+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Schiffer András
2020. május 31. vasárnap, 07:53
Azért erkölcstelen a „cigánybűnözőzés”, mert nincsen kollektív bűnösség. A „munkaalapú” társadalom mantrázása helyett pedig észre kellene venni, hogy a bűnözés társadalmi jelenség.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Két héttel ezelőtt péntek hajnalban, Budapest szívében egy elállatiasodott horda brutálisan lemészárolt két fiatalt. A bűncselekmény azért is sokkolta a közvéleményt, mert egy olyan belvárosi placcon történt, ahol normális időkben még a lökdösődés is elképzelhetetlen a koktélpusztító külföldiek és a feltörekvő hazai partyarcok között.

 

Az áldozatok történetesen szervezett futballszurkolói csoportok, egy szubkultúra tagjai voltak. A gyilkosság után egy héttel így teljesen természetes, hogy futballszurkolói csoportok szerveztek megemlékezést a gyilkosság helyszínére. Az újpesti ultrákkal együtt vonultak ferencvárosiak, kispestiek, angyalföldiek, diósgyőriek – és persze sokan, akiknek semmi közük a focihoz, csak ismerték a két srácot, vagy egyszerűen megrendítette őket a tragédia.

 

A szurkolói csoportokban vannak nácik, vannak – sajnos nem kevesen – szélsőjobbosok, és felhangoznak – sajnos nem ritkán – rasszista rigmusok. Ahogyan azonban az összes megemlékezőt sem lehet azonosítani az ultrákkal, a szurkolói csoportokat sem lehet lenácizni. A Vasas-tábort elég jól ismerem: egyetlen náci sincsen közöttük. Jó volna takarékoskodni a jelzőkkel, mert előbb-utóbb elfogynak a szavaink.

 

A megemlékezésen persze valóban felharsant az „Igenis van cigánybűnözés!” című szurkolói nóta. Csakhogy túl sokan osztják ezt a megállapítást ahhoz, hogy két dolgot biztosan nem tudunk egy decens nácizással megspórolni.

 

Egyrészt időről-időre el kell magyaráznunk, hogy minden személyes tapasztalás ellenére miért helytelen a bűnözést, mint olyat a cigánysághoz kötni. Másrészt pontosan azonosítanunk kell azt a jelenséget, amelyet viszont a skandált kijelentéssel egyetértő nemkevesek nevén akarnak nevezni.

 

Akik a skandálással egyetértenek, általában azzal érvelnek, hogy tapasztalatból beszélnek: bizonyos erőszakos magatartásokat döntően csak cigányoktól láttak.

 

Anno jobbikos képviselőtársaim mindig kioktattak: belpestiként ne pofázzak, hanem menjek el velük Lyukóvölgybe, vagy a tiszavasvári Széles utcába. Pedig hatévesen én is megtanultam, hogy a Bessenyei utcai játszótérről mikor kell elszaladni, ha jót akarok, és

 

futottam árkon-bokron át ‘84 tavaszán a karancslapujtői focipályáról, mert villant a penge. S értetlenül bámultam nagybátyámra, aki addigra túl volt cigány-filmszociográfiáin, hogy miért ripakodik rám, ha cigányozom.

 

Ma már azt gondolom, hiába soroljuk a személyes tapasztalásokat napestig, „cigánybűnözést” emlegetni a közbeszédben: helytelen, erkölcstelen. Nem azért, mert valamiféle polkorrekt újbeszélben szabadna csak megfogalmazni társadalmi jelenségeket. Azért erkölcstelen bármely társadalmi csoportot a normaszegéssel összekötve emlegetni a nyilvános diskurzusban, mert ezzel – egyébként a beszélő akaratától tök függetlenül – stigmatizáljuk a társadalmi csoport egészét: azokra is háramlik a megvetésből, akik normakövetők, sőt, maguk is szenvednek a bűnöző szomszédtól, falubélitől, rokontól. Ráadásul egy etnikai, származási csoportba nem szabad akaratából kerül az ember.

 

Azért erkölcstelen a „cigánybűnözőzés”, mert nincsen kollektív bűnösség.

 

Ha pedig bevetté válik, hogy a mégoly tipikus bűnelkövetési formákat egyetlen szókapcsolatban emlegetjük a cigánysággal, óhatatlanul szaporítjuk például a bőrszín miatt állás nélkül maradtak számát. A „néven nevezéssel” így semmit nem oldottunk meg, de legalább még egyet pörgettünk egy lefelé húzó társadalmi örvényen.

 

Ugyanakkor túlságosan sok törvénytisztelő ember életét keseríti meg (és olykor: veszi el) egy négy jellemzővel pontosan körülírható bűnöző szubkultúra, amelynek ráadásul korántsem csak cigányok a tagjai: erőszak-, és börtönkultusz; a közösségi együttélés szabályainak nyílt színi, primitív áthágása; a bűnelkövetésre berendezett létforma; ösztönlényszerű viselkedés.

 

Két nappal a Deák téri gyilkosság után jó ebédhez szólt a lövöldözés Újpesten. A Temesvári utcai randalírozók és a Deák téri mészárosok fellépése között nehéz nem észrevenni a hasonlóságot.

 

Ezek a figurák nőnek fel úgy, hogy közben pokollá teszik tanáraik és diáktársaik életét. A NER évtizede a közmunkaprogram felpörgetésével és a represszív büntetőpolitikával csak takarásba tette a – 2010 előtt már robbanással fenyegető – társadalmi gyökérproblémát, amit túl egyszerű „mélyszegénységgel” leírni.

 

Az viszont biztos, hogy amíg krónikusan és tudatosan alulfinanszírozott a szociális szektor a családsegítéstől a védőnői hálózaton át a gyermekvédelmi intézményekig, amíg létszámhiányos a rendőrség, amíg az állam munkaerő-piaci eszköztára a legalul lévők számára csak a közmunkát kínálja: addig egy-egy belengetett szigorítás legfeljebb a pattanásig feszült indulatok pillanatnyi csillapítását szolgálja.

 

A januári óbudai tűzben egy család vált teljesen nincstelenné és csak a vak szerencsének köszönhetően nem haltak meg gyerekek, öregek. Az előzmény annyi, hogy a szomszéd telken egy tákolmányba valakik – kisgyerekekkel, a védőnői szolgálat radarja alatt – illegálisan beköltöztek, lopták az áramot, tivornyáztak és torokátvágással fenyegették a rendőrség segítségét hiába kérő szomszédokat. Aztán a lefolyócsőből kéményt csináltak, amit a hatóságok szintén tehetetlenül néztek, mígnem bekövetkezett a baj.

 

Nem új jogszabályokra van tehát szükség, hanem a jelenlegiek, például garázdaság, a kiskorú veszélyeztetése törvényi tényállása, továbbá a gyermekvédelmi törvény következetes érvényesítésére.

 

Ehhez persze megfelelő szociális jelzőrendszer kellene, no meg elegendő járőr. Tudomásul kéne venni, hogy a bűnözés társadalmi jelenség. S ezért amíg a társadalompolitika kimerül a „ha munka van, minden van” mantrájában, addig 

 

a munkaalapúnak nevezett társadalom bővítetten termeli újra a munkaerő-piaci beilleszkedésre való képtelenséget, s nyomában a bűnelkövetői létformát.

 

Most mindenesetre a gyász ideje van. A politikusok – a kormánytól az önkormányzatokig – ilyenkor egyet tehetnek: fejet hajtanak. Utána pedig szépen elkezdik feltárni: milyen okok vezetnek oda, hogy emberek tizennyolc éves korukra fenevaddá válnak.

 

A szerző ügyvéd, volt országgyűlési képviselő. Vitatkoznál vele? Hozzászólnál? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A finnek már jóval a nácik előtt is használták a szvasztikát repülőgépeiken, egyenruháikon és zászlóikon, de hiába semmi köze a nácizmushoz: a légierő úgy döntött, megszabadul a kínos szimbólumtól.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás