+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. május 26. kedd, 13:11
És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Máltáról nem sok szó esik a magyar médiában, nem is csoda, hiszen a kicsiny Földközi-tengeri szigetországba – ha nincs koronavírus – leginkább nyaralni vagy pihenni megy, aki megy, és nem a belpolitikai történéseket elemezni.

 

 

Pedig a négyszázezres szigetország Európán belül egy érdekes rekordot tudhat magáénak: Málta az a hely, ahol a kormánypárt támogatottsága a legmagasabb, és még csak nem is valamiféle sötét diktatúráról beszélünk.

 

A Malta Today legfrissebb, május 11-15 között végzett közvélemény-kutatása szerint a máltai Munkáspártra a biztos pártválasztók 69 százaléka szavazna, ha most lennének a választások,

 

míg a legfőbb ellenfél, a Nacionalista Párt 40 (!) százalékponttal van lemaradva, és 29,3 százalékon áll.

 

VÖRÖSSEL A MUNKÁSPÁRT, KÉKKEL A NACIONALISTÁK KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI EREDMÉNYE, MÖGÖTTÜK PEDIG 2017-ES VÁLASZTÁSI EREDMÉNYÜK. FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

És minek köszönhető az óriási előny?

 

Máltán még csak a választási rendszer sem kedvez brutálisan a legnépszerűbb pártnak – ellentétben például a győztes mindent visz-rendszert használó Egyesült Királysággal vagy az Egyesült Államokkal. A szigetországban ugyanis a választási rendszer egyszeri átruházható szavazatokon (angol rövidítése szerint STV, single transferable vote) alapul, ahol többmandátumos választókörzetekben a választók preferenciáik szerint rangsorolják a jelölteket. Ez elvileg kedvez annak, hogy kettőnél több párt jelenjen meg a politikai palettán, hiszen a preferenciális lehetőség miatt nem kell befogott orral szavazni –

 

mégis, a máltaiak a II. világháborút követően lényegében önként alakítottak ki kétpártrendszert a balos Munkáspárt és a jobbos Nacionalisták között.

 

Arra azonban mégsem volt példa, hogy a két párt között ilyen jelentős (40 százalékpontos) különbség formálódjon, a legtöbb máltai választás rendkívül szorosan, 1-2 százalékponton dőlt el. A jelentős különbség a Nacionalisták belső viszályain felül persze a koronavírus rendkívül sikeres máltai kezelésének is betudható.

 

Málta az Európai Unió legsűrűbben lakott tagállama, egy négyzetkilométerre körülbelül másfélezer ember jut a szigetországban, ez csaknem a tizenötszöröse a magyar értéknek, és még a legendásan zsúfolt Hollandiát is háromszorosan felülmúlja. Ennek ellenére a koronavírus nem terjedt el Máltán –

 

mindösszesen 611 esetet rögzítettek eddig, amelyből 485-en már meg is gyógyultak, a világjárvány pedig 6 áldozatot követelt az országban.

 

A kormány ugyanis a határokat már egészen korán, március elején lezárta, és az ország repülőtere sem működik – ahová békeidőben turisták tömegeit hozzák a fapados társaságok a világ legkülönbözőbb pontjairól. És mivel Máltát szigetországként a legkönnyebb repülővel elérni, a légi közlekedés leállításával a járvány méregfogát is sikerült kihúzni.

 

A koronavírus még olyan országokban is jelentősen megdobta a regnáló vezetők és pártok népszerűségét, ahol azok eleve elég népszerűtlenek voltak, és ráadásul a járvány is nagy pusztítást okozott – például Olaszországban. Viszont azzal, hogy Máltán nem tombolt végig a koronavírus, a Munkáspárt természetesen óriási népszerűséget szerzett.

 

A miniszterelnök belebukott, a Munkáspárt nem

 

Pedig nem volt ez mindig így: a szigetország tavaly decemberben még óriási ellenzéki tömegtüntetéseket élt át – erről itt olvashatsz az Azonnalin –, melynek oka az ország élesen fogalmazó, de brutálisan népszerű oknyomozó újságírójának, Daphne Caruana Galiziának a maffiamódszerekkel történt felrobbantása.

 

Akkor derült ki ugyanis, hogy Málta milliárdos üzletembere, Yorgen Fenech lehetett a brutális újságírógyilkosság kitervelője és ötletgazdája – Fenechről pedig pont Caruana Galizia írta meg, hogy együtt panamázott az azóta már lemondásra kényszerített munkáspárti miniszterelnök Joseph Muscattal és kabinetfőkönével.

 

A szürke üzleti ügyletek, a panamázás és az állami szintre emelkedett korrupció óriási tiltakozáshullámot váltott ki,

 

melynek következtében Muscat lemondott a Munkáspárt elnöki tisztségéről és a miniszterelnökségről is.

 

Az új elnök és miniszterelnök pedig az a Robert Abela lett, aki tavaly novemberben még a pártjának is hangosan nekiment az újságírógyilkosság kezelése miatt azzal, hogy a Munkáspártnak gyökeres, és nem csak kozmetikai változásra lesz szüksége. Igaz, úgy tartotta, hogy a tavalyi tüntetések semmi másról sem szóltak, mint a provokációról.

 

Így bár a Munkáspártot régimódi, balos-euroszkeptikus pártból áramvonalasabb, harmadik utas szocdem párttá tevő Muscatnak mennie kellett, a Munkáspárt a politikai botrányba nem bukott bele. Sőt, a koronavírussal még jelentősen meg is erősödött.

 

BORÍTÓKÉP: Eskütétel után a máltai kabinet / Partit Laburista, Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mostantól december 24-ig minden egyes nap adunk egy karácsonyi ajándéktippet. Kreatívat, jót, webáruházmenteset.

Erről számolt be az ENSZ segélyezésért felelős vezetője, aki jövőre 35 milliárd dollárból akar segíteni a rászorulókon.

Aki eddig máshol követte őket, annak most megváltoznak a médiafogyasztási szokásai.

Plenković minden bizonnyal feleségétől kapta el a vírust, így most tíz napig karanténban lesz, de egyelőre jól érzi magát.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

Az Azonnalinak nyilatkozó szakértő szerint Portugália nyíltan biztosan nem vállalja majd föl ezt az érdekeivel ellentétes álláspontot.

A techóriás szenzorokkal rögzítené a munkavállalók testbeszédét és mimikáját, hogy pontozza a meetingek minőségét, de a kritikusok szerint a munkavállalói jogok rovására növelnék a munka hatékonyságát.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás