+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2020. május 28. csütörtök, 10:07
Végigélte Magyarország elmúlt kétszáz évének legbékésebb periódusát. Országgyűlési képviselőként is dolgozott, sőt: a politikusi pályán azonos nevű fia is követte. 1910-ben, negyvenedik írói jubileumának ünneplése után hunyt el Mikszáth Kálmán, aki Jókai Mór mellett az egyik legkeresettebb magyar írónak számított.
Mikszáth Kálmán elsősorban óriási mázlista volt.

 

Hogy miért? Először is azért, mert ahhoz a generációhoz tartozott, akik nem élték át a háború szörnyűségeit. A szabadságharcból jóformán semmit sem tapasztalt meg, hiszen 1849-ben csak kétéves volt. A halál is az első világháború kitörése előtt négy évvel érte. Mikszáth tehát végigélte Magyarország történetének egyik legbékésebb, fejlődés szempontjából pedig a leglátványosabb periódusát. Mégsem volt tőle elragadtatva teljesen. De erről később.

 

Mázlija volt a magánéletében is: nemigen találni olyan írót a magyar irodalomtörténetben, akinek ennyire harmonikus lett volna a házassága. Pedig hát kétszer nősült. Igaz, mindkét esetben ugyanazt a nőt, Mauks Ilonát vette el. Első alkalommal még titokban esküdtek meg, mert az édesapa (aki emellett Mikszáth akkori főnöke is volt) nem repdesett az örömtől, hogy lányának egy ilyen szegény urdvarlója van. Pedig az írópalánta mindent cselt bevetett, hogy bevágódjon apósánál: még az aláírandó papírok közé is becsúsztatott egy kötelezvényt, amit az öreg véletlenül aláírt és ebben engedélyezte a házasságot.

 

MIKSZÁTH KÁLMÁN ÉS MAUKS ILONA PORTRÉI

 

Mauks papa félelmei azonban beigazolódtak: az ifjú Mikszáth nem tudta eltartani a lányát, első közös gyermeküket is elveszítették. Ilona azonban csak akkor volt hajlandó elválni, amikor férje azt hazudta neki: másba szerelmes. Hét évvel később, miután sikerrel felépítette magát íróként, Mikszáth újra megkérte a kezét. (Jó, még mindig Gozsdu Elek vezet, aki háromszor vette el feleségül ugyanazt a nőt.)

 

Az irodalomban self made man

 

Mikszáth másodsorban egy igazi self made man. A felvidéki lelkészcsaládból kikerült jogásztanuló már fiatal korától történeteket akart mesélni, ám az ehhez vezető útja igen göröngyös volt. Számtalan kudarcot és visszautasítást élt át, míg végül 35 évesen már elmondhatta: meg tud élni abból, amit ír.

 

A szerencse itt is mellé szegődött: a nagy árvíz idején került Szegedre, ahol tudósításain keresztül ismerte meg ország-világ a mentés és az újjáépítés eseményeit. Írásait erre a népszerűségre alapozva már könnyebben kiadhatta. Ekkor hozta meg neki A jó palócok és a Tót atyafiak című két novelláskötet a régen várt elismerést.

 

MIKSZÁTH AUTOGRAMOT OSZT SZEGEDEN

 

Mi volt a siker titka? Ami a legtöbb nagy írónak: sikerült megtalálnia a saját hangját. Ezt pedig nem a részletes tájleírás vagy a veretes párbeszédek jelentették, hanem az anekdotázó mesélői stílus. Egy Mikszáth-történet olvasása közben az embernek az az érzése támad, hogy a teraszon ül a pocakos, pipázó mesemondó mellett, aki úgy adja elő a történetet, ahogyan látta vagy másoktól hallotta. Tele van babonákkal, pletykákkal. 

 

Nem véletlen, hogy szakácsnője is azt mondta: nem érti a sikert, hiszen így ő is tudna írni. Amit azonban nehéz utánozni, az az anekdoták mögé rejtett csípős gúny és cinizmus.

 

Mert bizony az is a mikszáthi világkép része: egy olyan korban, amikor mindenki a nemesi becsületességről beszél, de becsületes emberből már nincsen sok. Ezt az értéket általában a nép gyermekei között vélte felfedezni, amire jó példa a Bede Anna tartozása című novellája. Gyakran merített gyermekkora felvidéki élményvilágából, „görbeországból”. A tótok és a palócok hangján szólalt meg, ami akkoriban nem számított túl gyakorinak.

 

Azon írók közé tartozott, akik értették a magyar néplelket. „A magyar nép különben is türelmes, szántani lehet rajta – csak az eke legyen nemzetiszínű” – írja Az én kortársaim című munkájában.

 

Egyik legkedveltebb regénye a Szent Péter esernyője volt, amivel nemzetközileg is ismertté vált. Egy bizonyos Worswick kisasszony ültette át angol nyelvre, így vált a könyv Theodore Roosevelt kedvenc olvasmányává. Kevesen tudják, hogy nem George Bush, hanem ő volt az első amerikai elnök, aki Magyarországon járt (igaz, ekkor már visszavonult a politikától). 1910 áprilisában (egy hónappal az író halála előtt!) még találkoztak is, és hosszan elbeszélgettek.

 

A politikában diktátorozott, before it was cool

 

A Szabadelvű Párt támogatásával 1887-től Illyésfalva, 1892-től haláláig a fogarasi kerület országgyűlési képviselője volt. Jó viszonyt ápolt Tisza Kálmánnal, de sohasem rejtette véka alá a véleményét, sőt ő már azelőtt diktátorozott miniszterelnököt, mielőtt az menő lett volna: „Tisza idejében gyenge mulatságok voltak a minisztertanácsok.

 

A diktátor-miniszterelnök csak akkor hívta össze a kollégáit, ha nem akarta a felelősséget ő vinni valamiért. Különben sem voltak azok kollégák. Csak a Tisza írnokai.

 

Az egész hivatalnoki kar egy gyűjtőnév alá volt fogható: Tisza és írnokai.” 

 

Eltekintenék a további olcsó aktuálpolitikai párhuzamoktól, de azért durva, nem?

 

FERRARIS ARTÚR: A TÖRTÉNELMI TAROKKPARTI. A KÉP KÖZEPÉN JÓKAI MÓR, AZ ASZTAL JOBBOLDALÁN TISZA KÁLMÁN, MIKSZÁTH A KÉP JOBBSZÉLÉN DOHÁNYZIK

 

Karcolataiban, tárcanovelláiban sok száz történetet örökített meg a századforduló parlamenti életéből. A folyosói pletykálást, az obstrukciót (ami az országgyűlési tárgyalás elnyújtását és ezzel a törvényhozási folyamat lassítását jelenti), a pártviszályokat és a nehézkes hivatali ügymenetet mind-mind tollhegyre tűzte.

 

Legidősebb fia, Kálmán, szintén politikus lett. Bethlen István körének tagjaként megválasztották Miskolc főispánjává, azonban Gömbös Gyula hatalomra kerülésekor lemondott. A közélettől visszavonultan, 1950-ben halt meg.

 

Utolérte az átok: bekerült a tantervbe

 

Mikszáth negyvenedik írói jubileumát 1910-ben ünnepelte. Ekkor már a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság is felvette tagjai közé, és az egész országban programokat szerveztek a tiszteletére. Könyveit ez alkalomból újra kiadták, megkapta a Szent István-rendet, birtokát a nemzet ajándékaként megnövelték.

 

Utazásai közben azonban tüdőgyulladást kapott, amiből már nem tudott felgyógyulni. Ravatalát az akadémia előcsarnokában állították fel, onnan vitték testét a Kerepesi temetőbe.

 

Műveit már nagyon korán elkezdték megfilmesíteni: a Szent Péter esernyőjét háromszor is (1917-ben, 1935-ben és 1958-ban – ennyiszer került Jókai Arany embere is vászonra), a Különös házasságot kétszer (1951-ben és 1984-ben), de nagy sikert aratott az utolsó nagyregényéből készült filmsorozat, A fekete város is (1971).

 

TÖRŐCSIK MARI A SZENT PÉTER ESERNYŐJE FILMFELDOLGOZÁSÁBAN (FORRÁS: NEMZETI FILMARCHÍVUM)

 

A 2005-ben megrendezett Nagy Könyv programsorozat keretein belül megválasztott száz legnépszerűbb regény rangsorában a 35. és az 56. helyen szerepeltek Mikszáth művei: a Szent Péter esernyője, valamint A fekete város. Ugyanitt a hetven legnépszerűbb magyar regény között további két regénye szerepel még (Különös házasság, Beszterce ostroma). Ez csak Jókai Mór, Rejtő Jenő, Móricz Zsigmond és Wass Albert esetében fordult még elő.

 

Mikszáthot sajnos utolérte az összes nagy írót sújtó átok: bekerült a neve a tantervbe. Ezt szó szerint is értem, hiszen minden helyesírási példatárban megtaláljuk, hogy hogyan kell toldalékolni azt, hogy „Mikszáthtal”. A tanítónéni ezerszer elmondja, hogy nevét nehogy X-szel írjuk le (holott édesapja még Mixadt Jánosként volt anyakönyvezve).

 

Művei pedig kötelező olvasmánnyá váltak, ami igazán elidegenítheti őt a mai olvasóktól. Ha van bármi, ami rombolni tudja egy író népszerűségét, az az, hogy a könyveit ráerőltetjük egy olyan korosztály tagjaira, akik a nyelvhasználatát még nem értik.

 

Így hát egyre többen fordulnak a regények rövidített, kivonatolt formájához, hogy aztán eredetiben le se emeljék a polcról. „Olyan bolond kort élünk, hogy ritka az olyan ember, aki a lelkét hozzá tudja idomítani a gyermekek gondolkozásához…” – írta Mikszáth egy cikkében. Százéves távlatból is érdemes odafigyelni a szavára.

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egykori olasz kormányfő a tavaszi szemeszter kezdetére visszatért a firenzei egyetemre, ahol 2018-ig a nemzetközi magánjog tanára volt. A politikát nem hagyja ott, és szerinte mindent meg kell tenni a nacionalizmus ellen.

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás