+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2020. május 26. kedd, 07:08
Az már biztos, hogy megvágják annak a 2024-es olimpiának a büdzséjét, amit Budapest is meg akart volna rendezni, és végül Párizs nyerte meg. Egyes párizsi helyi politikusok és szakemberek népszavazást, csúszást, de legalábbis spórolást emlegetnek az eseménnyel kapcsolatban. De miért ekkora szívás az olimpia, és mi a sorsa a mi pályázatunknak?

A 2024-es olimpia kicsit már mindenképp magyar ügy is marad: ez ugyebár az a rendezvény, amit talán még Magyarország is rendezhetett volna, ha nem jelenik meg a Momentum 2017-ben, hogy kicsit elhitesse a budapestiekkel, van valamennyi beleszólásuk a saját városuk életébe. Az eredmény ismert, a budapesti olimpia kérdésének végül a megszavaztatásába sem ment bele Orbán Viktor, hanem egyszerűen lefújta a pályázatot is.

 

Így tuti befutóként megkapta a 2024-es játékok rendezésének jogát Párizs, ami miatt elsőre mindenki boldognak tűnt: Franciaország fővárosában valószínűleg jobban hisznek benne az emberek, hogy nem ötszörös áron épít fel majd mindent Emmanuel Macron gázszerelője, Párizs pedig van akkora város, hogy elbírjon egy ilyet különösebb erőlködés nélkül is.

 

Viszont értelemszerűen Párizsban is vannak olyanok, akik szerint pont nem egy olimpiára van szüksége most a városnak, nekik pedig kapóra jöhet a koronavírus, illetve kicsit az amiatt idén nyárról 2021-re halasztott tokiói olimpia.

 

Először is a világ egészéhez hasonlóan Franciaország is komoly gazdasági visszaesésre számíthat a koronavírus miatt, ott jóval súlyosabb a helyzet, mint ami Közép-Európában kialakult (cikkünk írásakor már több, mint 28 ezer halottnál járnak, jelenleg is zajlik a fokozatos, de lassú nyitás az országban, a profi sportot szeptemberig befagyasztották). Emiatt pedig felmerült, hogy mégsem az eredeti tervek szerint kéne összehozni az egészet.

 

Jöhet a népszavazás?

 

Azt még konkrétan senki nem merte kimondani, hogy fújják le az olimpiát, de Párizs második kerületének zöld polgármestere, Jacques Boutault gondolataiba sokat bele lehet látni: 

 

A válság és a tokiói olimpia elhalasztása miatt feltett pár kérdést a Le Parisiennek adott interjújában:

 

+ Helyes-e ugyanolyan formában megrendezni az olimpiát, mint ahogy korábban tervezték?

 

+ Nem kellene-e megragadni az alkalmat, hogy átgondolják a terveket és megkérdezzék a párizsiak véleményét?

 

+ Nem lenne-e bölcs dolog plusz egy évet adni maguknak, és Párizs 2025-ről beszélni? 

 

A párizsi városi tanács egyik tagja, Danielle Simonne már régóta kampányol az olimpiáról szóló népszavazással, ezért Twitteren csak annyit írt, most aktuálisabb lenne tartani egyet, mint bármikor eddig.

 

Tony Estanguet, a szervezésért felelős Paris 2024 szervezőbizottság elnöke annyit már korábban is elmondott, hogy újra kell gondolni a jelenlegi helyzetben a játékok költségvetését, többek közt a szállásokon, a közlekedésen és a munkaerőn spórolna, kiemelve, hogy ezek a dolgok magára a versenyre semmi hatással nem lennének.

 

Párizsban eredetileg már a pályázat idején sokan szerettek volna népszavazást kicsikarni a játékokról, de ez akkor nem ment. Pedig ha ment volna, akkor a gyakorlat szerint leszavazták volna az emberek. Bostonban a helyiek ellenállása, Hamburgban pedig népszavazás után álltak már el a pályázattól is, ezeket főleg azokkal az adatokkal érték el az olimpiaellenes mozgalmak, amikkel Budapesten is: egyszerűen irreálisan drága lenne, főleg úgy, hogy 1960 óta egyetlen olimpia sem fért bele az eredetileg tervezett költségvetésébe.

 

Államcsőd?

 

Bár mindig nagy vita volt belőle, hogy ténylegesen profitál-e egy város egy olimpia megrendezéséből, igazán 2004 óta van súlya ennek a kérdésnek:

 

akkor ugyebár Athén rendezhetett olimpiát, de a láng visszatérése az eredeti otthonába tömegünnep helyett hozzájárult ahhoz az államadósság-krízishez, amit azóta is nyög Görögország.

 

Ahogy a nálunk jóval átláthatóbban működő országokat, úgy minket is elijesztettek a brutális költségek, az pedig talán nem is meglepő, hogy a koronavírus miatti zárás gazdasági hatásaira pluszban még pont nem lesz szükség egy garantáltan nagyon sok pénzbe kerülő olimpiára. A drágulás annyira természetes része egy ilyen versenynek, hogy a párizsi alig nyerte el a rendezés jogát, már hozzá is csaphattak félmillárd eurót az eredetileg 6,8 milliárdosra tervezett büdzséhez, mert például időközben derült ki, hogy az olimpiai falu építését „részégeti jelenőségű maradványok hátráltatják”.

 

Ilyen háttérrel ha nem is az egész rendezés lemondása, de az eltolás mindenképp indokoltnak tűnik Franciaországban is, ám ez sem olyan egyszerű: kismillió szerződés él már a 2024-es évre, amit nem egyszerű és olcsó csak úgy eltolni egy évvel, pláne úgy, hogy a tervek szerint akkorra a koronavírus már évek óta csak egy rossz emlék lesz.

 

Örüljük?

 

Összességében Budapest jól járt azzal, hogy nem kell a recesszió mellett még olimpiát is szervezni, de azt egy percig se felejtsük el, hogy a kormány, illetve konkrétan Orbán Viktor nem tett le az olimpia rendezéséről: ahogy a Zoom 2018-as cikke is rámutat, sorra épülnek azok a beruházások más címen, amik az olimpiához kellettek: a Diákváros épp jó lesz olimpiai falunak, épül az atlétikai stadion, és jön az új Duna-híd. A Magyar Olimpiai Bizottság már akkor is jelezte, hogy egy sikeres népszavazás esetén megpályázná a 2032-es olimpiát.

 

Ahhoz persze sikeres népszavazás is kéne, de egy percig se gondoljuk, hogy amúgy az olimpia megrendezésének csak tragikus oldalai vannak: 2017-ben Orbán a szokásos módszerével erőből akarta átvinni a 2024-es pályázatot, viszont közben a versenyhez szükséges infrastruktúra épülgetésével már nem csak egy látszólag olcsóbb ajánlat kerülhet elő,

 

de például lesz lehetősége megszerettetni a gondolatot pár emberrel, hogy itt egy hónapig Budapest körül forog majd a világ.

 

Mi a jövő?

 

Felmerül a kérdés, hogy ha ennyire egyértelműen csak pénzszórás megrendezni egy felsőligás sporteseményt, akkor van ezeknek egyáltalán jövője? A válasz az, hogy van: az idénre tervezett, végül szintén csak jövőre megrendezésre kerülő, Európa több városában is rendezett futball Európa-bajnokság egyfajta kísérletnek is tűnik.

 

Egy-egy sportesemény vagy az ahhoz kapcsolódó helyszín felépítése még kevesebb valószínűséggel viszi csődbe a rendezőket, mint a teljes verseny bevállalása. Ez nyilván elvesz valamit abból, hogy egy olimpián az egész világ kifejezetten Párizsra figyel mondjuk, cserébe tovább tartható lenne a világversenyek azon követelme, hogy minél több helyet bevonjanak a versenyekbe rendezőként is.

 

KIEMELT KÉP: Olympic.org

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A járvány súlyosságát
tagadó brazil elnök már
napok óta tüneteket mutatott.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

Hét év után taszította le a trónról a kancellárt az a Rudolf Anschober, akit a járvány alatt szinte minden nap látott egész Ausztria válságot menedzselni.

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás