Miért akadt ki a baráti jobbot nyújtó szlovák kormányfő a magyar kéréseket tartalmazó memorandumon?

Szerző: Petróczi Rafael
2020.06.05. 15:30

Trianon százéves évfordulóján a Magyar Közösség Pártja olyan kéréslistával állt elő, ami kiakasztotta a szlovák politikai elitet és Igor Matovič miniszterelnököt is. Az eredmény: az MKP elbúcsúzhat a szlovákiai járási pozícióktól. De miért reagált így a szlovák közvélemény? Miben hibázott az MKP, és miért fájhat neki, hogy nem lesznek járási elöljáróik?

Miért akadt ki a baráti jobbot nyújtó szlovák kormányfő a magyar kéréseket tartalmazó memorandumon?
„Az ember segítő kezet nyújt, és szinte leköpik”

– így reagált a Szlovákiát március óta kormányzó új, jobboldali koalíciós kormány miniszterelnöke, Igor Matovič arra a memorandumra, amit a Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke, Őry Péter nyújtott át neki a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából kedden. Matovič ugyanis a pozsonyi várban rendezett egy, a magyar sajtóban baráti kéznyújtásként értékelt találkozót, ahol mintegy száz felvidéki magyar közéleti személyiség előtt beszélt a szlovák-magyar együttműködés fontosságáról.

Az MKP a memorandummal azonban pont ellentétes hatást váltott ki, mint szeretett volna: abban Matovič szerint olyan abszurd kérésekkel állt elő a parlamenten kívüli magyar etnikai párt, amikkel ismét gerjesztik a nemzeti érzelmeket.

De mi is hangzott el Matovič beszédében, és mi ennek a jelentősége?

A memorandum átadására felhasznált trianoni megemlékező ünnepségen Igor Matovič szimbolikus gesztust tett a szlovákiai magyar kisebbségnek a beszédével. Mint arról az Azonnali is beszámolt, az OĽaNO vezetője amellett érvelt, hogy a szlovákok és a magyarok közösen építsék Szlovákiát.

„A trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulóján a kezemet nyújtom a közös cselekvéshez közös dolgaink megoldása érdekében” – szólt Matovič, kiemelve, hogy a magyar és a szlovák nemzet történelme tulajdonképpen közös, és egyúttal a magyar közösség támogatását is kérte ahhoz, hogy megtisztítsa az országot a maffiától.

A beszéd mögötti motiváció ugyanakkor közel sem csak a szimbolikus gesztus megtétele volt, annál jóval praktikusabb motivációk húzódnak a háttérben, legalábbis a felvidéki magyar politika ismerői szerint. Mint Tokár Géza, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa az Azonnalinak elmondta, a beszéd a Magyar Közösség Pártja (MKP) politikai elitjének is szólhatott, akikkel Matovičnak eddig érdekében állhatott együttműködni. Ugyanis

a szlovák miniszterelnök informálisan már megadta a lehetőséget, hogy a magyarok lakta járásokba az MKP jelölhessen hivatali elöljárókat, akik – mint a központi kormányzat helyi képviselői – fontos pozíciót töltenek be a közigazgatásban.

Az Új Szó birtokába jutott, nem hivatalos névsorban szerepel többek között a Fidesz vajdasági származású EP-képviselője, Deli Andor egyik asszisztense is mint potenciális elöljáró.

Továbbá Kovács Balázs felvidéki magyar publicista szerint Matovič a beszéddel a választóit is le akarta nyűgözni, hiszen a februári választáson a szavazói tíz százaléka magyar volt, és Matovič kalkulál feltehetőleg azzal, hogy ha a magyar pártok ilyen állapotban maradnak (sem a Híd, sem az MKP nem jutott be a szlovák törvényhozásba a februári parlamenti választáson), akkor ez többre emelhető.

Min akadt ki mégis Matovič?

Szóval ezen az eseményen gondolta úgy az MKP, hogy ideális lenne átnyújtani a szlovák miniszterelnöknek egy memorandumot, amiben javaslatokat tesznek a szlovákiai magyar politikára vonatkozóan. A memorandum szövege – ahogy azt az Új Szó leírja – formailag az 1861-ben aláírt Szlovák Nemzet Memorandumát idézi, ami akkor a szlovák nemzet kéréseit foglalta össze. Így az MKP-s dokumentumban

sürgetik például, hogy Szlovákia közigazgatási struktúrája vegye figyelembe a természetes régiókat, és hogy a kormány biztosítsa a magyar közösség széleskörű önigazgatását.

De a memorandumban helyet kapott az a kérés is, hogy a szlovák alkotmány preambuluma államalkotó közösségként ismerje el a szlovákiai magyar nemzetrészt, biztosítva egyúttal a nemzeti jelképek (himnusz, címer, nemzeti színek) szabad használatát, a magyar nyelv pedig egyenrangú hivatali nyelv legyen a magyar közösség által lakott régiókban. (Hagyományosan az alkotmányok az úgynevezett preambulummal kezdődnek, amikben leírják az adott nemzet elvi alapvetéseit, állásfoglalásait, azok viszont jogi kötőerővel nem bírnak.)

Továbbá a memorandum szót ejt arról is, hogy a szlovák állam hivatalosan törölje el a magyarokat a második világháború után kollektív bűnösnek kikiáltó Beneš-dekrétumokat, és tegyék lehetővé a magyar állampolgárság felvételét.

De miért kell ezen kiakadni?

A szlovák kormányfő reakciója alapján egyértelmű, hogy a fenti kérések nem találtak megértő fülekre. Biztosan nem segített az sem, hogy Igor Matovič előzetesen nem tudott arról, hogy az MKP kedden meg fogja lepni ezzel a kéréslistával, amit – mint azt a miniszterelnök a Pátria rádiónak adott interjújában elmondta – sokan a felvidéki magyarság autonómiaköveteléseiként értelmeztek.

Mint arról az Azonnali is beszámolt, a memorandum átadása emiatt eleve komikus színezetet vett: a beszédet követő, kötetlen beszélgetés egy pontján döntött úgy Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke, hogy átnyújtja Matovičnak a dokumentumot, aki azt egyből, anélkül, hogy ott helyben belenézett volna, tovább is adta a trianoni találkozó egyik szervezőjének, személyes jóbarátjának, Berényi Józsefnek, az MKP 2010 és 2016 közti elnökének, Nagyszombat megye jelenlegi alelnökének.

Így történt Berényi elmondása szerint – aki úgyszint nem tudott semmit a dokumentum tervezett átadásáról –, hogy „az MKP ügyvivő testülete a szlovák miniszterelnökön keresztül eljuttatott egy memorandumot az MKP volt elnökének”.

Az MKP azonban nem az esetlen átadással hibázott igazán – mondta kérdésünkre Tokár Géza, hanem azzal, hogy nem mérte fel előzetesen, hogy a dokumentum milyen reakciókat válthat ki a szlovák közéletben. A memorandumban megfogalmazott igények ugyan semmi olyat nem tartalmaznak, amit eddig ne ismert volna a szlovákiai magyar közeg, a szlovák nyilvánosságba viszont ezek alig-alig jutnak el. 

„A szlovák közbeszédnek nem részei ezek a magyar célkitűzések, most viszont ott is felkapták rá a fejüket, amire megszületett a zsigeri, elutasító reakció”

– magyarázta Tokár, és hozzátette: az általános szlovák nézőpont az, hogy a szlovákiai magyarságnak átlagon felüli jogai vannak, és minden, ami a már meglévő jogokon túlnyúlik, mint ez a memorandum is, az már nacoinalista elhajlás. Ennek megfelelően reagált maga Matovič is, aki – egyelőre legalábbis úgy tűnik – a trianoni ünnepségen mondott beszédét valóban kedves gesztusnak szánhatta, de láthatóan nem állt szándékában valóban foglalkoznia a szlovákiai magyar közösség problémáival.

Ezt tükrözi egyébként Matovič csütörtök esti Facebook-posztja is, amiben a szlovák miniszterelnök egy magyar sziával köszönve ugyan újfent hitet tett a szlovák-magyar együttműködés mellett, hangsúlyozva, hogy mindenki érvényesülhessen az anyanyelvén, de a memorandum átadását továbbra is úgy festette le, hogy az MKP-sok visszaéltek a trianoni ünnepélyes meghívásával.

Erről persze az MKP aligha tehet, arról viszont igen, hogy a saját memorandumukat formailag az 1861-es Szlovák Nemzet Memorandumhoz igazították. Hiszen a szlovák memorandum a Habsburg Birodalmon belüli nemzeti függetlenedési korszellem idején jött létre, és ennek megfelelően kardinális követelése volt, hogy a Felvidék váljon ki a Magyar Királyságból.

„A szlovák memorandum másolása így azt a látszatot keltette, mintha az MKP az országtól való elszakadást kezdte volna követelni”

– magyarázta az Azonnalinak Tokár Géza.

Mindezen csak rontott az, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója előtt ismeretlen elkövetők azzal emlékeztek meg, hogy néhány dél-szlovákiai helységnévtáblát magyar zászlóval takartak el, rajta a felirattal: „Vesszen Trianon!”

HIVATALOS INFORMÁCIÓK MÉG NINCSENEK ARRÓL, HOGY KIK TAKARTÁK EL A SZLOVÁK NÉVTÁBLÁKAT. FORRÁS: NEKMTE NÁS ODPADOM / FACEBOOK

A szlovák politikai elit is zsigeri választ adott

Mindezek fényében nem meglepő, hogy Matovičhoz hasonlóan más szlovák politikusok is kritikus hangnemben kommentálták az MKP-s dokumentumot.

Az OĽaNO-val koalícióban kormányzó, jobboldali-populista Sme rodina (Család vagyunk) vezetője, Boris Kollár kijelentette: elutasít bármiféle vitát a trianoni békeszerződés megnyitásáról, mert annak „súlyos következményei lennének mindkét államra nézve”.

A koalíció másik tagja, Andrej Kiska exállamfő pártja, a Za ľudí (Az emberekért) részéről a párt parlamenti alelnöke, Juraj Šeliga úgy értelmezte Őryék memorandumát, hogy azzal a szlovák kormányt más országok játszadozásaiba akarták belerántani, és visszautasít minden feszültségkeltésre alkalmas cselekedetet. Egyúttal szorgalmazta a szerinte már tíz éve tartó jó szlovák–magyar viszony és együttműködés folytatását.

Az úgyszint a kormánykoalícióban lévő, neoliberális, Richard Sulík-féle SaS (Szabadság és Szolidaritás) külügyminisztere, Ivan Korčok szerint az MKP memoranduma egyáltalán nem segíti a szlovák-magyar jószomszédi viszonyt. Ahogy mondta:

„Ha ez a válasz a kormányfő magyar közösség felé nyújtott jobbjára, akkor úgy veszem, hogy elutasították a szlovák miniszterelnök barátságos gesztusát.”

Hasonló véleményen van a februárban a kormányzati pozícióját elvesztő Smer exkormányfője, Peter Pellegrini is, aki szerint nincs szükség arra, hogy speciális szerződéseket kössenek a szlovákiai lakosság egy részével, hiszen „mi minden lakost képviselünk”. (Ha kíváncsi vagy, hogy Peter Pellegrini merre viheti tovább a Smert a februári vereség után, kattints ide!)

Az MKP elbúcsúzhat a járási elöljáróktól

A megszaporodó kritikákra a memorandumot Matovičnak átnyújtó Őry Péter úgy reagált:

„Ha nem fogalmazzuk meg a problémáinkat, akkor nem lesz, aki orvosolja.”

Őry szerint ki kell mondani a felvidéki magyarság kapcsán a legégetőbb problémákat, és ők pont ezeket, az érintettek által megfogalmazott igényeket szedték össze.

Őry kommentárja azonban úgy tűnik, nem fogja megpuhítani Matovičot, aki a Pátria rádióban egyértelműen kijelentette: nem számol az MKP-val a regionális közigazgatási tisztségek kapcsán, tehát könnyen lehet, a magyar párt nem fogja megkapni a lehetőséget, hogy járási hivatali elöljárókat adjon. Őry erre úgy reagált, hogy hivatalosan eddig sem tárgyaltak Matovičékkal a járási pozíciókról, és feltette a költői kérdést: „Amennyiben a közösség részére kérünk valamit, már nem vagyunk partnerek?”

Azonban az MKP ezzel közvetlen politikai hatalmat aligha veszít, hiszen a járási elöljárók nem autonóm döntéshozó szereplők, ők leginkább valóban a kormány helyi végrehajtói – hívja fel rá a figyelmet Tokár Géza. Szerinte

ezek a pozíciók sokkal inkább káderkinevelő, káderépítő funkcióval bírnak, arra jók, hogy a politikusok felépítsék a saját imidzsüket és hatalmi köreiket.

NYITÓKÉP: Igor Matovič / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek