+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Varsányi Bence
2020. június 8. hétfő, 12:33
Egy norvég virológus legalábbis ezt állítja, mert olyan szekvenciákat talált a vírus felületén lévő tüskék fehérjeláncában, amik erre utalhatnak.

A koronavírus-járvány eredetét magyarázó összeesküvés-elméletek egyik legnépszerűbbike, hogy a vírus valójában nem is egy kínai húspiacon vásárolt denevérből származik, hanem egy laboratóriumból szökött ki, és mesterségesen lett előállítva (erről, és még sok más vírusos konteóról itt írtunk korábban az Azonnalin).

 

Ezt az elméletet azonban eddig egyetlen tudományos kutatás sem támasztotta alá, leginkább a kínai állam kétes ügyei erősítik meg a gyanakvást a konteósokban, ugyanis a kommunista állam az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) összejátszva módszeresen elhallgatott létfontosságú információkat a járványról (ezekről itt és itt írtunk részletesen).

 

Most viszont egy norvég virológus és egy brit tudós a Quarterly Review of Biophysics tudományos folyóiratban megjelent tanulmánya szerint a vuhani koronavírust ha nem is ember hozta létre, de mesterségesen belenyúlhattak a struktúrájába.

 

A tanulmány szerint

 

a koronavírus felületén található tüskék fehérjeláncában olyan szekvenciák találhatók, amik mesterségesen kerülhettek oda.

 

A KÉRDÉSES SZEKVENCIÁK A PUBLIKÁLT TANULMÁNYBAN. FORRÁS: CAMBRIDGE UNIVERSITY PRESS

 

A szerzőpáros arra is rámutat a tanulmányban, hogy a vírus szinte egyáltalán nem mutálódott amióta elkezdett terjedni az emberek között, ez pedig azt jelentheti, hogy a vírus addigra már „kész volt”, és ez nagyon ritka az olyan vírusoknál, amik átlépik a fajok közötti határokat.

 

A vírusnak Birger Sørensen virológus szerint továbbá

 

vannak olyan tulajdonságai, amik erősen eltérnek a SARS-ért felelős koronavírustól, és korábban sosem voltak jelen a természetben.

 

A virológus szerint ezek a tulajdonságok az ún. „gain of function„” kísérletek során kerülhettek be a vírus struktúrájába.

 

Ezeknek a kísérleteknek a lényege, hogy mesterségesen növelik a vírus fertőzőképességét, viszont ez nem azért történik, hogy biológiai fegyverré változtassák a vírust, hanem csak annak laboratóriumi vizsgálatát könnyíti meg a kutatók számára.

 

Kína és az Egyesült Államok már régóta kutatja a különböző koronavírusok természetét,

 

Sørensen szerint pedig egy ilyen kutatás során kerülhetett ki véletlenül a vuhani vírus egy laborból.

 

A tanulmányra egyébként Sir Richard Dearlove, a brit titkosszolgálat, az MI6 volt vezetője hívta fel a figyelmet, a brit kormány nagy elégedetlenségére, ők ugyanis továbbra sem tartják megalapozottnak ezt az elméletet.

 

Ami viszont biztos: a tanulmányt a publikálás előtt már számos rangos folyóirat visszautasította, illetve többször kellett rajta módosítaniuk is a szerzőknek a megjelenése előtt, Sørensen kutatótársa, Angus Dalgleish pedig az euroszkeptikus, jobboldali populista UKIP színeiben indult a 2015-ös brit választásokon. Végzettsége szerint onkológus, de egy rákvakcinát fejlesztő biotechnológiai vállalatot is vezetett tizenöt éven át.

 

A szerzők tanulmányukban arra is figyelmeztetnek, hogy

 

amennyiben a koronavírus szerkezetét valóban módosították mesterségesen, a vakcina előállítása is sokkal lassabb lehet, mert egy ember által manipulált vírus egészen más megközelítést igényel a természetesnél.

 

NYITÓKÉP: Unsplash

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Megúszhatod-e a karácsonyt iszonyatos ökológiai lábnyom és teletömött kuka nélkül? Igen, és még élvezni is fogod!

Újabb 180 fokot fordult Varsó álláspontja. Valami nincs rendben a lengyel jobboldali kormánykoalícióban.

Mit érne Budapest Varsó nélkül? Medve-Bálint Gergőt, a téma szakértőjét kérdeztük.

Mit is tervez pontosan az új jobboldali mozgalom? Interjú az alapító Bencsik Jánossal!

Minden hónap első péntekje támogatói nap a Bandcampen: azaz ha most veszel meg ott egy lemezt, a teljes összeg a zenészeknél landol.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás