A trianonizmus olyan, mint a fantomfájdalom – Puzsér Róbert és Kardos Gábor beszélik ki Trianont

2020.06.04. 19:00

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

A trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára hoztunk már nektek podcastot történészekkel, feldolgoztuk a magyarok nem hivatalos himnuszát, a Nélküledet Samir Nurkić horvát harmonikaművésszel hét balkáni nép stílusában, megkérdeztünk budapesti románokat, hogy hogyan látják ők a Trianon-évfordulót, most pedig itt az ideje a nagy kibeszélésnek!

Mik vezettek Magyarország feldarabolásához? Mik lettek a békediktátum következményei? Mit tehetünk azért, hogy feldolgozzuk Trianont?

Ezekről, és még sok más kérdésről beszélget Puzsér Róbert publicista és Kardos Gábor filozófus az évfordulón, és az is kiderül, hogy mikor beszéltek utoljára a szomszédainkkal.

A területi és lakossági veszteségeken túl Kardos szerint

Trianonnál a történelmi együttélés kultúráját is elvesztettük.

Puzsér úgy gondolja, hogy a békediktátum okainak megismeréséhez Kossuth Lajos Cassandra-levelét kell újra elővennünk: az 1867-es kiegyezéssel a reakciós nagyhatalmakhoz csatlakoztunk, és végsősoron emiatt csatlakoztunk a vesztes oldalhoz az első világháborúhoz. A hangsúly viszont nem a vesztes oldalon van, hanem a kapitalizmus és a feudalizmus közötti választáson – mi az utóbbit választottuk, és ez megakadályozta a polgárosodás lehetőségét is.

Kardos ennek kapcsán kiemeli, hogy

a régiós nagyvárosok elcsatolásával elvesztettük a polgárságot és az ország maradéka „vízfejűvé” vált.

Ezen túl, amit még fontosabbnak tart, az a legitimitás elvesztése: a csonka Magyarország, ha örökösnek képzeli magát, ugyanúgy illegitim, mint a többi utódállam.

A történeti okok keresése mellett a beszélgető felek a jövőbe is tekintenek és javaslatokat tesznek a feldolgozásra. Mindketten egyetértenek abban, hogy ehhez elengedhetetlen az egészséges diskurzus, a „mindent vissza” elfelejtése, de Kardos Igor Matovič szlovák kormányfő szerdai beszédét is előremutató példaként hozza fel. 

Kérdésünkre, hogy mikor beszéltek utoljára románnal, szerbbel, horváttal vagy szlovákkal, hosszas gondolkozás után tudtak csak válaszolni, mert nem nagyon volt ilyenben részük,

de Kardos szerint ha velük beszélünk, mindenképpen tartanunk kell magunkat ahhoz, hogy közben ne zárjuk ki őket semmilyen közös térből, az ugyanis méltatlan lenne a történelmi Magyarországhoz.

A területek visszaszerzésének vágya miatt Puzsér szerint elvesztettük önmagunkat, ez a Kardos által fantomfájdalomhoz hasonlított érzés pedig a békediktátum legsúlyosabb következménye.

Többet viszont nem árulunk el, nézzétek meg a közel egyórás Trianon-kibeszélőt!
 

Vitárius Bence

Az ember, aki rajzol, amíg a többiek írnak.

olvass még a szerzőtől
Varsányi Bence
Varsányi Bence az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek