+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. június 8. hétfő, 11:02
A szlovén és a lengyel parlamentben már bent ül az újbaloldal, most Horvátország lehet soron: a júliusi parlamenti választásokra összeálltak országosan is a Zágrábban már eddig is sikeres újbaloldali, marxista, feminista és zöld pártok, jó eséllyel négy-öt mandátumot is szerezhetnek. De kik is ők? Honnan jönnek?

Az, hogy ellentétben Szlovéniával, Horvátországban a függetlenség óta nem tudott egy erős újbaloldali mozgalom megjelenni, sok tekintetben meglepő volt.

 

Az ország jugoszláv múltja, erős baloldali értelmiségi közege, a lakosság széles köreiben is jelenlévő (Franjo Tuđman által még alkotmányos rangra is emelt) antifasizmus elvileg predesztinálta volna délnyugati szomszédunkat, hogy a kelet-európai posztszocialista országokkal szemben, amelyekben a szocializmus akár a mai napig történelmileg terhelt fogalom, hamar rácsatlakozzék a nyugati folyamatokra – és legyen egy erős újbalos-zöld pártja.

 

Hogy ez elmaradt, nem pusztán azzal a közkeletű nézettel függ össze, hogy Horvátország igazából egy jobboldali, konzervatív, katolikus ország lenne, ugyanis ez nem igaz a teljes országra. Valóban erős ez az irány, és a függetlenségi háború okán egy időre erős tematizációs hegemóniát nyertek ezen körök az ország felett, de

 

Zágráb értelmiségi világa mellett egész Isztria megye, Fiume (Rijeka) vagy Split városa, ahogy a Muraköz, azaz nem is csak városias vidékek, kilógtak ebből a nacionalista vonalból.

 

Ez persze oda is vezetett, hogy a horvát baloldali és liberális pártok általában balrább álltak, mint a térségbeliek, azaz sokszor éppen azért nem született újbaloldali párt, mert számos újbalos szavazó – még ha talán nem is örömmel, de azért nyugodtan – leszavazott a szociáldemokratákra, (SDP) vagy a horvátoknál alapvetően balra sorolható valamelyik liberális erőre.

 

De hogy mennyire nem csak a kívülről sokszor gondolt jobboldali, katolikus, nacionalista Horvátország létezik, bizonyítja  az idei januári államfő-választás is, ahol a szociáldemokrata és ateista Zoran Milanović megverte a jobboldal két jelöltjét.

 

Zágrábban jelent meg először az újbal

 

A horvát újbaloldalnak persze megvoltak a pártjai, amelyek azonban sokszor ideológiailag szemben álltak egymással: voltak köztük igazi régi vágású marxisták-titóisták, de újhullámos zöldek, feministák, emberi jogi aktivisták is. A széttagolt újbaloldali szcéna először a 2017-es zágrábi helyhatósági választásokra állt össze, amikor a városvédő Za Grad (Városért) mozgalomból kinőtt Zagreb je naš (Zágráb a miénk) lista jött létre, ezen zöldek, titóisták, kommunisták, feministák indultak – és meglepően jól szerepeltek.

 

Egész Zágrábban több, mint hét százalékot kapott a Tomislav Tomašević vezette szélsőbaloldali lista,
 

egyes belvárosi körzetekben azonban az újbal majdnem húsz százalékot is elért. Ez persze azt is megmutatta: hiába hívják az egyik újbaloldali pártot Munkásfrontnak is, főleg értelmiségi, belvárosi szavazók állnak mögöttük.

 

A ZÁGRÁBI ÚJBALOLDALI ÖSSZEFOGÁS IDÉN FEBRUÁRBAN IS TÜNTETETT A ZÁGRÁBI FŐPOLGÁRMESTER JOBBOLDALI POLITIKÁJA ELLEN. FOTÓ: ZJN / FB

 

A párt a zágrábi közgyűlésben főleg zöld, antikorrupciós és emlékezetpolitikai ügyekben tűnik ki. Ök voltak azok, akik élesen tiltakoztak azellen, amikor a zágrábi főpolgármester, Milan Bandić a szélsőjobboldali szavazatok megszezése kedvééért átneveztette a Nemzeti Színház előtti Tito teret.

 

Az újbaloldal aztán a 2019 végi államfő-választás első fordulójában is elindult egy közös jelölttel: a Munkásfront irodalmár jelöltje, Katarina Peović azonban alig kapott csak több, mint egy százalékot, ami vélhetően összefügg azzal is, hogy a baloldali szavazók nem akarták kockáztatni Milanović győzelmét, akinek az első forduló előtt még az is kétséges volt, hogy továbbjut-e a másodikba. Peović amúgy a legjobb eredményeit Isztriában és a fiumei megyében érte el majdnem három százalékkal,

 

az isztriai Pulában pedig négy százalék felett kapott a vállaltan kommunista-titóista jelölt.

 

KATARINA PEOVIĆ IRODALMÁR AZ ÁLLAMFŐVÁLASZTÁSON KÉPVISELTE AZ ÚJBALOLDALT, VÉLHETŐEN MOST SIKERESEBB LESZ, MERT Ő VEZETI A KÖZÖS LISTÁT A BALOS FIUMÉBEN. FOTÓ: ZJN / FB

 

Szlovénia és Lengyelország után itt is parlamenti erő lesz az újbal?

 

Mivel Andrej Plenković hivatalosan az esetleges második járványhullámra hivatkozva előrehozatta július 5-re a parlamenti választásokat – elvileg ősszel vagy télen kellett volna megtartani –, megint felmerült, hogy össze kéne állnia az újbaloldalnak, amely a korábbi választásokon vagy valamelyik már létező baloldali, liberális pártra, vagy a korábban inkább baloldali, azóta egyre inkább szélsőjobboldalivá lett Élő Fal pártra voksolt.

 

A hivatalos baloldal gyakorlatilag egy listán már összeállt, miután az isztriai olasz-horvát regionális párt (IDS/DDI) is a héten bejelentette, hogy a szociáldemokraták vezette Restart listán indul el. Így tesz több kisebb balliberális párt is, de itt indul a baloldali nyugdíjaspárt és a balra sodródott Parasztpárt (HSS) is. Elvileg kaphatott volna itt is helyet egy-két újbalos politikus, de ők az SDP-t régóta neoliberálisnak, a többi liberális erőt – főleg az isztriai félszigetet kvázi-állampártként uraló IDS/DDI-t – meg korruptnak tartják.

 

Ezért bejelentették június elején:

 

Zöld-Baloldali Koalíció néven közös listát állítanak a szélsőbaloldali, zöld, feminista és városvédő szervezetek.

 

Itt indul a már említett ortodox titóista Munkásfront (RF) mellett az újbalos-zöld Zagreb je naš, a szintén ökobaloldali Možemo (Lehetséges), a városvédő Za Grad, az Orah ökopárt és a neomarxista Nova Ljevica (Új Baloldal).

 

A KÖZÖS LISTA LEGISMERTEBB POLITIKUSAI ÉS PÁRTJAI. FŐLEG ZÁGRÁBBAN, FIUMÉBAN ÉS ISZTRIÁBAN VAN ESÉLYE A PÁRTSZÖVETSÉGNEK MANDÁTUMOT SZEREZNIE, SZLAVÓNIÁBAN ÉS DALMÁCIÁBAN BIZONYOSAN NEM FOGNAK LABDÁBA RÚGNI. FOTÓ: RF / FB

 

A parlamenti mandátum gyakorlatilag biztos

 

Mivel Horvátországban nincs országos lista, hanem a mandátumokat regionális listákon osztják ki, a választási koalíciónak nincs egyetlen arca, bár a sajtóban leginkább a zagrebjenašos Tomašević, a munkásfrontos Peović, illetve a zöld Danijela Donelec nyilatkozik a közös lista nevében. A regionális listák azonban azt is jelentik, hogy hivatalosan nincs országos bejutási küszöb, márpedig ha a Zöld-Baloldali Koalíció országosan esetleg nem is ugorja meg az öt százalékot,

 

az biztos, hogy Zágrábban jó eséllyel tíz százalék, Isztrián pedig öt százalék felett teljesíthet,

 

azaz ha másutt nem is kap jelentős voksot (esélye legfeljebb még Splitben lenne), már a zágrábi vagy isztriai listáról bejuthat akár négy-öt újbalos politikus is a zágrábi parlamentbe.

 

Zágrábban Tomašević, a Fiumét is magában foglaló isztriai-tengermelléki választási régióban pedig Peović, aki a fiumei egyetem oktatója, vezeti a közös listát, azaz ő nekik aztán mindenképp van esélyük bejutni.

 

A Baloldali-Zöld Koalíció határozott baloldali programmal indul neki, éppen ebben látja a különbséget Tomašević is a szocdem Restarthoz képest, amely szerinte számos elemében már neoliberális, másrészről számos kérdésben – például a melegek vagy a kisebbségek jogai vonatkozásában – nem következetes.

 

A közös lista a melegházasságot legalizálná, alkotmányban tiltaná be az usztasa jelképeket, így a Za dom spremni köszöntést, nem lépne be az euróba,

 

az újbalos koalíció számos tagpártja eleve erősen EU- és NATO-kritikus, a Munkásfront ki is lépne a NATO-ból,

 

pozitívan emlékezne a jugoszláv múltra, és megnövelné a szociális kiadásokat. A Munkásfront jelentős államosításokba is kezdene: a tuđmani privatizáció alatt magánkézbe került cégeket, de a legtöbb bankot is visszavenné állami tulajdonba.

 

Jelenleg a posztszocialista Kelet-Európában összesen két országban parlamenti erő az újbaloldal: Szlovéniában a Levica (Baloldal) párt saját jogán ül benn a laibachi (ljubljanai) parlamentben, a lengyel újbaloldal, a Razem (Együtt) pedig két másik baloldali párttal, többek között a posztkommunistákkal közösen szerzett mandátumokat a varsói Szejmben.

 

NYITÓKÉP: A baloldali és zöld pártok közös listájának bejelentése a zágrábi Várnegyedben. Možemo / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült: jogi doktori dolgozatának jelentős része plágium. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett megint.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás