+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Varsányi Bence
2020. május 19. kedd, 15:34
A Jobbik halott, Orbán Viktor és lúzerellenzéke örül, a mérsékelt jobboldaliak meg végleg párt nélkül maradtak.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Hosszú utat járt meg a Jobbik tizenhét év alatt: fasisztoid szittyapártból néppárttá válni akaró jobbközép erő lett, és most, a NER tizenegyedik évében nyerte el végleges formáját, a nemzeti trikolórt és mindenféle tartalmat levetkőzött, színtelen, szagtalan, de nagyon szexi semmit.

 

A Jobbik Magyarországért Mozgalom a 2018-as országgyűlési választásokon már és még egy szavazható párt volt. A jobboldali érzelmű ember, még ha nem is értett teljesen egyet Vona Gábor pártjával, nyugodt szívvel szavazhatott bizalmat nekik a kormányváltás reményében, mert már nem kellett attól tartania, hogy amint egy kis hatalomhoz jutnak, félkatonai szervezetek fogják karóba húzni a borsodi cigányokat.

 

A néppártosodással kapcsolatban ugyan felmerült a kérdés, hogy Vona mikor volt őszinte: amikor gárdista mellényben nagymagyarkodott, vagy amikor mérsékelt jobberként akarta egyesíteni a nemzetet.

 

A néppártosodás viszont egy létező, valódi tartalommal feltöltött kísérlet volt.

 

A Fidesz végül újabb kétharmadot szerzett, a jobbikos pártelnök ígéretéhez híven lemondott, és jelenleg sokkal hasznosabb közéleti tevékenységet végez, mint Orbán Viktor kedvenc ellenzéke – ez a két cselekedet pedig talán elég ahhoz, hogy eldöntsük, milyen is lehet az „igazi” Vona Gábor.

 

Ami azóta történt, az már szinte említésre sem érdemes, de most mégis meg kell róla emlékezni, mert egy kétéves részfolyamat zárult le a Jobbik keddi arculatváltásával.

 

A Mi Hazánk kiválásában még semmi meglepő nem volt, inkább az volt az érdekes, hogy a nettó fasiszta Toroczkai László és Novák Előd egyáltalán mit keresett a Vona-féle Jobbikban.

 

A „durva arcok” leléptek, Jakab Péter a bőrdzsekijével meg úgy esett be az Országgyűlésbe, mintha egyenesen a soltvadkerti BMW-s találkozóról jött volna.

 

Jakabbal kapcsolatban mindig is az volt az érzésem, hogy Szabó Tímea felszólalásaiból és Hadházy Ákos performanszaival készül a beszédeire. Ő is ahhoz a közönséghez akar szólni, akihez példaképei: azokhoz, akiknek a jó ellenzéki politizálás a véget nem érő diktatúrázásban, mészároslőrincezésben, a heves gesztikulálásban és a roppant kreatív gegekben merül ki.

 

A száraztészta meg a narancsos bukta jött, a tehetséges politikusok jórésze pedig elment a Jobbikból. Ebben persze közrejátszott Jakab autokratikus pártirányítása is, de kétségem sincs afelől, hogy egy Bencsik János vagy egy Szávay István előbb vagy utóbb enélkül is távozott volna. Egy valamirevaló politikusnak nincs semmi maradása egy olyan szervezetben, ahol a főnök kiskirályt játszva sorra tagadja meg a közösen vállalt értékeket.

 

A kilépések a mai napig tartanak, de

 

aki hozzám hasonlóan abban reménykedett, hogy Jakab Péter teljesen felszámolja a Jobbikot, annak most csalódnia kell.

 

A párt „csupán” tartalmilag szűnt meg létezni, technikailag él, csak elmomósodott, elmomósították. Az egykor ígéretes párt már ugyanúgy nem áll bele semmibe, csak az óegygébe, mint a Momentum.

 

Ugyanúgy valami olyannak hazudják magukat, amik valójában nem ők, jelen esetben néppártnak, mert igen, a Jobbik mostantól „a magyar néppárt”. Ha sokat ismételgetik, talán még el is hiszik. Legalább már nem hívják mozgalomnak a pártot, amely az egyszemélyi vezetéssel nagyjából annyira volt mozgalom, mint amennyire a KDNP kereszténydemokrata.

 

A piros-fehér-zöldből arany-libafoszöld, a kettőskeresztből hashtag, a Jobbikból pedig Orbán kedvenc ellenzékének újabb példánya lett.

 

Forma és tartalom szerencsés együttállása ez: a modern, huszonegyedik századi, jellegtelen, de végtelenül szexi dizájn az üresség és a langymeleg egészen őszinte felvállalása. Ilyen őszinteségre bevallom, nem is számítottam a megrendezett videókban és párton belüli ármánykodásban utazó instagrampojáca pártelnöktől, de végre felvállalták.

 

Felvállalták, hogy ők azok, akik évente ha mondanak valami érdemlegeset, ők azok, akik ötlettelenek és tehetségtelenek, ők azok, akiknek külön alvószobát tart fent Rónai Egon az ATV díszletei mögött, és ők azok, akik az ifjúsági szervezetük prominenseiből

 

folyamatosan kiképezik a következő generációt, akik reményeik szerint még őket is túlszárnyalják tehetségtelenségben, ripacsságban és Orbán-fóbiában.

 

Bolgár Gyuri bácsi és Kéri Laci bácsi örül, hogy végre van az ízlésüknek megfelelő „jobboldali” párt, olyan kiváló politikusokkal, akiknek van vér a pucájukban lediktátorozni a miniszterelnököt az Egyenes Beszédben és a Klubrádióban.

 

Orbán Viktor is örül, mert a Jobbik most már aztán tényleg semmi vizet nem fog zavarni, beépült a miniszterelnök kedvenc ellenzékébe, akikre ha jóérzésű ember ránéz, egyszerre támad sírhatnékja és nevethetnékje.

 

Aki pedig mérsékelt jobboldali pártra akart volna szavazni, az ismét hoppon maradt, 2022-ben legfeljebb majd ikszelheti a kutyákat.

 

Addig meg örüljünk, hogy volt Magyarországon legalább két-három évig olyan párt, ami vállaltan jobboldali, de nem radikális.

 

Nyugodjék békében.

 

Olvasnál még Varsányi Bencétől? Ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

Ők is behódolnak az antigénteszteknek, a miniszterelnöknek pedig jelenleg az a nagy álma, hogy azokhoz még karácsony ingyenesen hozzá lehessen férni

Térjünk vissza mielőbb a schengeni zónán belüli szabad mozgáshoz, sürgeti az Európai Parlament. Mindezt a fideszesek is megszavazták, pedig Orbán már szeptember óta zárva tartja a magyar határokat.

A gyógyszergyártó szerint azonban nem verseny, hogy kinek milyen hatékonyságú vakcinája van az előzetes tesztek alapján, mert a világnak úgyis sokféle vakcinára lesz szüksége.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás