+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter & Bukovics Martin
2020. május 20. szerda, 20:25
A német állam a cég pénzügyi megsegítéséért cserébe huszonöt százalékban tulajdonossá válik az 1997-ben privatizált Lufthansában.

A Lufthansa a koronavírus miatt kénytelen volt beszüntetni járatainak több, mint 90 százalékát:

 

a cég óránként egymillió euró veszteséget termel.

 

Ezért merült fel, hogy az újraindulás állami segítség nélkül nehézkes lehet. Ezt azonban a német állam feltételekhez kötötte. A Der Spiegel szerda esti információi szerint megszületett a megállapodás: a német állam 25 százalék + 1 részvény tulajdonrésszel száll be az 1997-ben teljes körűen privatizált cégbe, plusz két helyet is kap a felügyelőbizottságban:

 

ez volt ugyanis Berlin feltétele a 9 milliárd eurós segítségért.

 

A német hetilap információi szerint a Lufthansa sorsáról szóló döntést a „legmagasabb szinten hozták meg”, azaz Olaf Scholz pénzügyminiszter-alkancellár és Peter Altmaier gazdasági miniszter mellett Angela Merkel kancellár is be volt vonva a folyamatba. A berlini kormány egyik képviselője már úton van Frankfurtba, ahol a Lufthansa központja van, hogy a megállapodást aláírják. Egy rendkívüli közgyűlésen kell a Lufthansának az állami részesedést még jóváhagynia.

 

A Lufthansa CEO-ja, a korábban a cégnél pilótáskodó Carsten Spohr az elmúlt hetekben kifejezetten kritikusan beszélt az állami szerepvállalásról – ám hogy ez mennyire volt az ő véleményve, és mennyiben volt a menedzsment tárgyalási stratégiája, azt többször is próbálta elemezni a szaksajtó. Spohr korábban arról beszélt: inkább vállalná, hogy elindítsanak egy csődeljárást, semmint Berlinből, neadjisten Bécsből és Bernből mondják meg, merre kellene repülniük. (Szóba került ugyanis, hogy az osztrák kormány megsegítené a Lufthansa-konszernhez tartozó Austrian Airlines-t, a svájci pedig a Swisst.)

 

Az állami szerepvállalás mikéntjéről politikai vita is zajlott Németországban: a szociáldemokraták mindenképpen akartak felügyelőbizottsági helyet a kormánynak a segítségért cserébe (ezt meg is kapták), a közlekedési minisztert is adó bajor CSU-sok ezt az ötletet azonban elutasították, Markus Söder bajor tartományi kormányfő pedig eleve a Lufthansa államosításáról beszélt a 9 milliárdos csomag kapcsán, pejoratív hangnemben. Ők az állami szerepvállalást úgy képzelték el, hogy csak pénzzel száll be Berlin a cégbe, de beleszólása nincs. Leginkább a szakszervezetek szorgalmazták az állami szerepvállalást, a légiutaskísérők munkavállalói jogainak magasabb fokú védelmét várva tőle.

 

A Lufthansa június elsejétől tervezi a legtöbb járatának újraindítását: júniustól 160 géppel 106 úticél lesz megint elérhető, főként németországi repterekről.

 

NYITÓKÉP: Lufthansa Airbus A321-100 / Arpingstone, Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A belarusz ellenzéki vezető úgy látja: Belaruszban eszkalálódik a helyzet, ezért az országoknak gyorsan kellene cselekedni. Cihanouszkaja nem látja értelmét a hazatérésnek.

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás