+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. május 28. csütörtök, 18:03
Két új közvélemény-kutatás is az amerikai elnök támogatottságának csökkenéséről számol be, köztük a Republikánus Párttal elfogult konzervatív Fox News is. A demokrata Joe Biden pedig szárnyal: ha most lenne a választás, az amerikaiak hamarabb szavaznának rá, mint Trumpra. Mit tudunk meg ezekből a számokból és kell-e aggódnia Trumpnak?

Az elmúlt héten két új közvélemény-kutatás jelent meg az Egyesült Államokban, ahol a Trump elnök munkájával való elégedettség mellett azt is megmérték, hogy ha most lennének a választások, a formailag még be nem jelentett demokrata elnökjelöltre, Joe Bidenre vagy inkább a regnáló Trumpra szavaznának-e a választók.

 

A YahooNews megbízásából május közepén készített 1640 főn alapuló reprezentatív közvélemény-kutatásban a válaszadóknak csak a 40 százaléka volt elégedett Trump munkájával, míg 53 százalék szerint rosszul végzi a munkáját. Azonban jól mutatja az amerikai társadalom polarizáltságát,

 

hogy míg a demokrata szavazók mindössze 13 százaléka elégedett Trumppal, addig a republikánusoknál ez a szám 78 százalék.

 

A demokrata válaszadóknak 84, a republikánus válaszadóknak csak 13 százaléka gondolja úgy, hogy Trump rosszul látja el a feladatait.

 

Hasonló számokat publikált a Republikánus Párttal elfogult konzervatív Fox News közvélemény-kutatása is. A május közepén 1207 fős reprezentatív mintával készített közvélemény-kutatásban a válaszadók 44 százaléka elégedett Trumppal, míg 54 százaléka elégedetlen. Ez azt jelenti, hogy az elnök az áprilisi 49 százalékól – ami Trump elnöksége óta a legmagasabb elégedettségi mutatója volt – öt százalékpontot csökkent. A Fox News közvélemény-kutatása is erős polarizáltságot mutat: míg a demokrata szavazók 9 százaléka szerint jó, 90 százaléka szerint rossz munkát végez Trump, addig a republikánusoknál ez az arány már 85-14.

 

Azonban ennél sokkal érdekesebb, hogy miként szavaznának az emberek, ha most tartanák a novemberi elnökválasztást: a Fox által készített közvélemény-kutatásban a válaszadók 48 százaléka Bidenre, 40 százaléka pedig Trumpra voksolna és még a tizenöt csatatér-államban – ahol az amerikai választási rendszer elektori kollégiuma miatt valójában el fog dőlni a választás – is Biden vezet 49-40-re Trumppal szemben,

 

mivel a közvélemény-kutatás szerint 8 százaléknyi republikánus szavazó inkább Bidenre voksolna pártja jelöltjével, Donald Trumppal szemben.

 

Akár gondba is kerülhet Trump

 

Ezekből a számokból nagy következtetéseket még nem lehet levonni, hogy novemberben milyen eredmények várhatók, viszont

 

rámutat arra, hogy az amerikaiak egy jó része elégedetlen a Trump-adminisztráció koronavírus-járványra adott válaszával.

 

Ami Trump számára azért lehet problémás, mert krízishelyzetben általában honorálják a választók a határozott vezetőket – ezért is volt áprilisban jóval magasabb a támogatottsága – azonban Trump a járványkezelés helyett az utóbbi időben inkább Kínára és a demokrata kormányzókra próbálja terhelni a felelősséget. Jelenleg pedig úgy tűnik, hogy ez a kommunikációs húzás nem teljesen válik be. (Trump kommunikációjának az okairól itt írtunk bővebben.)

 

Trump gondolkodása mögött leginkább az állhat, hogy szerinte nem szabad a gazdaságot beáldozni a járvány megfékezésére, vagy ahogy ő fogalmaz, „a gyógymód nem lehet rosszabb, mint maga a probléma”.

 

Trump számára viszont jó hír, hogy ennek az üzenetnek megfelelően a republikánus szavazók szorgalmazzák is, hogy az ország minél hamarabb kinyisson, hogy az gazdaságilag talpra tudjon állni, ugyanis mindkét közvélemény-kutatás arról számol be, hogy míg a demokraták az emberi életeket féltik, addig a republikánus szavazók a gazdasági válságtól tartanak jobban a koronavírus kapcsán. 

 

Biden jelenleg jobban áll, de ő is elég megosztó

 

Biden támogatottsága jelenleg stagnál: a válaszadóknak továbbra is csak 48 százaléka tartja pozitív figurának, míg 46 százaléka negatív véleménnyel van róla. De ami fájó lehet, hogy a választási győzelemhez szükséges szavazótáboroknál váltakozó véleménnyel vannak róla.

 

A vidéki térségekben például 64 százalékos az elutasítottsága, és a csatatér-államoknál sincs sok különbség közte és Trump között.

 

Míg Bidennek 48 százalékos elfogadottsága van a csatatér-államokban 52 százalékos elutasítás mellett, Trump 42-55-ös aránnyal nincs nagyon lemaradva tőle.

 

Kérdés, hogy Biden hogyan tud majd teljesíteni a rozsdaövezetekben, és mennyire sikerül minimalizálnia az élő interjús botlásait. Legutóbb például  egy interjúban azt mondta, hogy az az afroamerikai, aki Trumpra szavaz helyette, az igaziból nem is igazi afroamerikai. Ez nem csak az afroamerikaiak körében okozott felháborodást, másnap bocsánatot is kért kijelentése miatt Obama korábbi alelnöke.

 

Ezenkívül az is kérdéses, hogy a szexuális zaklatással megvádolt Biden hogyan tudja majd mozgósítani a női afroamerikai szavazóit, annak ellenére, hogy az őt a szexuális zaklatással vádló Tara Reade szavahihetősége egyre inkább csökkeni látszik, és valamiért Trump sem próbálja demotiválni ezzel a témával Biden szavazóit, inkább a deep state-tel és Kínával próbálja összemosni a demokrata elnökjelöltet. 

 

Az viszont biztos, hogy Biden helyzetét megkönnyítette, hogy jött a koronavírus: ugyanis ha Trump továbbra sem tudja megállítani a vírus terjedését és a hírek azzal lesznek teli, hogy hamis információkat terjeszt, hogy a járványra elégtelen válaszokat ad a Trump-adminisztráció, akkor egy újabb példát tud majd felsorakoztatni, hogy szerinte miért alkalmatlan Trump az ország vezetésére.

 

Persze ezzel a republikánus szavazókat nem fogja tudni meggyőzni a demokrata párt, de Bidennek nem is ez a célja, hanem hogy egy minél szélesebb Trump-ellenes koalíciót tudjon maga mögé állítani, ami már elég lehet a győzelemhez. Trumpnak viszont a saját valóságkonstrukcióval továbbra is az a célja, hogy minél inkább polarizálja a társadalmat, és mint 2016-ban, 2020-ban is kevesebb szavazattal, de jobb elektori eredménnyel behúzza az elnöki széket.

 

FOTÓ: Gage Skidmore (Flickr)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A járvány súlyosságát
tagadó brazil elnök már
napok óta tüneteket mutatott.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

Hét év után taszította le a trónról a kancellárt az a Rudolf Anschober, akit a járvány alatt szinte minden nap látott egész Ausztria válságot menedzselni.

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás