeretett volna a kérdésről, erről még módosító indítványt is adott be, és nem magát az uniót, hanem a csatlakozás feltételeit kifogásolta,

 

vagyis nem arról van szó, hogy Körömi ne lenne EU-párti, hanem arról, hogy demokrata.

 

Fekete-Győr András szerint sincs hitelességi deficit Körömi kapcsán. „Ezt a vitát mi már lejátszottuk Attilával, ő 15 éve döntött így, annyi idő alatt az ember véleménye sokat változhat. Főleg úgy, hogy az Európai Unióval azzal a szempontból volt szkeptikus, hogy a magyar társadalmi, gazdasági és jogi berendezkedése szerinte akkor még nem állt készen a csatlakozáshoz” – mondta. Hozzátette: „Attila ezt az álláspontját felülvizsgálta, és nála európéerebb embert nem sokat ismerek. Nekem elnökként az ő bölcsességére, tapasztalatára mindenképpen szükségem lesz”.

 

Ehhez hasonlóan a párt sajtóosztálya is azt írta Körömi kapcsán: álláspontja azóta egyértelműen megváltozott, Magyarország euroatlanti integrációjának elkötelezett híve. „Az elmúlt 15 évben nagyon sokat változott a világ, kezdve az orosz-ukrán konfliktustól a menekültválságon, Trump megválasztásán, a brexiten, a klímaválságon át koronavírus-járványig.

 

Ezek mind olyan globális kihívások, amelyek ellen csak együttműködve, mélyebb európai integrációval tudunk fellépni” – írták Körömi szavait idézve.

 

Azzal kapcsolatban pedig, hogy Körömi 2002-ben az olimpia mellett gyűjöttt alíárást a Fidesznek, úgy fogalmazott Fekete-Győr: sok párt volt, akik azt korábban szintén támogatták, mégis végül velük együtt gyűjtöttek aláírást az olimpiaszervezés ellen. Ugyan nem tudja, hogy Körömi anno gyűjtött-e ilyen aláírást, de „szerintem meggyőztük az Attilát is, ahogy a magyar társadalom nagy részét, hogy akkor és abban a történelmi helyzetben nem lett volna szerencsés olimpiát rendezni.” Hozzátette, nem olyanokkal szeretne együtt dolgozni, akikkel mindenben egyetért, hanem akikkel vannak konstuktív vitáik, Körömi ilyen ember.

 

Hajnal Miklós szerint a Momentumban nem kérik számon senkin, ha jobb belátásra tér, ráadásul akkoriban lehet, hogy az ország is más helyzetben volt, mint a Nolimpia – vagyis a magyarországi olimpia rendezés elleni – kampány idején, Körömi egyébként azt követően csatlakozott a párthoz. Egyébként sok olyan ember talált politikai otthonra a Momentumban, aki korábban más pártot is megjárt, ez egy befogadó közösség jobbos és balos emberek számára egyaránt. 

 

FOTÓ: Hajnal Miklós / Facebook, Fekete-Győr András / Facebook

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

Kiszámíthatóságot teremtett a kormány lakásprogramja, így legfeljebb kicsit elhalaszthatják az ingatlanvásárlást az emberek, de ennél nagyobb hatása nem lesz a piacra a harmadik hullám.

Az UNICEF nőnapon közzétett jelentése szerint a pandémia a gyermekkori házasságok visszaszorítása terén elért évtizedes erőfeszítést teheti gyakorlatilag semmissé.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás