+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. június 8. hétfő, 18:40
„Örülnék, ha a Jobbik megtalálná a tökét.” „Az ellenzéknek vitális szükséglete egy nemzeti jobboldali párt.” „Jobbikos ismerőseim arról beszélnek, az ott tapasztalt hanyatlás már nem megfordítható.” Ilyen véleményeket fogalmazott meg a Jobbik belső konfliktusai kapcsán több, az Azonnali által megkérdezett ellenzéki politikus is, akik arról is beszéltek, vesz-e még el szavazatokat a párt a Fidesztől, és szükség van-e a Jobbikra az ellenzéki összefogásban.

Már hónapok óta tartanak az egykor legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik belső konfliktusai: ugyan Jakab Pétert és csapatát nagy többséggel választották pártelnökké januárban, azóta folyamatosak a belháborúk, már öten is otthagyták a párt parlamenti frakcióját, köztük Sneider Tamás, aki egyébként januárig a Jobbik elnöke volt. A pártot érintő kritikák közt gyakran szerepel, hogy egyre inkább a balos szavazókra hajtanak, míg a nemzeti vonalat háttérbe szorítják.

 

Utóbbira talán a legfrissebb példa, mikor Jakab Péter parlamenti felszólalásában nemrég azt kérte számon Orbán Viktoron, hogy miért megy 36 milliárd forint a határon túlra, mikor itthon is szükség lenne a támogatásra a koronavírus miatt.

 

De vajon mit gondolnak a Jobbik szerepéről az ellenzéki pártok, amelyek közül már mindegyik elismeri: valamilyen szintű koordinációra már szükség lesz 2022-ben?

 

Az Azonnali az ellenzék részéről MSZP-ből, a DK-ból, a Párbeszédből, az LMP-ből és a Momentumból kérdezett erről politikusokat, illetve egy kormánypárti politikus is megszólalt nekünk. A téma kényességére tekintettel a nyilatkozók név nélkül vállalták a megszólalást.

 

Nem engedi az ellenzék, hogy a Jobbik saját volt politikusai indulását vétózza

 

A Jobbiknak sokkal kisebb súlya lesz a 2022-es parlamenti választáson, mint a tavalyi önkormányzati választáson volt, de valamennyire biztosan szükség lesz rájuk – mondta az egyik ellenzéki országgyűlési képviselő az Azonnalinak, aki szerint most már túlzás azt mondani a Jobbikra, hogy a vidék pártja lenne. Ő is úgy látta, az ellenzék szempontjából nem hasznos az általuk folytatott baloldali retorika, és elképzelhetetlennek tartotta, hogy megvalósuljon az, amit Jakab Péter a megválasztását követően belengetett: hogy külön listán induljon a Jobbik, a Momentum és az LMP. Vagyis szerinte ha lesz is külön lista, annak alakulásába a Jobbiknak érdemben már nem lesz beleszólása.

 

Hozzátette: azt viszont az ellenzék nem engedi, hogy a Jobbik megvétózza volt képviselői indulását az egyéni körzetekben, ha ők tényleg esélyesek, mondván: „mondjon valaki jobb jelöltet Sneider Tamásnál Hatvanban!”

 

Ugyanígy látta egy másik ellenzéki párt politikusa is, szerinte a legesélyesebb jelöltet fogja indítani az ellenzék mindenhol, „feszüljön rá be akármelyik párt is”, mert „nem a bosszú kéne vezérelje a jelöltek kiválasztását” és „senkit sem lehet kihagyni a tárgyalásokból, hiba lenne kirekesztésre törekedni”. Szerinte egyébként a 2022-re való felkészülésről szóló ellenzéki tárgyalások majd idén nyár végén, vagyis az ellenzéki pártok tisztújításainak lezárultával fognak felpörögni.

 

Más arról beszélt: miután az ő pártjukban is voltak korábban belső konfliktusok, szomorúan nézi, mi történik a Jobbiknál, nagyon együtt érez a jobbikosokkal. Úgy látja, kifejezetten szükség van a Jobbikra, mert még 6-8-10 százalék körül van a szavazóbázisuk, ez pedig látható embermennyiség.

 

Összellenzéki érdek a jobbikos belharcok csitulása

 

„Nem gondolom, hogy a Jobbik eltűnne, de nyilván veszteségeket szenvednek” – mondta egy másik ellenzéki képviselő, aki szerint a háttérben ők is aggódnak a Jobbikban zajló folyamatok miatt. Ugyanakkor ő azzal nem értett egyet, hogy a Jobbik balra tolódása új jelenség lenne, szerinte már eddig is is hasonló balos üzenetekkel operáltak, például mikor a bérunió mellett kampányoltak, vagy mikor korábban Sneider Tamás kiállt az alapjövedelem bevezetése mellett.

 

„A Jobbik mindig is a rendszerváltás veszteseire ment rá” – mondta, hozzátéve, ha valakinek van még vidéki körzetekben bázisa, akkor az még mindig a Jobbik, ezért összellenzéki érdek, hogy lecsituljanak a belharcaik.

 

„Az ellenzéknek vitális szükséglete egy nemzeti jobboldali párt, erre nem látni náluk jobb jelentkezőt jelenleg.”

 

Azt viszont kicsúszásnak minősítette, hogy Jakab a határon túli milliárdokról kérdezte Orbánt.

 

„Én annak drukkolok, hogy mindenki gyorsan zárja le a konfliktusait és essen túl a tisztújításokon, hogy mielőbb tárgyalóképes állapotba kerüljenek egymással az ellenzéki pártok” – vélte egy másik ellenzéki politikus. Ő szintén úgy látta: aki a baloldalról át akart menni a Jobbikhoz, az már megtette korábban. A jobbikos külön lista elképzelést pedig annyival kommentálta: előbb-utóbb mindenkinek fel kell tenni a kérdést, le akarja-e váltani Orbán Viktort. Szerinte aki ebből kihúzza magát, elárulja az embereket.

 

Még kihagyhatatlanok az együttműködésből, de kérdés, hogy egyben maradnak-e

 

„Retorikailag van látszólagos balratolódás a Jobbiknál, de nem hisszük, hogy szavazatot vennének el tőlünk. Mi azt gondoljuk, mi veszünk el tőlük szavazatot” – mondta az egyik baloldali párt politikusa az Azonnalinak, aki szerint a Jobbik jelenleg még kihagyhatatlan az együttműködésből, de nem látni, merre tart a párt, és hogy egyáltalán egybenmarad-e. Szerinte egyébként még vannak jobboldali szavazók a Jobbiknál, „de jó úton haladnak ahhoz, hogy ne legyen”, ha nem finomítanak a retorikán és nem mutatnak egységet.

 

Ettől függetlenül ő nem a párt ideológiáját látja a fő kérdésnek, hanem azt, hogy a fontosabb egyéni körzetekben erős politikusaik maradnak-e a Jobbiknál, például a tapolcai Rig Lajos vagy éppen a dunaújvárosi Kálló Gergely.

 

(Kálló egyébként jelenleg az egyetlen olyan jobbikos politikus, aki nem listáról, hanem egyéni győzelmet aratva tudott bekerülni a parlamentbe.) Ugyanis az, hogy távozott a Jobbikból Bencsik János parlamenti képviselő vagy éppen Mirkóczki Ádám egri polgármester, az „inkább elbizonytalanít, de várni kell”.

 

Jó lenne, ha a Jobbik megtalálná a tökét

 

„Jobbikos ismerőseim arról beszélnek, az ott tapasztalt hanyatlás már nem megfordítható, mintha a vezetőség – illetve a párt életét meghatározó körök – nem érzékelnék a valóságot”

 

– vélte egy másik ellenzéki parlamenti képviselő, aki szerint a mezei frakciótagok azért látják a gondokat. Ő is rossz megközelítésnek gondolta, hogy balra tolódna a Jobbik, hiszen eleve vidéken igen nagy az átjárás a jobbos és a balos szavazók között.

 

Viszont tény, hogy a Jobbik tartalmilag elkezdett kiüresedni, vagyis „abba az irányba megy, hogy nehezen lesz megkülönböztethető az ellenzéki masszától”. Így a jelenlegi Jobbik szerinte nem alkalmas arra, hogy szavazókat hozzon el a Fidesztől. Azt ugyanakkor megjegyezte: „gusztustalan kárörvendést érez” egyes ellenzéki pártok részéről a Jobbik irányába a mostani helyzetük kapcsán, egyesek „dörzsölik a markukat, hogy a Jobbik megszűnhet 2022-ig, és várják az alkalmat, hogyan lehetne kiszorítani őket”.

 

Szerinte egyébként

 

Jakab Péter „végtelenül normális srác, nem ambicionálta, hogy vezesse a pártot, valószínűleg ezért nem is teszi,

 

de hiányzik belőle a vízió és a rendszerszemlélet”. A politikus egyébként annak örülne, „ha a Jobbik megtalálná a tökét, mert nagyon kéne egy nem szélsőséges, de nemzeti radikális párt”.

 

Rossz stratégiát követnek

 

A Jobbikkal való 2022-es vagy azutáni összefogás hipotetikusan persze nemcsak a baloldal érdeke lehet, hanem akár egy, a mainál gyengébb Fideszé is, így megkérdeztünk erről egy fideszes politikust is. Egyik országban sem lehet büntetlenül megtenni azt, hogy a saját korábbi értékeivel menjen szembe egy párt, ez tükröződik vissza a Jobbik eredményein – vélte egy kormánypárti politikus. Szerinte a Jobbik stratégiája az, hogy baloldali szavazókat próbál elvenni, vagyis a Fidesztől már nem szívnak el szavazókat. Így szerinte a párt stratégiája rossz, a jobbikos szavazók joggal érezhetik magukat átverve, és

 

bár azt nem tudta megmondani, hogy ezek a szavazók kihez fognak átpártolni, de „mi mindent megteszünk azért, hogy minél többek bizalmát kiérdemeljük”.

 

NYITÓKÉP: Jobbik Magyarországért Mozgalom / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Az ötcsillagos római főpolgármester állította le a projektet: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós indok?

Hetvenöt éve dobták le az amerikaiak Hirosimára az atombombát, ami azonnal megölt 78 000 embert. Máig több, mint tízezer nukleáris töltet van a világban.

A demokrata elnökjelölt kampánycsapata szerint a kérdés eleve abszurd volt, amire abszurd választ kellett adni.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás