+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Zahorán Csaba
2020. május 16. szombat, 07:55
A – nem a magyarok ellen irányuló – december elsejei nemzeti ünnep mellett most egy kifejezetten a magyar állam és nemzet balszerencséjén „kárörvendő” emléknapot intézményesített a román parlament.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A román képviselőház 2020. május 13-án szavazta meg „A június 4-ét a trianoni szerződés napjának nyilvánító törvényt”. A nagy többséggel – 235 igennel, 21 nemmel és 25 tartózkodással – elfogadott és az államfő aláírására váró rendelkezés lehetővé teszi, hogy a békeszerződés aláírásának évfordulóján helyi és országos megemlékezéseket és hivatalos rendezvényeket lehessen tartani „a trianoni szerződés fontosságának és jelentőségének tudatosítása” céljával.

 

Az alábbiakban elsősorban ennek a gesztusnak a szimbolikus üzenetéről lesz szó.

 

Maga a 2019 nyarán, Titus Corlățean és Nicolae Șerban szociáldemokrata (PSD) szenátorok által benyújtott törvény nem újkeletű kezdeményezés. Szövege és indoklása gyakorlatilag megegyezik egy 2015-ben egyszer már beterjesztett törvénytervezet szövegével és indoklásával, amelyet szintén Corlățean képviselt, és közel száz szenátor csatlakozott hozzá több pártból.

 

Csakhogy míg 2015-ben a kezdeményezők visszavonták a törvényjavaslatot, mi több, a szenátus az év végén még egy másik, hasonló javaslatot is leszavazott, amelyet a független (volt szociáldemokrata) Bogdan Diaconu nyújtott be, a 2019-es verzió átment a szenátuson, és most az elnök aláírására vár.

 

A törvény indoklása – többek közt – kiemeli, hogy a trianoni békeszerződés szentesítette az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek nemzeti önrendelkezését és saját nemzetállamaik megalakítását, eképp „különleges fontosságú politikai és jogi dokumentum a román nemzet számára, valamint európai szinten az aktuális geopolitikai helyzet alapvető tényezője”. Ugyanakkor rámutat, hogy

 

„az utóbbi időszakban” számos olyan próbálkozásra került sor, amelyek „eltorzított módon” értelmezik a trianoni békeszerződés jelentőségét, megpróbálva „átírni a történelmet, revizionista álláspontokat hozva fel, ami manapság, az Európai Unióban elfogadhatatlan”.

 

Az emléknapot tehát az indokolja, hogy ki kell emelni a szerződés aláírásának dátumát, hangsúlyozni kell történelmi szerepét, és meg kell küzdeni elferdített értelmezésével.

 

A parlamenti vita során Corlățean leszögezte, hogy a modern és jelenlegi román állam számára szimbolikus szempontból nemzeti jelentőséggel bír a törvény, amely nem egy nemzeti kisebbség vagy egy másik ország ellen irányul, és hogy jelen helyzetben inkább keretet biztosít a párbeszédhez június 4-ről. Ugyanakkor rámutatott, hogy Budapestről egyes körök – nevezetesen a Jobbik és a Fidesz – folyamatosan sértegetik a román nemzetet, és olyan törvényeket fogadnak el, mint a trianoni megemlékezésről és a könnyített honosításról szóló törvények.

 

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik képviselője leszögezte, hogy a trianoni békeszerződést nem lehet megkérdőjelezni, a magyar miniszterelnöknek pedig meg kellene változtatnia az irodájában lévő térképeket, belátva, hogy a Trianon előtti helyzethez való visszatérés „bármilyen kísérlete az erkölcs és a nemzetközi szerződések szempontjából avítt, igazságtalan és kínos”. A PNL – „a Brătianuk pártjaként” – pedig teljes mértékben támogatja a törvényt.

 

Egy másik képviselő szintén azt hangsúlyozta, hogy nem a magyar nép ellen irányul a törvény, hanem Nagy-Románia szentesítésének pillanatát jelöli.

 

A törvény megszavazásától csak a Mentsétek meg Romániát (USR) képviselői tartózkodtak, ellene pedig az RMDSZ szavazott. A szövetség elnöke, Kelemen Hunor némileg rezignált hangnemű felszólalásában a román többség felelősségét hangsúlyozta a magyar kisebbségért, amely szintén szeretné otthon érezni magát Romániában. Rámutatott, hogy egy „magabiztos többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik…”

 

Ami a törvény melletti érveket illeti, a történelem „helyes” értelmezésébe felesleges belemenni egy politikai ügy kapcsán. De sántít a nemzeti önrendelkezés érvényesülésének emlegetése is, amikor a Magyarországtól Romániához került területen élők majdnem fele (46 százaléka) nem is román volt az 1910-es népszámlálási adatok alapján. Furán hangzik az is, hogy a Trianon megemlékezéséről és a könnyített honosításról Magyarországon elfogadott törvények mintegy provokálják Romániát.

 

Trianonnal ugyanis muszáj foglalkoznia Magyarországnak.

 

Mind azokkal a következményeivel, amelyek az 1918-1920 utáni magyar társadalom- és nemzetfejlődésben jelentkeztek, mind pedig azokkal, amelyek a határon túli magyar közösségekben öltenek testet. Hogy az egyes budapesti kormányzatok mit kezdtek és kezdenek Trianonnal, azt nyilván sokféleképpen lehet értékelni, de mára talán már mindenki számára egyértelművé vált, hogy

 

a történelmi Magyarország felbomlásának feldolgozása elkerülhetetlen. Az pedig elfojtással nem lehetséges.

 

Trianonra tehát valahogy emlékezni kell, és ha leszámítjuk az alkalmi szélsőséges csoportok tüntetéseit a budapesti román nagykövetség előtt, a hivatalos megemlékezéseket nehezen lehet románellenesként beállítani. Sőt, a „nemzeti összetartozás napja” kifejezetten nem a gyászról, hanem a nemzeti szolidaritásról szól. A könnyített honosítás kapcsán pedig már csak azért is értelmezhetetlen Corlățean (volt külügyminiszter!) megjegyzése, mert Románia egyrészt hasonló módon teszi lehetővé a román állampolgárság megszerzését a moldovaiak részére, másrészt Bukarest évek óta a legmagasabb szinten is nyíltan szorgalmazza Románia és Moldova egyesülését.

 

Más szóval a világháború – igaz, a második – utáni status quo revíziójára törekszik. Mintha egy magyarországi politikus nem az erdélyi magyarok kulturális és a Székelyföld területi autonómiája mellett, hanem a magyar többségű romániai régiók Magyarországhoz való csatlakozása mellett kampányolna…

 

Románián belül a törvény, azon túl, hogy mintegy bevezeti a trianoni évfordulót a román köztudatba, újabb lehetőséget nyújt a többségi nacionalizmus megnyilvánulására.

 

A – nem kifejezetten a magyarok ellen irányuló – december elsejei nemzeti ünnep mellett most egy kifejezetten a magyar állam és nemzet balszerencséjén „kárörvendő” emléknapot intézményesített a román parlament.

 

Egy olyan alkalmat, amely a romániai magyarokat kisebbségi helyzetük eredetére, „nemzeti vereségükre” fogja emlékeztetni minden év június 4-én. Ez nem éppen előremutató lépés a magyar-román interetnikus kapcsolatok vonatkozásában, mint ahogy a magyar-román államközi viszonynak (stratégiai partnerségnek) sem használ. Arról már nem is beszélve, hogy a Corlățean által említett párbeszédet is inkább befagyaszthatja, mintsem előremozdíthatja egy ilyen gesztus.

 

Mindezzel nyilván a törvény benyújtói is teljesen tisztában vannak.

 

A törvény benyújtásának és elfogadásának magyarázatát – csakúgy, mint 2015-ben vagy akár a Trianon utáni összes „antirevizionista” román megnyilvánulás esetében – valószínűleg egyszerre találjuk meg a nemzetközi erődemonstrációban és a belpolitikában. Egyrészt a román kormányzat nem habozik kihasználni Magyarországhoz képest kedvezőbb geopolitikai helyzetét, és hogy a több nemzetközi konfliktusba is keveredő magyar kormány gyakorlatilag eszköztelen az ilyen lépésekkel szemben.

 

Másrészt a kisebbségi kérdés hagyományosan (párt)politikai kérdés (ami egyébként a dualista Magyarországra is érvényes volt), annak minden velejárójával együtt. Ahogy Kelemen Hunor fogalmazott: „Még nem ért véget az a versengés, amit három héttel ezelőtt indított az államelnök. Nem ért véget a versengés, amelynek kapcsán önök azt hiszik, hogy a magyarellenesség felmutatásával meg is oldották Románia problémáit.”

 

A szerző az NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézet tudományos munkatársa​.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormányzati bértámogatást hiába igényelték meg, nem kaptak semmit a kávézóban. A hat alkalmazottból mára egy maradt, ő sem kap teljes bért.

Ezzel már hivatalosan három ember jelezte, hogy szívesen lenne az ellenzék közös '22-es miniszterelnök-jelöltje.

Nyithassanak meg korlátozottan a múzeumok, állatkertek, vendéglátó helyek, szállodák, színházak, mozik – Ujhelyi István ezt kéri a kormánytól.

Nem teljes kapacitással ugyan, de október óta végre újra üzemelhetnek. Ha a járványhelyzet is engedi, akkor második félévtől kinyitnak az iskolák is az országban.

A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.

Beteltek az időpontok, mert olyan kevés vakcina érkezett. A rendszer 11 millió embert is be tudna oltani, ha lenne elég oltóanyag, de csak 3,1 milliónak elegendő fog megérkezni.

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás