A kormány benyújtotta a veszélyhelyzet végéről szóló törvényt, cserébe bővíti a lehetőségeit egészségügyi válsághelyzetben

Az éjjel benyújtott törvényjavaslat szerint megszűnne a kormány rendkívüli felhatalmazása, de gondoskodnának arról is, hogy egy második járványhullám esetén ne kelljen különleges jogrendet hirdetni. Az egészségügyi törvényben most is meglévő egészségügyi válsághelyzetet használnák ehhez, így hat hónapig sok mindent parlamenti felhatalmazás nélkül is megtehetnének. Elmagyarázzuk a részleteket.

Kedd éjjel benyújtotta a koronavírus miatti rendkívüli felhatalmazásról való lemondásról szóló törvényjavaslatot a kormány – derül ki a parlament oldaláról. Maga az úgynevezett felhatalmazási törvény nagy port kavart ellenzéki körökben, nemcsak azt biztosítja, hogy a kormány rendeleti úton kormányozhasson, de azt is, hogy gyakorlatilag ezt korlátlan ideig tegye meg. Arról, hogy pontosan mit is jelentett ez a törvény a gyakorlatban, és miért nem jelentett érdemi különbséget az eddigi, eleve parlamenti kétharmaddal bíró Fidesz-kormánynak, itt írtunk részletesebben.

Mi van a visszavonásról szóló javaslatban?

A törvényjavaslat kimondja: a humánjárvány „megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására hozott gyors és hatékony rendkívüli intézkedéseknek köszönhetően sikeresen stabilizált járványügyi helyzetből adódó közjogi következtetéseket levonja”, ezért javasolja a veszélyhelyzet megszüntetését.

Az indokolásban a javaslatot benyújtó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról ír: a veszélyhelyzeti törvény lehetővé tette, hogy a kormány gyors és hatékony intézkedéseket hozzon, de „hála a magyarok áldozatvállalásának és fegyelmezettségének, mindeddig sikerült megakadályoznunk, hogy a járvány hazánkban a máshol tapasztalhatóhoz hasonló tragikus méreteket öltsön”.

A kormányzati indoklás arra is kitér: az ellenőrzési jogköreit az Országgyűlés mindvégig zavartalanul gyakorolhatta, a kormány által hozott intézkedések pedig „nemzetközi összehasonlításban sem számítanak egyedinek”. Semjén szerint ugyanakkor a veszélyhelyzeti intézkedésekkel szemben „a kezdetektől fogva példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott hazánk határain belül és kívül.” Ezek bár nem befolyásolták a járványügyi védekezés sikerét, „történelmi felelősséget viselnek mindazok, akik a küzdelem legnehezebb időszakában kérdőjelezték meg a rendkívüli intézkedéseket és próbálták meg aláásni a kormányzati döntések legitimitását” – fogalmaz a törvényjavaslat indoklása. 

A veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő átmeneti szabályok arról is rendelkeznek, hogy a járvány miatt bevezetett, a gazdaságra vonatkozó számos könnyítés, például az egyes adóterhek felfüggesztése, könnyítése, egyes ágazatokra érvényes kedvezmények még a veszélyhelyzet után is hatályban maradnak, ahogy a munka törvénykönyvét (adott esetben a munkavállalók hátrányára érintő) ideiglenes változások is.

Akkor ennyi volt, megnyugodhatnak a diktatúrázók?

Az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatban viszont

Ehhez egy, az egészségügyi törvényben már eddig is meglévő jogintézményt, az egészségügyi válsághelyzetet használnák fel, azt bővítenék ki. A jelenlegi törvény szerint is ilyen egészségügyi válsághelyzetnek számít például az az eset, ha a WHO világjárványt hirdet (csak mivel Magyarországon különleges jogrendet, vagyis veszélyhelzetet hirdettek, így külön egészségügyi válsághelyzetet nem kellett), az ilyen válsághelyzet jogkövetkezményei azonban jelenleg jórészt az egészségügyre korlátozódnak: azt biztosítják, hogy a normál egészségügyi ellátást milyen keretek között lehet ilyenkor ideiglenesen átalakítani.

A mostani módosítás nagyjából hasonló körben határozná meg, hogy mikor lehet egészségügyi válsághelyzetet hirdetni, mint a jelenlelgi szabályozás: a WHO által kihirdetett világjárvány, egyéb váratlan esemény, ami az emberek egészségét, testi épségét, az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti. A módosítás értelmében mindennek fennállását – a törvényi feltételek fennállása alapján – a kormány rendelettel állapíthatná meg az országos tisztifőorvos javaslatára. A módosítás szerint

(Érdemes itt felidézni, hogy az úgynevezett tömeges  bevándorlás miatti válsághelyzetet már lassan öt éve hosszabbítgatja a kormány félévente, miközben annak a törvényi feltételei nem állnak fenn, legfeljebb akkor, ha egy gumiszabályt nagyon tágan értelmezünk.)

A tisztifőorvos ilyenkor egyébként köteles követni a kialakult helyzetet, és ő kezdeményezheti a kormányrendelet visszavonását, amit a kormány köteles lenne megtenni a tisztifőorvosi kérés esetén. A kormánynak az egészségügyi válsághelyzet kapcsán a parlament egészségügyi szakbizottságában kéne beszámolnia, nem plenáris ülésen.

Az egészségügyi válsághelyzet tehát eddig is létező lehetőség volt, azonban a jogkövetkezményei kifejezetten az egészségügyre korlátozódtak. Most ezen is változtatna a kormány, és

Például ebben a hat hónapban (vagy törvényes ok alapján történő meghosszabbítás esetén még tovább) rendelettel korlátozhatná a kormány

+ minden olyan intézmény és létesítmény működését, illetve rendezvényt és tevékenységet, amely járvány terjedését elősegítheti,

+ az üzletek működését, nyitva tartását, egyes termékek árusítását, fogyasztását,

+ a személyforgalmat, az áruszállítást az országon belül vagy nemzetközi viszonylagban,

+ az emberek személyes érintkezését,

+ az intézmények látogatását,

+ az egyes területek elhagyását,

+ bizonyos állatok tartását,

+ az ivóvíz fogyasztását.

Tehát immár parlamenti plenáris szavazás nélkül lényegében minden, a tavaszi járványhelyzet idején történt korlátozást életbe tudna a kormány maga léptetni, bár a törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy ezeknek a korlátozásoknak arányosnak kell lenniük, és azt is leszögezi, hogy kijárási tilalmat, illetve kijárási korlátozást a kormány egészségügyi válsághelyzetben nem vezethet be.

FOTÓ: Orbán Viktor / Facebook