ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Zahorán Csaba
A kormányzati bértámogatást hiába igényelték meg, nem kaptak semmit a kávézóban. A hat alkalmazottból mára egy maradt, ő sem kap teljes bért.
Ezzel már hivatalosan három ember jelezte, hogy szívesen lenne az ellenzék közös '22-es miniszterelnök-jelöltje.
Nyithassanak meg korlátozottan a múzeumok, állatkertek, vendéglátó helyek, szállodák, színházak, mozik – Ujhelyi István ezt kéri a kormánytól.
Nem teljes kapacitással ugyan, de október óta végre újra üzemelhetnek. Ha a járványhelyzet is engedi, akkor második félévtől kinyitnak az iskolák is az országban.
A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.
Beteltek az időpontok, mert olyan kevés vakcina érkezett. A rendszer 11 millió embert is be tudna oltani, ha lenne elég oltóanyag, de csak 3,1 milliónak elegendő fog megérkezni.
A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
A román képviselőház 2020. május 13-án szavazta meg „A június 4-ét a trianoni szerződés napjának nyilvánító törvényt”. A nagy többséggel – 235 igennel, 21 nemmel és 25 tartózkodással – elfogadott és az államfő aláírására váró rendelkezés lehetővé teszi, hogy a békeszerződés aláírásának évfordulóján helyi és országos megemlékezéseket és hivatalos rendezvényeket lehessen tartani „a trianoni szerződés fontosságának és jelentőségének tudatosítása” céljával.
Az alábbiakban elsősorban ennek a gesztusnak a szimbolikus üzenetéről lesz szó.
Maga a 2019 nyarán, Titus Corlățean és Nicolae Șerban szociáldemokrata (PSD) szenátorok által benyújtott törvény nem újkeletű kezdeményezés. Szövege és indoklása gyakorlatilag megegyezik egy 2015-ben egyszer már beterjesztett törvénytervezet szövegével és indoklásával, amelyet szintén Corlățean képviselt, és közel száz szenátor csatlakozott hozzá több pártból.
Csakhogy míg 2015-ben a kezdeményezők visszavonták a törvényjavaslatot, mi több, a szenátus az év végén még egy másik, hasonló javaslatot is leszavazott, amelyet a független (volt szociáldemokrata) Bogdan Diaconu nyújtott be, a 2019-es verzió átment a szenátuson, és most az elnök aláírására vár.
A törvény indoklása – többek közt – kiemeli, hogy a trianoni békeszerződés szentesítette az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek nemzeti önrendelkezését és saját nemzetállamaik megalakítását, eképp „különleges fontosságú politikai és jogi dokumentum a román nemzet számára, valamint európai szinten az aktuális geopolitikai helyzet alapvető tényezője”. Ugyanakkor rámutat, hogy
Az emléknapot tehát az indokolja, hogy ki kell emelni a szerződés aláírásának dátumát, hangsúlyozni kell történelmi szerepét, és meg kell küzdeni elferdített értelmezésével.
A parlamenti vita során Corlățean leszögezte, hogy a modern és jelenlegi román állam számára szimbolikus szempontból nemzeti jelentőséggel bír a törvény, amely nem egy nemzeti kisebbség vagy egy másik ország ellen irányul, és hogy jelen helyzetben inkább keretet biztosít a párbeszédhez június 4-ről. Ugyanakkor rámutatott, hogy Budapestről egyes körök – nevezetesen a Jobbik és a Fidesz – folyamatosan sértegetik a román nemzetet, és olyan törvényeket fogadnak el, mint a trianoni megemlékezésről és a könnyített honosításról szóló törvények.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik képviselője leszögezte, hogy a trianoni békeszerződést nem lehet megkérdőjelezni, a magyar miniszterelnöknek pedig meg kellene változtatnia az irodájában lévő térképeket, belátva, hogy a Trianon előtti helyzethez való visszatérés „bármilyen kísérlete az erkölcs és a nemzetközi szerződések szempontjából avítt, igazságtalan és kínos”. A PNL – „a Brătianuk pártjaként” – pedig teljes mértékben támogatja a törvényt.
A törvény megszavazásától csak a Mentsétek meg Romániát (USR) képviselői tartózkodtak, ellene pedig az RMDSZ szavazott. A szövetség elnöke, Kelemen Hunor némileg rezignált hangnemű felszólalásában a román többség felelősségét hangsúlyozta a magyar kisebbségért, amely szintén szeretné otthon érezni magát Romániában. Rámutatott, hogy egy „magabiztos többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik…”
Ami a törvény melletti érveket illeti, a történelem „helyes” értelmezésébe felesleges belemenni egy politikai ügy kapcsán. De sántít a nemzeti önrendelkezés érvényesülésének emlegetése is, amikor a Magyarországtól Romániához került területen élők majdnem fele (46 százaléka) nem is román volt az 1910-es népszámlálási adatok alapján. Furán hangzik az is, hogy a Trianon megemlékezéséről és a könnyített honosításról Magyarországon elfogadott törvények mintegy provokálják Romániát.
Trianonnal ugyanis muszáj foglalkoznia Magyarországnak.
Mind azokkal a következményeivel, amelyek az 1918-1920 utáni magyar társadalom- és nemzetfejlődésben jelentkeztek, mind pedig azokkal, amelyek a határon túli magyar közösségekben öltenek testet. Hogy az egyes budapesti kormányzatok mit kezdtek és kezdenek Trianonnal, azt nyilván sokféleképpen lehet értékelni, de mára talán már mindenki számára egyértelművé vált, hogy
Trianonra tehát valahogy emlékezni kell, és ha leszámítjuk az alkalmi szélsőséges csoportok tüntetéseit a budapesti román nagykövetség előtt, a hivatalos megemlékezéseket nehezen lehet románellenesként beállítani. Sőt, a „nemzeti összetartozás napja” kifejezetten nem a gyászról, hanem a nemzeti szolidaritásról szól. A könnyített honosítás kapcsán pedig már csak azért is értelmezhetetlen Corlățean (volt külügyminiszter!) megjegyzése, mert Románia egyrészt hasonló módon teszi lehetővé a román állampolgárság megszerzését a moldovaiak részére, másrészt Bukarest évek óta a legmagasabb szinten is nyíltan szorgalmazza Románia és Moldova egyesülését.
Más szóval a világháború – igaz, a második – utáni status quo revíziójára törekszik. Mintha egy magyarországi politikus nem az erdélyi magyarok kulturális és a Székelyföld területi autonómiája mellett, hanem a magyar többségű romániai régiók Magyarországhoz való csatlakozása mellett kampányolna…
Románián belül a törvény, azon túl, hogy mintegy bevezeti a trianoni évfordulót a román köztudatba, újabb lehetőséget nyújt a többségi nacionalizmus megnyilvánulására.
Egy olyan alkalmat, amely a romániai magyarokat kisebbségi helyzetük eredetére, „nemzeti vereségükre” fogja emlékeztetni minden év június 4-én. Ez nem éppen előremutató lépés a magyar-román interetnikus kapcsolatok vonatkozásában, mint ahogy a magyar-román államközi viszonynak (stratégiai partnerségnek) sem használ. Arról már nem is beszélve, hogy a Corlățean által említett párbeszédet is inkább befagyaszthatja, mintsem előremozdíthatja egy ilyen gesztus.
Mindezzel nyilván a törvény benyújtói is teljesen tisztában vannak.
A törvény benyújtásának és elfogadásának magyarázatát – csakúgy, mint 2015-ben vagy akár a Trianon utáni összes „antirevizionista” román megnyilvánulás esetében – valószínűleg egyszerre találjuk meg a nemzetközi erődemonstrációban és a belpolitikában. Egyrészt a román kormányzat nem habozik kihasználni Magyarországhoz képest kedvezőbb geopolitikai helyzetét, és hogy a több nemzetközi konfliktusba is keveredő magyar kormány gyakorlatilag eszköztelen az ilyen lépésekkel szemben.
Másrészt a kisebbségi kérdés hagyományosan (párt)politikai kérdés (ami egyébként a dualista Magyarországra is érvényes volt), annak minden velejárójával együtt. Ahogy Kelemen Hunor fogalmazott: „Még nem ért véget az a versengés, amit három héttel ezelőtt indított az államelnök. Nem ért véget a versengés, amelynek kapcsán önök azt hiszik, hogy a magyarellenesség felmutatásával meg is oldották Románia problémáit.”
A szerző az NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézet tudományos munkatársa.
A kormányzati bértámogatást hiába igényelték meg, nem kaptak semmit a kávézóban. A hat alkalmazottból mára egy maradt, ő sem kap teljes bért.
Ezzel már hivatalosan három ember jelezte, hogy szívesen lenne az ellenzék közös '22-es miniszterelnök-jelöltje.
Nyithassanak meg korlátozottan a múzeumok, állatkertek, vendéglátó helyek, szállodák, színházak, mozik – Ujhelyi István ezt kéri a kormánytól.
Nem teljes kapacitással ugyan, de október óta végre újra üzemelhetnek. Ha a járványhelyzet is engedi, akkor második félévtől kinyitnak az iskolák is az országban.
A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.
Beteltek az időpontok, mert olyan kevés vakcina érkezett. A rendszer 11 millió embert is be tudna oltani, ha lenne elég oltóanyag, de csak 3,1 milliónak elegendő fog megérkezni.
A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
