+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. május 26. kedd, 18:48
A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

Friss kutatási eredményeket hozott ki a Kantar nevű, nemzetközi közvélemény-kutató intézet. Az április végén, 21 EU-s tagállamban, köztük Magyarországon is végzett online felmérésben, amely nemre, életkorra, valamint az egyes országok népessége szerint reprezentatív eredményeket hozott, azt mutatta ki:

 

az emberek több, mint kétharmada, 69 százaléka szerint erősebb uniós felhatalmazásra lenne szükség a koronavírus-járványhoz hasonló helyzetek kezelésében.

 

Az összesen 21 804 fő megkérdezett 23 százaléka értett egyet teljesen azzal az állítással, hogy az EU-nak több kompetenciára lenne szüksége az ilyen helyzetek kezelésekor, és további 45 százalék is inkább egyetértett ezzel. A válaszadóknak csak mindössze 14 százaléka mondta azt, hogy inkább nem ért egyet a fenti állítással, míg 8 százalékuk egyáltalán nem látna szívesen több hatáskört az uniós döntéshozók kezében egy pandémiás helyzetben.

 

Bár a részletes adatok egyelőre még nem állnak rendelkezésre (azokat június elején hozza nyilvánosságra az Európai Parlament), a kutatás összegzéséből kiderül, hogy a fenti állítással leginkább a portugál (87 százalék) és az ír (81 százalék), a legkevésbé pedig a svéd (48 százalék) és a cseh (43 százalék) válaszadók értettek egyet.

 

Magyarországon a megkérdezettek 61 százaléka szeretne több EU-t látni pandémia idején, ezzel 8 százalékponttal alatta maradva a 69 százalékos átlagnak.

 

AZ ORSZÁGONKÉNTI BONTÁS SZERINT LÁTHATÓ, HOGY AZ EMBEREK SZERINT TÖBB KOMPETENCIÁT KÉNE-E ADNI AZ EU-NAK A KORONAVÍRUSHOZ HASONLÓ VÁLSÁG IDEJÉN.

 

De mivel kéne foglakoznia az EU-nak pandémia idején?

 

Az összes válaszadó 55 százaléka szerint az EU feladata legelőször is az kellene, hogy legyen, hogy minden tagállamába a megfelelő mennyiségben eljussanak az egészségügyi berendezések. Ezt követi 38 százalékkal a védőoltás kifejlesztését célzó kutatási források szétosztása (38 százalék), majd a közvetlen pénzügyi támogatások biztosítása az egyes tagállamoknak (33 százalék).

 

A legkevésbé fontos feladata az EU-nak a válaszadók szerint az EU külső határainak szigorúbb ellenőrzése (25 százalék), illetve a közösségi médiaplatformokkal való együttműködés annak érdekében, hogy eltávolítsák a felületeikről a félrevezető információkat (11 százalék).
 

A KUTATÁS SZERINT AZ EMBEREK KEVÉSBÉ A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI SZOROSABB KOORDINÁCIÓT SZERETNÉK LÁTNI, INKÁBB AZT, HOGY AZ EU MAGA HATÉKONYABBAN OSSZA EL AZ ERŐFORRÁSOKAT.

 

Elég szolidárisak voltak-e egymással a tagállamok a koronavírus alatt?

 

A válaszadók több, mint fele, 57 százaléka szerint a mostani járvány alatt az uniós tagállamok egyáltalán nem mutattak egymás felé kellő szolidaritást. A megkérdezettek 35 százaléka egyáltalán nem elégedett a tagállamok közötti szolidaritás azon fokával, amit látott az elmúlt hónapokban, és további 22 százalék is kevésbé elégedett ezzel. A válaszadók mindössze 5 százaléka volt teljesen megelégedve a szolidaritás mértékével, 29 százalékuk pedig inkább elégedett volt.

 

Leginkább az ír válaszadók (59 százalék) szemlélték elégedetten a tagállamok közötti szolidaritást, utánuk a dánok és a hollandok következnek 47-47 százalékkal. A legkevesebben a járvány által erősen sújtott Spanyolországban (21 százalék) és Olaszországban (16 százalék) fejezték ki elégedettségüket.

 

Magyarországon a válaszadók 45 százaléka elégedett a tagállamok egymás iránti szolidaritásával, ezzel 11 százalékponttal nagyobb elégedettséget mutatva a 34 százalékos átlagánál.

 

MAGYARORSZÁGON AZ EGYIK LEGELÉGEDETTEBBEK AZ EMBEREK A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI SZOLIDARITÁS MÉRTÉKÉT TEKINTVE.

 

Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a járvány alatt rendszeresen kommunikálta azt, hogy az EU nem segít a járvány elleni védekezésben, ehelyett keletről, például Kínából és Közép-Ázsiából jön segítség például védőfelszerelések formájában.

 

Tudják-e egyáltalán az emberek, hogy mit csinált az EU a koronavírus-válság alatt?


Az összes megkérdezett majdnem háromnegyede, 74 százaléka hallott, olvasott vagy látott olyan intézkedéseket, amiket az unió hozott a koronavírus-válság alatt, és nekik 41 százaléka fel is tudta idézni a konkrét lépést. Azok aránya, akik semmilyen EU-s válságintézkedésről nem tudtak, 20 százalék volt. A kérdés egyébként annyiban trükkös, hogy egészségügyi téren az EU-nak nagyon korlátozottak a hatáskörei: az unió ECDC nevű betegségmegelőzési ügynöksége inkább csak egy tanácsadó szerv (amelynek a vezetője ráadásul feltűnően hárított is a járvány kapcsán), a Bizottság is jórészt legfeljebb ajánlásokat fogalmazhat meg egészségügyi téren.

 

A lépések ismertsége ugyanakkor közel sem jelenti azt, hogy azok elegendőek is voltak a válaszadók szerint: az összes megkérdezett 52 százaléka elégedetlenségét fejezte ki az EU-s válságkezelési intézkedések kapcsán, közülük 14 százalék egyáltalán nem, 38 százalék pedig inkább nem volt elégedett a válságkezelő lépésekkel. A megkérdezettek mindössze 5 százaléka nem talált kivetnivalót ezekben az intézkedésekben, és 37 százalék inkább elégedett volt, amikor az EU-s válságkezelésre gondolt.

 

A leginkább elégedett nemzet itt is az íreké, nekik 66 százalékuk volt elégedett azokkal a lépésekkel, amiket az EU a koronavírus-válság miatt tett. Utánuk jönnek a hollandok 61 százalékkal, míg a lista végén itt is a dél-európai országokat találjuk: a spanyoloknak mindössze 26 százaléka, az olaszoknak pedig 23 százaléka volt elégedett az EU válságkezelő intézkedéseivel.

 

A magyar válaszadók 52 százaléka személte összességében elégedetten az uniós válságkezelést, ezzel tíz százalékponttal nagyobb elégedettséget kifejezve a 42 százalékos átlagnál.

 

EGYÉRTELMŰ A MINTÁZAT: PORTUGÁLIA KIVÉTELÉVEL A DÉL-EURÓPAI ORSZÁGOK A LEGKEVÉSBÉ ELÉGEDETTEK AZ UNIÓS VÁLSÁGKEZELÉSSEL.

 

Mennyire viselte meg az uniós társadalmat a pandémia?

 

A megkérdezettek valamivel több, mint harmada, 38 százaléka egyáltalán nem érzékelt semmilyen gazdasági hátrányt, mióta kitört Európában a járvány. Akik pedig igen, azok legnagyobb arányban, 30 százalékban a csökkenő bevételekkel szembesültek. Munkanélkülivé a megkérdezettek 23 százaléka vált valamikor a pandémia alatt, és 21 százalék a félretett vagyonához is kénytelen volt hozzányúlni.

 

A válaszadóknak 9 százaléka szembesült olyan súlyos anyagi nehézségekkel, hogy rendes étel se kerüljön az asztalra, vagy hogy családjuktól, barátaiktól kelljen kölcsönkérniük a nehéz idők átvészeléséhez.

 

Teljes anyagi csődbe a megkérdezetteknek három százaléka került.

 

A MEGKÉRDEZETTEK 14 SZÁZALÉKÁNAK A SZÁMLÁK, A KÖLCSÖNEIK VAGY AZ ALBÉRLETDÍJUK KIFIZETÉSE IS KOMOLY PROBLÉMÁT JELENTETT.

 

A kutatás angol nyelvű összefoglalóját itt lehet megtekinteni.

 

ÁBRÁK: A kutatás összegfoglalója.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyik Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás