+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2020. június 8. hétfő, 15:13
Kisebb meglepetésre a Momentum küldöttei lecserélték a párt elnökségének több mint felét – így például Donáth Anna EP-képviselőt is. Miért alakulhatott így, mikor ráadásul az eddig ötfős elnökséget hétfősre bővítették? Fekete-Győr András pártelnököt és a rajta kívül egyedüliként újraválasztott elnökségi tagot, Hajnal Miklóst kérdezte az Azonnali!

Vasárnap tisztújítást tartott a Momentum, amely ugyan újraválasztotta a gyakorlatilag érdemi kihívó nélkül induló Fekete-Győr Andrást pártelnöknek, de

 

az elnökség addigi többi tagját – Hajnal Miklós kivételével – lecserélték még úgy is, hogy közben ötről hét főre bővítették a létszámot.

 

Az új elnökség összetételéről a párt küldöttei döntöttek, az Azonnali pedig az eredményről kérdezte Fekete-Győr Andrást és Hajnal Miklóst.

 

Meglepődtek az eredményen?

 

Fekete-Győr András úgy fogalmazott, őt nem lepte meg az eredmény, mert annyi feladatot szerzett magának a Momentum az elmúlt évek sikerei után, hogy több elnökségi tagnak is több fontos dolga is volt, például Berg Dániel nemcsak alpolgármester, de az ALDE – az európai liberális pártcsalád – alelnöke, míg például Donáth Annna EP-képviselő. „Egy közösség akkor működik jól, ha kibővítjük az elnökséget, másrészt olyan politikusok is helyzetbe kerülnek, akiknek van ideje építeni a pártot, mert kis pártból országos középpártá váltunk, és megyünk a néppártosodás irányába.”

 

Fekete-Győr egyébként több mint 90 százalékot kapott a tisztújításon, azzal kapcsolatban pedig, hogy ez sok-e vagy kevés, elmondta: ez egy nagyon erős felhatalmazás, és erős bizalmat feltételez, amit nem tud elégszer megköszönni. 

 

„Senki nem tippelte volna meg, hogy ez a hét fő fog bejutni az elnökségbe, de mindenki el tudja fogadni”

 

– mondta Hajnal Miklós. Hajnal szerint azt, hogy ő miért tudott újrázni, mikor a többiek nem, a küldöttektől kell megkérdezni, de az új elnökség „sokszínűbb, tapasztaltabb”, és egyszerűen annyi történt, hogy az elkövetkezendő feladatokhoz keresték a megfelelő embereket a párt küldöttei. Persze felmerülhet az a kérdés is, hogy kritika-e az újrázni próbáló elnökségi tagok felé az, hogy nem választották őket meg ismét. Erre Hajnal úgy fogalmazott,

 

azokkal szemben is vannak kritikák, akik tudtak újrázni, így bízik abban, senki nem fogja úgy érezni, hogy ez azt jelentené, nincs rá szükség a közösségben, mert mindenkire szükség van.

 

Hogy Berg Dániel volt elnökségi tag, aki egyben a második kerület alpolgármestere, miért lépett vissza az indulástól, arra Hajnal úgy válaszolt: elindult a sokfordulós szavazáson, de az igaz, hogy az egyik fordulót követően visszalépett, ám a pontos okokról szerinte Berg Dánielt kell kérdezni. Ezt meg is tettük, de Berg Dániel állítása szerint nem szeretne a belső folyamatokról beszélni.

 

Fekete-Győr András is arról beszélt: szerinte is a küldöttek abból indulttak ki, hogy akiket nem választottak újra, azoknak lehetőségük lesz arra, hogy még sikeresebbek legyenek a párt számára.

 

„Ami Annát illeti, ő egy nagyon komoly személyiség, egy iránytű egy baloldalibb szociálisan érzékenyebb választói közösség számára,

 

és komoly feladata lesz abban az elkövetkezendő években, hogy ezeket az embereket, a véleményformálókat, a magyarországi cigányságot, a mélyszegénységben élőket meg tudja szólítani, a problémáikkal tudjon törődni”  – mondta megjegyezve, ebből a szempontból örül, hogy Donáth Annának sokkal több ideje lesz foglalkozni ezekkel a kérdésekkel.

 

Miben lesz más az új elnökség?

 

„Az új elnökség sokszínűbb, ami politikai döntéshozatal szempontjából nem egy utolsó szempont” – például most először van két vidéki tagjuk is a debreceni Mándi László és a pécsi Körömi Attila személyében.

 

Hajnal szerint, hogy milyen lesz az új elnökség, azt közösen kell kitalálniuk, az alakuló ülésük pénteken lesz, ahol első feladatik között fog szerepelni a stratégia lefektetése.

 

A Momentumnak rengeteget kell változnia 2022-ig, a kormányzóképességen kell még sokat dolgoznunk

 

– mondta Hajnal az előttük álló feladatokról hangsúlyozva: el kell kerülni, hogy egy esetleges kormányváltás esetén majd ne az történjen, mint 1989-ben, vagyis hogy sokan majd keserű szájízzel gondolnak rá vissza, mert a rendszerváltás valahol félresiklik.

 

Európéer-e az, aki ki se hirdette volna az uniós csatlakozásról szóló szerződést?

 

A politikusokat Körömi Attila elnökségi taggá való megválasztásáról is kérdeztük, konkrétan arról, hogy az unió felé elkötelezett Momentumnál mit gondolnak arról, hogy az újdonsült elnökségi tag – aki korábban már megjárta a Fideszt, majd a Jobbikot is – anno nemmel szavazott az európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetésére a parlamentben. Hajnal Miklós ugyan megjegyezte, erről leginkább az érintettet kell kérdezni, mert ő maga kilencéves volt, mikor ez történt, de úgy tudja, Körömi népszavazást szeretett volna a kérdésről, erről még módosító indítványt is adott be, és nem magát az uniót, hanem a csatlakozás feltételeit kifogásolta,

 

vagyis nem arról van szó, hogy Körömi ne lenne EU-párti, hanem arról, hogy demokrata.

 

Fekete-Győr András szerint sincs hitelességi deficit Körömi kapcsán. „Ezt a vitát mi már lejátszottuk Attilával, ő 15 éve döntött így, annyi idő alatt az ember véleménye sokat változhat. Főleg úgy, hogy az Európai Unióval azzal a szempontból volt szkeptikus, hogy a magyar társadalmi, gazdasági és jogi berendezkedése szerinte akkor még nem állt készen a csatlakozáshoz” – mondta. Hozzátette: „Attila ezt az álláspontját felülvizsgálta, és nála európéerebb embert nem sokat ismerek. Nekem elnökként az ő bölcsességére, tapasztalatára mindenképpen szükségem lesz”.

 

Ehhez hasonlóan a párt sajtóosztálya is azt írta Körömi kapcsán: álláspontja azóta egyértelműen megváltozott, Magyarország euroatlanti integrációjának elkötelezett híve. „Az elmúlt 15 évben nagyon sokat változott a világ, kezdve az orosz-ukrán konfliktustól a menekültválságon, Trump megválasztásán, a brexiten, a klímaválságon át koronavírus-járványig.

 

Ezek mind olyan globális kihívások, amelyek ellen csak együttműködve, mélyebb európai integrációval tudunk fellépni” – írták Körömi szavait idézve.

 

Azzal kapcsolatban pedig, hogy Körömi 2002-ben az olimpia mellett gyűjöttt alíárást a Fidesznek, úgy fogalmazott Fekete-Győr: sok párt volt, akik azt korábban szintén támogatták, mégis végül velük együtt gyűjtöttek aláírást az olimpiaszervezés ellen. Ugyan nem tudja, hogy Körömi anno gyűjtött-e ilyen aláírást, de „szerintem meggyőztük az Attilát is, ahogy a magyar társadalom nagy részét, hogy akkor és abban a történelmi helyzetben nem lett volna szerencsés olimpiát rendezni.” Hozzátette, nem olyanokkal szeretne együtt dolgozni, akikkel mindenben egyetért, hanem akikkel vannak konstuktív vitáik, Körömi ilyen ember.

 

Hajnal Miklós szerint a Momentumban nem kérik számon senkin, ha jobb belátásra tér, ráadásul akkoriban lehet, hogy az ország is más helyzetben volt, mint a Nolimpia – vagyis a magyarországi olimpia rendezés elleni – kampány idején, Körömi egyébként azt követően csatlakozott a párthoz. Egyébként sok olyan ember talált politikai otthonra a Momentumban, aki korábban más pártot is megjárt, ez egy befogadó közösség jobbos és balos emberek számára egyaránt. 

 

FOTÓ: Hajnal Miklós / Facebook, Fekete-Győr András / Facebook

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Csak öten tartózkodhatunk a helyiségben, és már megvagyunk – többek között ilyen és ehhez hasonló mondatokkal találkoztak a független megfigyelők a belarusz elnökválasztáson.

Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

Új heti borajánló sorozat indul az Azonnalin: mostantól minden héten elmondjuk, miből tartalékolj be jövő hétre!

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A hét kérdése

Maradjon Lukasenka? Jöjjön a rezsimváltás? Egyesüljenek az oroszokkal? Vagy Litvániával? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás