+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. május 15. péntek, 07:07
A koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásoknak köszönhetően sokan veszítették el munkahelyeiket, ők pedig csak a három hónapig járó álláskeresési járadékra számíthatnak, ha csak a lakóhelyük szerinti önkormányzat nem ad plusz segítséget? De hol van erre pénz, és hol a legtűrhetőbb munkanélkülinek lenni Magyarországon? Körbekérdeztünk pár települést!

„Van százhatvan-egynéhány ezer olyan magyar, aki elvesztette a munkáját az elmúlt időszakban, nemcsak a válság miatt, már korábban is, és segítséget kér” – erről még múlt héten pénteken beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjújában a koronavírus kapcsán. Igaz, a koronavírus hatása még az idei márciusi munkanélküliségi adatokon nem különösebben látszik, de a kormányfő áprilisra már „brutális” adatokat várt, ugyanis akkor már a teljes hónapban éreztette hatását a koronavírus (emékeztetőül: a kormány március 11-én rendelte el a veszélyhelyzetet, míg a kijárási korlátozásokat március 28-ától, amiken május 4-től lazított vidéken a kormány). 

 

Tény, a járvány okozta egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy az emiatt leállt gazdasági élet újrainduljon, és azok, akik most munkanélküliek lettek, új munkahelyet találjanak.

 

Persze az is igaz, hogy utóbbinak két feltétele van: az egyik, hogy aki munka nélkül maradt, az is megéljen valamiből akkor is, ha nincs tartaléka, illetve az, hogy nem csak, hogy ne szűnjenek meg munkahelyek, de újakat is teremtsenek.

 

Utóbbi kapcsán Orbán Viktor úgy fogalmazott: „személyes vállalásnak is tekinti”, hogy annyi munkahelyet fognak létrehozni, amennyit a vírus elpusztít. Ugyanakkor a kormány már többször elmondta: a munkaalapú társadalom eszményére hivatkozva nem hosszabbítják meg a jelenleg csak három hónapra szóló álláskeresési járadékot, köznyelven munkanélküli-segélyt. Ám úgy tűnik, az önkormányzatok közül nem mindenki ért ezzel egyet, ezért többen – már akiknek erre volt forrása – a koronavírusra tekintettel a zsebükbe nyúltak, hogy az állami járadékon túl extra anyagi támogatást is nyújtsanak a munkanélküli lakosaiknak.

 

Az Azonnali körbekérdezett a budapesti kerületek, illetve megyei jogú városok önkormányzatai között, náluk születtek-e új támogatási formák a koronavírus miatti állásvesztésekre való tekintettel. Fontos, hogy kifejezetten csak azt néztük meg, milyen támogatást kaphat egy állását vesztett lakos, ugyanis az önkormányzatok különféle rászorultsági alapokon jellemzően eleve többféle támogatást nyújtanak.

 

Egyáltalán kötelessége-e segíteni az álláskeresőket az önkormányzatoknak?

 

Alapvetően nem kell, ez állami feladat. Egy kötelessége viszont igenis van az önkormányzatoknak: rendkívüli települési támogatást adni a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére. Ennek oka lehet például természeti katasztrófa, betegség, halál.

 

Ezen felül az önkormányzatok normál helyzetben is adhatnak települési támogatásokat is – például a lakhatási- vagy a gyógyszerkiadások fedezésére, vagy éppen bármi másra, amire csak szeretnének  –, ez a saját önálló döntésükön múlik és persze azon, bírja-e anyagilag az adott önkormányzat. Ugyanis

 

sok település hiába szeretne segíteni, egyszerűen nem tud.

 

Utóbbira példa Miskolc, ahol a független Veres Pál vezette város válasza szerint többek között a kormányzati elvonások miatt (például a parkolások ingyenessé tétele) már így is „erőn felül teljesítenek, hogy megőrizzék a város normális működőképességét”, de azért még keresik a lehetőségét annak, hogyan segítsenek polgáraiknak ilyen téren is.

 

Ahol koronavírus nélkül is stabil a szociális ellátás

 

Le kell szögezni, a települések közti sorrendet nehéz felállítani, miután a már említett települési támogatások önkormányzatonként eltérhetnek. Így lehet, hogy van olyan önkormányzat, ahol már eleve olyan jó volt a szociális védőháló, hogy felesleges lett volna a koronavírus idején bármit pluszbna bevezetni. Például ezt állította a szegedi, illetve a tizenharmadik kerületi önkormányzat is az Azonnalinak küldött válaszában.

 

Szeged például arról írt, egymilliárd forintos szociális alapot tart fenn saját erőből.

 

Ebből különböző formákban tavaly 7 ezer család, vagyis 11 ezer ember részesült támogatásban. Rajtuk kívül 200 új kérelmező jelentkezett, aki az elmúlt 2 hónapban veszítette el az állását, túlnyomó többségük kap támogatást, írta az MSZP-ből tavaly ősszel kilépett Botka László vezette önkormányzat.

 

Ehhez hasonlóan a szocialista vezetésű tizenharmadik kerület is arról írt, hogy amúgy is fejlett és széleskörű a szociális ellátórendszerük. A tavalyi év során mintegy 700 millió forintot fordítottak szociális segélyezésre, az idei évben várhatóan nagyobb lesz az igény, akár a tavalyi duplája is. „Készen állunk arra, hogy a felmerülő igényeket kielégítsük” – tették hozzá.

 

Hasonlóra hivatkozott egyébként a fideszes 22. kerület is, ahol a jelenleg hatályos szociális tárgyú rendeletük alapján a jövedelmüket elvesztő személyek számára családtagonként 50 ezer forintos krízistámogatás járhat, míg a momentumos polgármester által vezetett Újpesten arra figyeltek, hogy a járvány kapcsán rendkívüli települési támogatásra jogosultak körét bővítsék ki. 

 

A fideszes Dézsi Csaba András vezette Győr ugyancsak azt válaszolta,

 

szociális ellátórendszerük stabil, és ugyan a koronavírus járvánnyal kapcsolatban bevezetett speciális támogatás jelenleg nincs,

 

azonban a polgármester által életre hívott Győri Segélyalap a koronavírus elleni küzdelem támogatására, és a járvány miatt nehéz helyzetbe került győriek megsegítésére hivatott.

 

Csepel: az önkormányzat nem állam

 

Az Azonnalihoz beérkező válaszok alapján a fideszes Borbély Lénárd vezette csepeli önkormányzaté volt a legrendhagyóbb. Ugyanis ők azt hangsúlyozták:

 

a munkanélküliség kezelése állami feladat.

 

„Ez így volt a világ minden országában, így minden európai országban 1989 előtt, és így van azóta is. Most is. Az önkormányzat és az állam feladatai nem összekeverhetők. Abból, ha egyszerre két helyen kezelnek egy problémát, csak újabbak keletkeznek.” Csepel emiatt nem is indított külön állami programot az állam helyett, „mivel az önkormányzat nem állam”.

 

Persze rendkívüli segélyt tudnak adni a segítségkérőknek, erre jelentősen meg is növekedett az igény, de nem lehet különválasztani a kérelmezőket aszerint, hogy ki milyen okból fordul segítségért.

 

Íme 8+1 önkormányzat, ahol külön gondoltak koronavírusra! 

 

Következzen a teljesség igénye nélkül néhány önkormányzat azok közül, ahol a koronavírus miatt plusz támogatások is járnak. Persze ez nem jelenti azt, hogy a településen lakó álláskeresők – ha más miatt is rászorultak – egyéb, koronavírussal nem összefüggő, eredetileg is meglévő szociális támogatásokat ne vehetnének igénybe.

 

Fontos, hogy a legtöbb önkormányzatnál a koronavírus miatti munkahelyvesztés okán kért támogatás igénylésénél kötelező bemutatni, hogy a munkaviszony március 11-ét követően szűnt meg,

 

ekkor vezették be ugyanis a veszélyhelyzetet, majd az első korlátozásokat. Egyébként sok támogatás azoknak is jár, akiket ugyan nem rúgtak ki, de munkáltatójuk jelenleg nem biztosít nekik jövedelmet. Sok helyen a támogatás feltétele az is, hogy regisztrált álláskereső legyen az igénylő.

 

KILENC MÓDSZER, AHOGY KÜLÖNBÖZŐ ÖNKORMÁNYZATOK PRÓBÁLNAK SEGÍTENI A KORONAVÍRUS MIATT MUNKANÉLKÜLIVÉ VÁLTAKON. TÁBLÁZAT: ILLÉS GERGŐ / AZONNALI

 

1. BUDAPEST II. KERÜLET: A szocialista Őrsi Gergely vezette kerületben havi maximum 75 ezer (gyermeküket egyedül nevelők esetében legfeljebb 85 ezer forint) bérpótló támogatásban részesülhetnek a március 11-e után állásukat vesztettek vagy jövedelmet jelenleg nem kapók. Emellett bizonyos feltételekkel albérlettámogatás is igénylehető legfeljebb havi 30 ezer forint értékben.

 

2. BUDAPEST III. KERÜLET: Az MSZP-ből a DK-ba átlépő Kiss László vezette Óbudán igényelhető veszélyhelyzeti bérletidíj-támogatás azoknak, akik munkanélküliek lette: ez legfeljebb 300 ezer forint lehet. Azonban ez egy olyan támogatás, ami

 

bár kamatmentes, de később vissza kell téríteni az önkormányzatnak.

 

Emellett rászorultságtól függően kaphatnak veszélyhelyzeti krízistámogatást a munkanélküliek, ez évente egyszeri legfeljebb 120 000 forintnyi összeg lehet.

 

3. BUDAPEST VI. KERÜLET: A momentumos Soproni Tamás vezette Terézvárosban háromféle támogatást vezettek be. Az egyik közülük kifejezetten állásvesztési támogatás. Ennek jegyében azoknak, akik egyáltalán nem jogosultak álláskeresési járadékra, a támogatás összege havi 100 ezer forint, és három hónapig. Akik pedig álláskeresési támogatást ugyan kapnak, de ennek összege nem éri el a havi 100 ezer forintot, azoknak ezt 100 ezer forintra egészítik ki.

 

Azok az állást vesztettek, akiknek családjában alacsony az egy főre jutó jövedelem, három alkalommal, együttesen legfeljebb 120 ezer forint összegben kaphatnak krízistámogatást is.

 

Továbbá van veszélyhelyzeti bérletidíj-támogatás is, amely az albérlet havidíjának fele, de legfeljebb ötvenezer forint lehet.

 

4. BUDAPEST IX. KERÜLET: A független Baranyi Krisztina vezette Ferencvárosban kifejezetten a munkájukat elvesztők számára hozták létre a pandémiás járadékot a március 11-e után állás nélkül maradtaknak. Ez a családban az egy főre jutó jövedelem fényben alkalmanként 15-75 ezer forint közötti összeg lehet, amit egy személy legfeljebb háromszor igényelhet évente.

 

5.  BUDAPEST XI. KERÜLET: A DK-s László Imre vezette Újbudán a munkahely elvesztése miatt váratlan helyzetbe kerülők számára veszélyhelyzeti krízistámogatást és rendszeres élelmiszer-támogatást biztosít az önkormányzat. Előbbi összege legalább 45 ezer forint, legfeljebb pedig 100 ezer forint lehet a kérelmező családi és jövedelmi viszonyaitól függően. 

 

6. EGER: Az egyesületi színekben megválasztott, amúgy jobbikos Mirkóczki Ádám vezette Eger

 

azok számára, akik önkormányzati tulajdonú szociális bérlakásban élnek és a vírus miatt elvesztették a munkájukat, 3 hónapos lakbérfizetési moratóriumot hirdetett március elejével.

 

Emellett a szociális bérlakások kiutalását a munkájukat elvesztett személyek esetén kiemelten kezelik.

 

7. KECSKEMÉT: A fideszes Szemereyné Pataki Klaudia vezette városban ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem halad meg egy bizonyos összeget, kaphat havi 20 ezer forintot 3 hónapon keresztül. Ezen felül a kecskeméti Városi Szociális Közalapítvány élelmiszercsomaggal vagy készpénzzel támogatja a munka nélkül maradtakat, ennek költségkerete alkalmanként 10 ezer forint.

 

8. SZÉKESFEHÉRVÁR: A fideszes Cser-Palkovics András vezette város veszélyhelyzeti települési támogatást ad, amellyel az állami álláskeresési támogatást kimerítő székesfehérvári álláskeresőknek biztosít egyszeri, vissza nem térítendő, álláskeresési ellátásának utolsó, teljes havi nettó összegével azonos, de legfeljebb 100 ezer forint összegű pénzbeli ellátást.

 

9. SZOMBATHELY: Az összellenzéki egyesületi színekben megválasztott, amúgy szocialista Nemény András vezette Szombathely is segít azoknak, akik a veszélyhelyzet kihirdetése után lettek munkanélküliek, feltéve többek között, hogy ez a kérelmezőnek fel nem róható okból történt. A támogatás maximális összege 100 ezer forint lehet.

 

Azok számára, akik a munkájukat elveszítették ugyan, de ezt igazolni nem tudják, legfeljebb 57 ezer forintnyi támogatás adható.

 

Továbbá május 11-től 30 ezer forint összegű támogatást vezettek be piaci vásárlási utalvány néven – többek között az állás nélkül maradtaknak (de más rászorulók is jogosultak lehetnek). „Az utalvány kizárólag a Szombathelyi Vásárcsarnok kereskedőinél váltható be, így az intézkedés a helyi gazdaság támogatását is szolgálja egyben” – írta az Azonnali érdeklődésére az önkormányzat.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A járvány súlyosságát
tagadó brazil elnök már
napok óta tüneteket mutatott.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

Hét év után taszította le a trónról a kancellárt az a Rudolf Anschober, akit a járvány alatt szinte minden nap látott egész Ausztria válságot menedzselni.

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás