+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. június 5. péntek, 15:30
Trianon százéves évfordulóján a Magyar Közösség Pártja olyan kéréslistával állt elő, ami kiakasztotta a szlovák politikai elitet és Igor Matovič miniszterelnököt is. Az eredmény: az MKP elbúcsúzhat a szlovákiai járási pozícióktól. De miért reagált így a szlovák közvélemény? Miben hibázott az MKP, és miért fájhat neki, hogy nem lesznek járási elöljáróik?
„Az ember segítő kezet nyújt, és szinte leköpik”

 

– így reagált a Szlovákiát március óta kormányzó új, jobboldali koalíciós kormány miniszterelnöke, Igor Matovič arra a memorandumra, amit a Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke, Őry Péter nyújtott át neki a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából kedden. Matovič ugyanis a pozsonyi várban rendezett egy, a magyar sajtóban baráti kéznyújtásként értékelt találkozót, ahol mintegy száz felvidéki magyar közéleti személyiség előtt beszélt a szlovák-magyar együttműködés fontosságáról.

 

Az MKP a memorandummal azonban pont ellentétes hatást váltott ki, mint szeretett volna: abban Matovič szerint olyan abszurd kérésekkel állt elő a parlamenten kívüli magyar etnikai párt, amikkel ismét gerjesztik a nemzeti érzelmeket.

 

De mi is hangzott el Matovič beszédében, és mi ennek a jelentősége?

 

A memorandum átadására felhasznált trianoni megemlékező ünnepségen Igor Matovič szimbolikus gesztust tett a szlovákiai magyar kisebbségnek a beszédével. Mint arról az Azonnali is beszámolt, az OĽaNO vezetője amellett érvelt, hogy a szlovákok és a magyarok közösen építsék Szlovákiát.

 

„A trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulóján a kezemet nyújtom a közös cselekvéshez közös dolgaink megoldása érdekében” – szólt Matovič, kiemelve, hogy a magyar és a szlovák nemzet történelme tulajdonképpen közös, és egyúttal a magyar közösség támogatását is kérte ahhoz, hogy megtisztítsa az országot a maffiától.

 

A beszéd mögötti motiváció ugyanakkor közel sem csak a szimbolikus gesztus megtétele volt, annál jóval praktikusabb motivációk húzódnak a háttérben, legalábbis a felvidéki magyar politika ismerői szerint. Mint Tokár Géza, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa az Azonnalinak elmondta, a beszéd a Magyar Közösség Pártja (MKP) politikai elitjének is szólhatott, akikkel Matovičnak eddig érdekében állhatott együttműködni. Ugyanis

 

a szlovák miniszterelnök informálisan már megadta a lehetőséget, hogy a magyarok lakta járásokba az MKP jelölhessen hivatali elöljárókat, akik – mint a központi kormányzat helyi képviselői – fontos pozíciót töltenek be a közigazgatásban.

 

Az Új Szó birtokába jutott, nem hivatalos névsorban szerepel többek között a Fidesz vajdasági származású EP-képviselője, Deli Andor egyik asszisztense is mint potenciális elöljáró.

 

Továbbá Kovács Balázs felvidéki magyar publicista szerint Matovič a beszéddel a választóit is le akarta nyűgözni, hiszen a februári választáson a szavazói tíz százaléka magyar volt, és Matovič kalkulál feltehetőleg azzal, hogy ha a magyar pártok ilyen állapotban maradnak (sem a Híd, sem az MKP nem jutott be a szlovák törvényhozásba a februári parlamenti választáson), akkor ez többre emelhető.

 

Min akadt ki mégis Matovič?

 

Szóval ezen az eseményen gondolta úgy az MKP, hogy ideális lenne átnyújtani a szlovák miniszterelnöknek egy memorandumot, amiben javaslatokat tesznek a szlovákiai magyar politikára vonatkozóan. A memorandum szövege – ahogy azt az Új Szó leírja – formailag az 1861-ben aláírt Szlovák Nemzet Memorandumát idézi, ami akkor a szlovák nemzet kéréseit foglalta össze. Így az MKP-s dokumentumban

 

sürgetik például, hogy Szlovákia közigazgatási struktúrája vegye figyelembe a természetes régiókat, és hogy a kormány biztosítsa a magyar közösség széleskörű önigazgatását.

 

De a memorandumban helyet kapott az a kérés is, hogy a szlovák alkotmány preambuluma államalkotó közösségként ismerje el a szlovákiai magyar nemzetrészt, biztosítva egyúttal a nemzeti jelképek (himnusz, címer, nemzeti színek) szabad használatát, a magyar nyelv pedig egyenrangú hivatali nyelv legyen a magyar közösség által lakott régiókban. (Hagyományosan az alkotmányok az úgynevezett preambulummal kezdődnek, amikben leírják az adott nemzet elvi alapvetéseit, állásfoglalásait, azok viszont jogi kötőerővel nem bírnak.)

 

 

Továbbá a memorandum szót ejt arról is, hogy a szlovák állam hivatalosan törölje el a magyarokat a második világháború után kollektív bűnösnek kikiáltó Beneš-dekrétumokat, és tegyék lehetővé a magyar állampolgárság felvételét.

 

De miért kell ezen kiakadni?

 

A szlovák kormányfő reakciója alapján egyértelmű, hogy a fenti kérések nem találtak megértő fülekre. Biztosan nem segített az sem, hogy Igor Matovič előzetesen nem tudott arról, hogy az MKP kedden meg fogja lepni ezzel a kéréslistával, amit – mint azt a miniszterelnök a Pátria rádiónak adott interjújában elmondta – sokan a felvidéki magyarság autonómiaköveteléseiként értelmeztek.

 

Mint arról az Azonnali is beszámolt, a memorandum átadása emiatt eleve komikus színezetet vett: a beszédet követő, kötetlen beszélgetés egy pontján döntött úgy Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke, hogy átnyújtja Matovičnak a dokumentumot, aki azt egyből, anélkül, hogy ott helyben belenézett volna, tovább is adta a trianoni találkozó egyik szervezőjének, személyes jóbarátjának, Berényi Józsefnek, az MKP 2010 és 2016 közti elnökének, Nagyszombat megye jelenlegi alelnökének.

 

Így történt Berényi elmondása szerint – aki úgyszint nem tudott semmit a dokumentum tervezett átadásáról –, hogy „az MKP ügyvivő testülete a szlovák miniszterelnökön keresztül eljuttatott egy memorandumot az MKP volt elnökének”.

 

Az MKP azonban nem az esetlen átadással hibázott igazán – mondta kérdésünkre Tokár Géza, hanem azzal, hogy nem mérte fel előzetesen, hogy a dokumentum milyen reakciókat válthat ki a szlovák közéletben. A memorandumban megfogalmazott igények ugyan semmi olyat nem tartalmaznak, amit eddig ne ismert volna a szlovákiai magyar közeg, a szlovák nyilvánosságba viszont ezek alig-alig jutnak el. 

 

„A szlovák közbeszédnek nem részei ezek a magyar célkitűzések, most viszont ott is felkapták rá a fejüket, amire megszületett a zsigeri, elutasító reakció”

 

– magyarázta Tokár, és hozzátette: az általános szlovák nézőpont az, hogy a szlovákiai magyarságnak átlagon felüli jogai vannak, és minden, ami a már meglévő jogokon túlnyúlik, mint ez a memorandum is, az már nacoinalista elhajlás. Ennek megfelelően reagált maga Matovič is, aki – egyelőre legalábbis úgy tűnik – a trianoni ünnepségen mondott beszédét valóban kedves gesztusnak szánhatta, de láthatóan nem állt szándékában valóban foglalkoznia a szlovákiai magyar közösség problémáival.

 

Ezt tükrözi egyébként Matovič csütörtök esti Facebook-posztja is, amiben a szlovák miniszterelnök egy magyar sziával köszönve ugyan újfent hitet tett a szlovák-magyar együttműködés mellett, hangsúlyozva, hogy mindenki érvényesülhessen az anyanyelvén, de a memorandum átadását továbbra is úgy festette le, hogy az MKP-sok visszaéltek a trianoni ünnepélyes meghívásával.

 

Erről persze az MKP aligha tehet, arról viszont igen, hogy a saját memorandumukat formailag az 1861-es Szlovák Nemzet Memorandumhoz igazították. Hiszen a szlovák memorandum a Habsburg Birodalmon belüli nemzeti függetlenedési korszellem idején jött létre, és ennek megfelelően kardinális követelése volt, hogy a Felvidék váljon ki a Magyar Királyságból.

 

„A szlovák memorandum másolása így azt a látszatot keltette, mintha az MKP az országtól való elszakadást kezdte volna követelni”

 

– magyarázta az Azonnalinak Tokár Géza.

 

Mindezen csak rontott az, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója előtt ismeretlen elkövetők azzal emlékeztek meg, hogy néhány dél-szlovákiai helységnévtáblát magyar zászlóval takartak el, rajta a felirattal: „Vesszen Trianon!”

 

HIVATALOS INFORMÁCIÓK MÉG NINCSENEK ARRÓL, HOGY KIK TAKARTÁK EL A SZLOVÁK NÉVTÁBLÁKAT. FORRÁS: NEKMTE NÁS ODPADOM / FACEBOOK

 

A szlovák politikai elit is zsigeri választ adott

 

Mindezek fényében nem meglepő, hogy Matovičhoz hasonlóan más szlovák politikusok is kritikus hangnemben kommentálták az MKP-s dokumentumot.

 

Az OĽaNO-val koalícióban kormányzó, jobboldali-populista Sme rodina (Család vagyunk) vezetője, Boris Kollár kijelentette: elutasít bármiféle vitát a trianoni békeszerződés megnyitásáról, mert annak „súlyos következményei lennének mindkét államra nézve”.

 

A koalíció másik tagja, Andrej Kiska exállamfő pártja, a Za ľudí (Az emberekért) részéről a párt parlamenti alelnöke, Juraj Šeliga úgy értelmezte Őryék memorandumát, hogy azzal a szlovák kormányt más országok játszadozásaiba akarták belerántani, és visszautasít minden feszültségkeltésre alkalmas cselekedetet. Egyúttal szorgalmazta a szerinte már tíz éve tartó jó szlovák–magyar viszony és együttműködés folytatását.

 

Az úgyszint a kormánykoalícióban lévő, neoliberális, Richard Sulík-féle SaS (Szabadság és Szolidaritás) külügyminisztere, Ivan Korčok szerint az MKP memoranduma egyáltalán nem segíti a szlovák-magyar jószomszédi viszonyt. Ahogy mondta:

 

„Ha ez a válasz a kormányfő magyar közösség felé nyújtott jobbjára, akkor úgy veszem, hogy elutasították a szlovák miniszterelnök barátságos gesztusát.”

 

Hasonló véleményen van a februárban a kormányzati pozícióját elvesztő Smer exkormányfője, Peter Pellegrini is, aki szerint nincs szükség arra, hogy speciális szerződéseket kössenek a szlovákiai lakosság egy részével, hiszen „mi minden lakost képviselünk”. (Ha kíváncsi vagy, hogy Peter Pellegrini merre viheti tovább a Smert a februári vereség után, kattints ide!)

 

Az MKP elbúcsúzhat a járási elöljáróktól

 

A megszaporodó kritikákra a memorandumot Matovičnak átnyújtó Őry Péter úgy reagált:

 

„Ha nem fogalmazzuk meg a problémáinkat, akkor nem lesz, aki orvosolja.”

 

Őry szerint ki kell mondani a felvidéki magyarság kapcsán a legégetőbb problémákat, és ők pont ezeket, az érintettek által megfogalmazott igényeket szedték össze.

 

Őry kommentárja azonban úgy tűnik, nem fogja megpuhítani Matovičot, aki a Pátria rádióban egyértelműen kijelentette: nem számol az MKP-val a regionális közigazgatási tisztségek kapcsán, tehát könnyen lehet, a magyar párt nem fogja megkapni a lehetőséget, hogy járási hivatali elöljárókat adjon. Őry erre úgy reagált, hogy hivatalosan eddig sem tárgyaltak Matovičékkal a járási pozíciókról, és feltette a költői kérdést: „Amennyiben a közösség részére kérünk valamit, már nem vagyunk partnerek?”

 

Azonban az MKP ezzel közvetlen politikai hatalmat aligha veszít, hiszen a járási elöljárók nem autonóm döntéshozó szereplők, ők leginkább valóban a kormány helyi végrehajtói – hívja fel rá a figyelmet Tokár Géza. Szerinte

 

ezek a pozíciók sokkal inkább káderkinevelő, káderépítő funkcióval bírnak, arra jók, hogy a politikusok felépítsék a saját imidzsüket és hatalmi köreiket.

 

NYITÓKÉP: Igor Matovič / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás