A szélsőjobb és az ultraortodox zsidók ugyanazt akarják – Deborah Feldman az Azonnalinak

Szerző: Fekő Ádám
2020.06.07. 08:20

Az Unortodoxból sorozat is készült idén, illetve magyarul is megjelent könyvben a fiatal nő története, aki elmenekült a brooklyni ultraortodox zsidó közösségből, amelynek alapítója egy magyarországi származású rabbi. A saját történetét megíró Deborah Feldmannal beszélgettünk arról, mi a legsúlyosabb antiszemitizmus, hogyan lett Soros György két ellenoldal főellensége, hogyan hatottak rá a magyar gyökerei, de szó van lekváros gombócról is. Interjú!

A szélsőjobb és az ultraortodox zsidók ugyanazt akarják – Deborah Feldman az Azonnalinak

Az idei év Deborah Feldmanról szól kicsit: mióta a Netflix sorozatot forgatott, aminek alapjául az ő 2012-ben megjelent Unortodox – A másik út című könyve szolgál, hirtelen minden háztartásba eljutott, milyen körülmények között élnek New Yorkban a magyar gyökerű ultraortodox szatmári zsidók (az ő hátterükről és a brooklyni városrészről, ahol élnek, itt írtunk részletesen).

Feldman saját jogán is nagy port vert könyvét végre kiadták magyar nyelven is, így bárki könnyen belemélyedhet a szintén Unortodox címen futó, a sorozatnál sokkal kevésbé krimiszerű, viszont sokkal keményebb történetbe egy olyan nő szemszögéből, aki olyan közegben nőtt fel, ahol bűnnek számít az olvasás, szülők csonkítják meg a saját gyerekeiket büntetlenül, az elrendezett házasság pedig olyan természetes, mintha nem is a világ egyik legszabadabb városában élnének.

Az Azonnali a szerzővel készített interjút. 

 

+++

Bár magyarul csak most adták ki, az Unortodox 2012-ben jelent meg. Visszanézve segített valamit a szatmári zsidó közösségen, vagy legalábbis a közösség nőin a könyv megjelenése?

Az biztos, hogy mióta az én könyvem megjelent, mások is elkezdtek foglalkozni a témával, és rengetegen elhagyták a közösséget. Nem mondanám, hogy ez az én könyvem hatása, de azt talán mondhatom, hogy a változás része. Nem én vagyok a mozgalom, de a könyvemmel részt vettem benne.

Ezek szerint egy mai szatmári zsidó lánynak New Yorkban több esélye van a minőségi életre, mint tíz évvel ezelőtt volt?

Már nem vagyok ott, úgyhogy biztosat nem tudok mondani. Az biztos, hogy a modern technológia például sokat változtathatott bármilyen irányban: az előttük lévő akadályokon több lyuk is képződött, de másrészt a közösség is reagálhatott erre úgy, hogy szigorúbban fogják őket. Nehéz ezt elemezni, valószínűleg változtak a dolgok, és valószínűleg mindkét irányba.

 

DEBORAH FELDMAN ESKÜVŐJE (FORRÁS: LIBRI KIADÓ)

A könyvben több komoly bűntényről, például egy megcsonkított fiúról is tesz említést, akit maszturbáláson kapott az apja. Ezekből esetleg lett rendőrségi ügy?

Én nem jelentettem ezeket a bűntényeket, csak megírtam a beszélgetéseket, amiket hallottam. Nekem nincs erről több információm, de ahogy tudom, azóta sem történt nyomozás.

Egyes kritikák szerint az Unortodox az ansziszemitizmust erősíti, hiszen a bemutatott világ és a szereplői nem teszik túl szimpatikussá a zsidókat.

Szerintem ez azon a hiedelmen alapszik, ami minden más hiedelemnél antiszemitább: azon, hogy a zsidóknak tökéletesnek kell lenniük, nem hibázhatnak, és nem tűnhetnek emberi lénynek, hanem jobbnak kell tűnniük annál.

 

Ez a legrasszistább elképzelés, hiszen beleragadtunk abba, hogy a zsidóknak másoknak kell lenniük, és nem is bánhatunk velük úgy, mint a többi emberrel.

 

Ennek a félelem és egy rasszista gondolat a gyökere.

Tehát ha azt mondom, hogy minden zsidó tökéletes, az hasonló, mintha azt mondom, hogy minden zsidó gonosz?

Igen. Ha egy embercsoportról nem engedjük meg, hogy átlagemberként beszéljünk, az mindig diszkriminációt hoz. Mondhatjuk erre a könyvre, hogy

 

erősíti az antiszemitizmust, de csak azokban, akiknek eddig is az volt az elképzelésük, hogy a zsidók gonoszak, és most igazolást találnak erre.

 

De ez nem lehet arra ok, hogy a zsidók ne mesélhessék el a saját történeteiket. Soha nem az a megoldás, ha csendben maradunk.

Az segít, ha beszélünk a problémáinkról úgy, hogy mások is értsék azokat. Elmondani, miért különleges ez a közösség, miért élnek úgy, ahogy, és miért félnek, mi a traumájuk. Ha nem nyitunk erről beszélgetést, akkor csak a szőnyeg alá söpörjük a problémát, az pedig mindig csak nagyobbra nő ott.

Egyébként tényleg akkora probléma 2020-ban az antiszemitizmus a többihez képest, mint amennyiszer szó van róla?

Mindig nehéz problémákat összehasonlítani és rangsorolni, mert matematikailag akarunk kezelni bonyolult hátterű dolgokat. Úgy mondanám, hogy az antiszemitizmus baj, de a zsidó közösségekben a nőgyűlölet is az. És miközben egy masszázs alatt akár beszélgethetsz az antiszemitizmusról, a nőgyülöletről nem lehetett. Szerintem mindkettőről kell, hogy lehessen, és nem szabad, hogy az egyik probléma miatt semmibe vegyük a másikat.

 

DEBORAH FELDMAN. FOTÓ: ALEXA VACHON

A Netflixre gyártott sorozatnak köszönhetően még nagyobb figyelem irányult a történetére és a könyvére is, bár az ön valódi története inkább csak az alapja a sorozatnak, amit sokkal drámaibbá tettek. Érintettként nézve mi volt a sorozat legjobb és leggyengébb része?

Nagyon szerettem a családot játszó színészeket, mindenkit. Annyira jól válogatták őket össze, hogy néha szinte megijedtem tőle, mennyire hasonlítanak azokra, akiket alakítanak. A Berlinben megismert diákok is tökéletesek lettek szerintem. 

Azt többen is kritizálták, ahogy Berlint bemutatja a film. Szerintem jó, hogy teljesen a főhős szemszögéből mutatják be, ami egy vidámparknak tűnik ahhoz képest, ahonnan érkezett, mert hatásosan mutatja be a különbségeket. De azt is megértem, miért nem tetszik sokaknak.

A valóságban is Berlinbe költözött, de egész más körülmények között. Berlin ezek szerint tényleg a tökéletes hely a világon?

Nagyon különleges hely, szerintem nem is mutatta be irreálisan a sorozat sem, hiszen tényleg az történt velem is, hogy az itteni barátaimat az első itt töltött napomon ismertem meg egy kávézóban. Nagyon érdekes város, nagyon nyitott, sehol máshol nem találsz barátokat egy nap alatt. Nagyon boldog vagyok itt, máshol nem tudnék ilyen boldogan élni. Nem a világ legjobb helye, de számomra az.

Ezek szerint Berlin jobb hely, mint például New York?

Biztosan. Itt más az élet minősége. Más dolgokat tisztelnek itt, nem a pénzt, a hírnevet és a karriert.

Tartja a kapcsolatot a gyereke apjával?

Igen, pláne mivel négy évvel utánam ő is elhagyta a közösséget, és ő is világi lett. Áprilisban utazott volna Berlinbe, de a koronavírus miatt nem tudott, de előtte gyakran látogattuk egymást.

 

FELDMAN 17 ÉVESEN SZÜLT CSALÁDJA ÁLTAL KIVÁLASZTOTT FÉRJÉNEK (FORRÁS: LIBRI KIADÓ)

Barátok lettek?

Igen.

És ő olvasta az Unortodoxot?

Őszintén szólva nem tudom. Szerintem nem kellett neki, hiszen ismeri a történetet.

A gyerekének beszélt már a gyökereiről?

Már 14 éves, tud mindent. Megválaszolunk minden kérdést, ő maga nem emlékszik erre a világra. Amikor még New Yorkban éltünk, meg is mutattam neki Williamsburgöt.

Az ortodox zsidó közösség nem ad sok lehetőséget a nőknek, de elégedett a szekuláris világ adta lehetőségekkel?

Megvannak ennek is a problémái, de én például szerencsés vagyok, mert otthonról dolgozok és magamnak, ezért nem szembesülök a strukturális problémákkal. Mivel nagyon patriarchális világban nőttem fel, nagyon gyorsan felismerem, ha valami fenyegető történik.

 

Azt hiszem, ebben a világban is vannak nehézségei a nőknek, de ha küzdesz és kemény vagy, akkor egész más lehetőségek vannak ebben a világban, mint ahonnan jöttem. Nem tökéletes, de sokkal jobb.

Mi 2020-ban a legnagyobb nehézsége nőként?

Nem tudnék egyet mondani, a nőket érik hátrányok kulturálisan. Például a törvény sehogy sem bünteti a zaklatást, miközben sokszor kerültem én is olyan helyzetbe, hogy férfiak valamiért úgy érezték, joguk van követni akár. Ezek nagyon mélyen gyökerező problémák, és egyelőre a nőknek egyedül kell kikerülni.

 

Készültem egy magyar blokkal is, hiszen fiatalkorában a rokonai még magyarul beszéltek egymás közt. Nyilván mindenki megkérdezi, de emlékszik magyar kifejezésekre?

Sokra, hiszen a jiddisben is sok magyar szó van. A nagymamám sokszor mondta, hogy „köszönöm”, nagyon szép” és „nem tudom”. De Berlinben a zöldségesem egy László nevű férfi, ő mindig magyarul köszön. Voltam sokszor Magyarországon, és sokat tanultam itt. Főleg ételek nevét, imádom a magyar ételeket.

Jó, ezt is meg kell kérdeznem: mi a kedvenc magyar fogása?

Ki fog nevetni, de a lekváros gombóc. Őrület, nem?

Annyira nem, ez a gyerekkori kedvenc ételem. De visszatérve: a szatmári közösség a magyar gyökerek ellenére végül is a holokauszt miatt került el Magyarországról. Hogy állnak a magyar gyökerekhez, mit gondolnak például a magyarok szerepéről a holokausztban? Ön tanult valamit erről?

Nem sokat. A nagyszüleim arról meséltek, milyen érzés volt, amikor az emberek, akik között felnőttek, hirtelen ellenük fordultak, és miután deportálták őket, beköltöztek a lakásaikba.

 

A nagybátyám mesélte, hogy járt a nagymamám falujában, és találkozott emberrel, aki elfoglalta a nagymamám házát szinte egyből azután, hogy elvitték a nagymamámat és a családját. És azt hazudta, hogy ő már régen is ott lakott. És ők a szomszédaik voltak, bíztak bennük.

De én is jártam ezekben a falvakban. Találkoztam egy zsidó nővel, aki a háború alatt bujkált még gyerekként a környéken, majd visszatért. Ő már újra beilleszkedett, és része a falu életének. Szerintem a nagyszüleim vissza sem tudtak volna menni, hiszen Magyarország a túlélőknek nem is adott papírokat, a nagymamám nem kaphatott magyar útlevelet. Összességében szerintem boldogok voltak, hogy az USA-ban telepedtek le, hiszen Kelet-Európában továbbra is nehéz maradt az élet.

De túl sokat nem hallottunk, a nyelv szólt mindig a háttérben, ott voltak az ételek, de még a hátsó kertünk is hasonló volt. Amikor Magyarországon jártam, akkor tűnt fel, hogy itt is ugyanúgy rendezik a kerteket, mint nálunk tették.

 

Sok tekintetben inkább Magyarországon nőttünk fel, mint Amerikában, annyira erős volt a hatás.

Azt tudom, hogy gyakran látogatnak még Szatmár környékére, és külön azért fizetnek a nyíregyházi rabbinak, hogy tartsa fenn a mikvét (a zsidó vallásban a zsidók számára előírt rituális fürdésre kialakított fürdő - a szerk.), mert használni akarják, amikor megérkeznek.

Ha már magyar kapcsolat: az ortodox zsidók egyik főellensége éppúgy Soros György, mint a magyar kormánynak. Ön hallott valamit erről a főgonoszról?

Amikor ott éltem, semmit. De igazából nem hiszem, hogy az én közösségemben különleges Soros György, hiszen mindenki rossz, aki nem olyan, mint mi. Mindenkit utálnak a közösségen kívül, és nem is ismernek el másokat zsidóként, csak magukat.

Azért kicsit vicces, hogy Soros és a hasonló gazdag üzletemberek egyszerre tudtak az ortodox zsidók és a nemzetközi szélsőjobb ellenségeivé válni.

A szélsőjobbos és az ortodox lelkivilág abban hasonlít, hogy mindkettő nagyon konzervatív, és a haladás és globalizáció ellen vannak.

 

Tehát bárki, aki ezeket erősíti, kisebbé tenné a világot és erősebben kapcsolná össze az embereket, ijesztő számukra.

 

Lehet, hogy a szélsőjobb és az ultraortodox zsidók nem szeretik egymást, de ugyanazt akarják: a múltban tartani a dolgokat, és elutasítani a jövőt.

Zárásként: bár Magyarországon újnak számít a könyv, már nyolc év telt el a kiadása óta. Mi történt azóta önnel?

Írtam egy második könyvet, jövőre azt is kiadják magyarul is. Jelenleg németül írok, ezen a nyáron fejezek be egy novellát. Íróként gondolok magamra, és sok történet van még, amit el akarok mesélni, ráadásul legalább annyira szeretek írni, mint olvasni.

Ír még az ortodox zsidókról, vagy ez már a múlt?

Az írás elsőszámú szabálya, hogy arról írj, amit ismersz. Úgyhogy mindig szó lesz erről, hiszen ismerős nekem, és érdekes is. De mindig új aspektust kell keresni.

 

FOTÓ: ALEXA VACHON

Akkor nem válik egyslágeres előadóvá?

Talán, ki tudja? De akik írnak, nem nagyot akarnak robbanni, hanem maguknak írnak. Az Unortodoxról sem gondoltam volna, hogy ekkora siker lesz, de ezeket soha nem várja az ember. Örülök, hogy még mindig írhatok.

Jó, akkor most jön a valódi utolsó kérdésem: mi a tanácsa 2020-ban az ortodox zsidó nőknek?

Általában azt javaslom, hogy csak akkor lépjenek ki, ha tényleg nincs mit veszteniük. Legyenek benne biztosak, hogy akarják. Ha már elhagyták a közösséget, akkor azt szoktam javasolni, vegyék fel a kapcsolatot a lehető legtöbb féle emberrel, hogy legyen valami elképzelésük, hogy lehet az ő világukon kívül élni, és persze kell, hogy valaki támogasson kívülről. Amint lehet, ki kell nyitni a világukat, nekem is ez segített.

 

Ha érdekel a szatmári ultraortodox zsidók világa, itt részletesen bemutatjuk a történelmüket!

 

NYITÓKÉP: Deborah Feldman. Fotó: Alexa Vachon
 
Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek