Az Európai Bizottság azért gyakorol nyomást, hogy Magyarország visszatérjen a demokratikus országok klubjába

Az EP nem a megoldás, hanem a probléma része

Nem mi mondjuk, hanem Varga Judit: az igazságügyi miniszter Facebookon közölte a beszédét, amit elmondott volna, ha hagyják részt venni a vitán. De nem hagyták (csak Orbán Viktort hívták meg, ő viszont nem jött), ezért Facebook-beszéd lett belőle. Itt lehet elolvasni:

A vitának vége, az összes képviselő lelkiismerete lenyugodott

Már azé a körülbelül ötvené a 705-ből, akik személyesen meg is jelentek ott (a többiek legfeljebb online vehettek részt, de ők viszont nem szólalhattak fel). Nagyjából egyébként tényleg lelkiismeretnyugtatásra volt csak jó az EP-s vita, hiszen ezt semmiféle szavazás és határozat nem követte, magyar kormányzati szereplők felszólalásai nélkül pedig tényleg kicsit visszhangkamra-szerű diskurzust hallottunk.

Ezzel búcsúzunk mára, reméljük, ti is annyival okosabbak lettetek most a magyar jogállamisággal kapcsolatban, mint mi!

A Bizottság azért gyakorol nyomást, hogy Magyarország visszatérjen a demokratikus országok klubjába

Vera Jourová jogállamiságért is felelős biztos a vita végén ismét felszólalhatott, és jócskán túl is lépte az időkeretét. Megismételte, hogy nagyon fontos, hogy a koronavírus miatti intézkedések a szükséges és arányos mértékre korlátozódjanak, és főleg, hogy időben korlátozottak legyenek. Ez utóbbi a legnagyobb aggályuk. Mint mondta, ő nagyon jól informált a magyar ügyekről, napi jelentéseket kap erről, ismeri a két, rémhírterjesztés miatt kihallgatott állampolgár ügyét is.

A 7-es cikkes eljárás folyik a Tanácsban, és biztos abban, hogy erre visszatérnek majd az általános ügyek tanácsán, emlékeztetett. A biztos amiatt is aggódik, hogy a munkáltalók most a munka törvénykönyve szinte minden rendelkezésétől egyoldalúan eltérhetnek (valójában nem szinte mindtől, bár egyes rendelkezésektől valóban eltérhetnek normális esetben is, és a veszélyhelyzetben most még pluszban néhány továbbitól is). A munkajogot EU-s jogszabályok is szabályozzák, így az EU-nak igenis van beleszólása abba, hogy egy tagállam ezt hogyan szabályozza. Ugyanez vonatkozik az adatvédelemre is, hangsúlyozta Jourová.

Az EU-s pénzekkel kapcsolatban azt mondta: az készülő új EU-s többéves költségvetés vitáiban mindig leszögezik, hogy azt a bizottsági javaslatot, miszerint jogállamisági kritériumokhoz kell kötni az EU-s pénzek kifizetését, mindenképp be kell építeni és fenn kell tartani.

A végén csehre váltott. Mint mondta, a szocialista diktatúrában azt remélték, hogy egyszer egy szabad társadalomban élhetnek, hogy lesz szólásszabadság, szabad választások, lesznek választott önkormányzatok, senki nem helyezheti magát a törvények fölé és nyitottak lesznek a határok. Most itt a koronavírus miatt korlátozva vannak a szabadságaink. Egy bizonyos, korlátozott ideig ezekkel együtt kell élnünk.

A Bizottságnak ennek érdekében kell nyomást gyakorolnia, hogy Magyarország visszatér a demokratikus országok klubjába, ahol nincs kétség afelől, hogy az ország demokrácia-e – zárta Jourová.

Most mindenki a vírus, és nem a demokrácia ellen harcol

Minden országnak joga van eldönteni, hogyan harcol a koronavírus ellen. Magyarországnak és Lengyelországnak is joga van erre. Magyarország az alkotmányát alkalmazza, ebbe nem avatkozhatunk bele. Most mindenki a vírus ellen és nem a demokrácia ellen harcol – mondta a lengyel Beata Kempa, aki a PiS-t hagyta ott a jelenleg is igazságügyi miniszter Zbigniew Ziobro pártjáért.

Görög néppárti testvérpártja ment neki a Fidesznek

A görög néppárti Új Demokrácia képvislelője, Maria Spyraki felemlegette az Orbánt lediktátorozó 64 éves férfi Facebook-posztját, akit emiatt hajnalban rémhírterjesztésért elvittek a rendőrök. Szerinte a lejárat nélküli veszélyhelyzet autoriter rendszerekhez vezet, ezért kell a kormány ellen fellépni. Nem a nép ellen kell fellépni, hanem a szabályok betartására kell rábírni a kormányt, mondta.

A szintén néppárti, német kereszténydemokrata Lena Düpont már nem volt ennyire kritikus, inkább egy kívánságcsomagot olvasott fel objektív jogállamisági mechanizmusokról, a szólásszabadság fontosságáról és miegyébről. 

A Néppárt a Fidesz cinkosa!

– véli a magyar ügyekkel kapcsolatban gyakran megszólaló holland liberális Sophie in 't Veld. A képviselő sajnálatosnak tartja, hogy Orbán miniszterelnök nem vette a bátorságot, hogy idejöjjön, nyilván egyszerűbb a hazai ellenzékkel leszámolni, mint minket elhallgattatni. A Tanács eközben nem veszi napirendre a magyar helyzetet, és mind a holland kormány, mind az Európai Unió is jobban tennék, ha ugyanolyan kritikus lenne a jogállamiság megsértésével kapcsolatban, mint a költségvetési szabályokkal! – fejtegette in 't Veld, aki szerint a magyar kormánytól az EU-s pénzeket meg kell vonni.

Azért miért nem aggódik senki, mikor a román elnök a kisebbségek ellen beszél?

Egyetlen új fejlemény sem indokolja ezt a vitát, mondta az RMDSZ-es Vincze Loránt, leszögezve, hogy nem igazak azok a nyugati sajtóban terjedő hírek, miszerint ne ülésezne a magyar parlament. Brüsszeli boszorkányüldözéssel nem lehet választásokat nyerni az erdélyi politikus szerint, viszont ennyi erővel minden tagállam jogállamiságáról lehetne egyórás vita az EP-ben. Például Románia ügyében, hiszen Johannis román elnök szerint nemzetárulás a kisebbségi jogok bővítése. Ilyenkor miért nem szólalnak meg az aggódó hangok? – tette fel a költői kérdést.

Az egész EP árgus szemekkel figyeli, mi a helyzet Magyarországon

Vagy nem. Ennyi képviselőt érdekel személyesen is a Magyarországgal kapcsolatos vita (a többiek online vehetnek csak részt):

Mindenkit támadnak, aki más vagy mást gondol, mint ők

Letartóztattak valakit azért, mert közzétette, hogy hány ágyat ürítettek ki egy kórházban, és a magyar kormány még mindig arról beszél, hogy nincs itt semmi látnivaló, és politikailag motiváltan támadják őket. Pedig itt arról van szó, hogy mindenkit támadnak, aki más, mást gondol, mint ők, mondta felháborodva a zöld Terry Reintke, amire nagy tapsot kapott. Egyébként nem tartóztattak le senkit (ehhez bírói döntés szükséges), kihallgatás történt az említett ügyben, az viszont valóban érthetetlen, hogy a rendőrség miért hajnali rajtaütést követően tart kihallgatást az új rémhírterjesztési tényállás alapján, ahol ráadásul a gyanú nem tűnik túl megalapozottnak.

Nincs a nép pártján a Néppárt?

Speciális gazdasági övezetek, az önkormányzatok hatalmának elvétele, az Isztambuli Egyezmény elutasítása: sorolja a magyar kormány veszélyhelyzeti intézkedéseit a szocdem Brigit Sippel, aki szerint az elmúlt két hónap példája mutatja: a magyar kormány a vírus elleni harc jegyében az ellenzékkel számol le. Hogyan mondhatja magát a Népárt a nép pártjának, ha elkerüli a vitát ebben az ügyben?

Hol voltatok, mikor Magyarországon leépítették a demokráciát?

Ezt a kérdést a Tanácsnak és a Bizottságnak tette fel a néppárti Christophe Hansen, aki a felszólalása alapján úgy tűnik, hozzám hasonlóan nagyon unja már az eredmény nélküli puszta vitákat, és arra szólította fel az intézményeket, hogy lépjenek is, ne csak beszéljenek.

A Fidesz-vonaton nincsen fék

A szélsőbalos frakció szónoka, Malin Björk szerint Orbán mindig egy kicsivel tovább és tovább megy. Mindenki azt hiszi, hogy majd megállnak, de direkt tovább és tovább mennek azért, hogy más kormányok majd folytassák a magyar példát. Most a koronavírust használták ki arra, hogy olyan intézkedéseket vezessenek be, amelynek semmi köze az egészségügyhöz. De mit tesz a Bizottság és a Tanács, és az Európai Néppárt mikor zárja már ki a Fideszt? – tette fel a kérdést Björk, aki szerint a következő hétéves költségvetésben kondicionalitási záradékot kell bevezetni, és nem kell a magyar kormánynak fejlesztési pénzeket adni mindaddig, amíg sérül a jogállamiság.

Orbán az európai adófizetők pénzéből épít autokráciát

A jobbikos Gyöngyösi Márton sajnálja, hogy Varga Judit nem jöhetett el, hogy megpróbálja kimagyarázni a szerinte is példátlan úgynevezett felhatalmazási törvényt. Ezután arról beszélt, hogy a kormányközeli oligarchák gazdagodnak, ellenzéki önkormányzatoktól elveszik az adóbevételeket. Orbán az európai adófizetők pénzéből építi az autokráciáját, és ezt addig fogja folytatni, amíg a nagy német cégek jól elvannak Magyarországon például az alacsony bérek és a nekik kedvező munkajogi szabályok miatt.

A kommunista elnyomás után most Brüsszel nyom el minket?

Az olasz neofasiszta Olaszország Testvérei pártból érkező  Nicola Procaccini szerint már az olasz alkotmánybíróság is kimondta: alkotmányellenes, ha nincs lejárati ideje a veszélyhelyzeti intézkedéseknek, de ez az olasz helyzetre vonatkozik. Ehelyett Magyarországot támadják, ahol egy demokratikusan megválasztott parlament hozott egy legitim döntést. Mindenki Magyarországot és Lengyelországot sértegeti, a kommunista elnyomás után most Brüsszelből akarják őket akarják elnyomni.

Ott a hetes cikk, miért nem használjuk ki?

A Judith Sargentinitől a magyar hetes cikkes eljárás ügyét átvevő zöld Catarina Delbos-Corfield szerint a többi tagállam által bevezetett rendkívüli intézkedések időben korlátozottak. Csak Magyarországon nincs végső határideje a veszélyhelyzetnek és a kormány rendkívüli felhatalmazásának. Ez nem szükséges, ez hátat fordít a demokráciának. „Mind tudjuk, mi történt Magyarországon az elmúlt tíz évben, ez dokumentálva van, számos jelentés van ezzel kapcsolatban az önök asztalán”, mondta Jourovának címezve. Delbos-Corfield szerint a gondolkodás szabadsága veszélyben van Magyarországon, hiszen szerdán is bevittek valakit a rendőrök rémhírterjesztés gyanújára hivatkozva egy Facebook-poszt miatt.

Tessék hangosan kimondani, hogy kiről beszélünk, ne általánosságokat mondjunk, szólította fel azokat, akik általában beszéltek a járványügyi korlátozásokról mint a horvát elnökség. Ott a hetes cikk, miért nem használjuk ki? Azt akarjuk, hogy a magyar állampolgárok EU-s állampolgárok maradjanak, de ne legyenek másodrangúak a többi EU-s polgárhoz képest, zárta a felszólalását, mire megtapsolták.

Európai szocdemek és liberálisok: induljon meg a hetes cikkelyes eljárás, vonják meg a forrásokat Magyarországtól!

A szociáldemokrata frakcióvezető Iratxe García Pérez emlékeztetett: a Freedom House már a hibrid rezsimek közé sorolta Magyarországot a múlt héten, egyre antidemokratikusabbá válik az ország, centralizálódik a hatalom, a civileket zaklatják. Márpedig ezek alapjogok, amelyeket a kormány megsért, és a nemzetközi presztízst is jelentősen erodálja. Miközben pedig növekszik Magyarországon a családon belüli erőszak, a Fidesz nem ratifikálja az Isztambuli Egyezmény. Elmondta: ilyen helyzetben nem hallgathatnak, azonnali hetes cikk szerinti eljárást kell indítani, és a Fideszt pedig mihamarabb ki kell zárni a Néppártból.

A román liberális Ramona Strugariu szerint is mihamarabbi hetes cikk szerinti eljárást kell indítani Magyarország ellen. Orbánnak most itt kellene lennie, hogy válaszoljon a kérdéseinkre, de ezt azzal utasította vissza, hogy nem ér rá, mert küzd a járvány ellen. Ezzel szemben többek között azt csinálja, hogy elutasítja az Isztambuli Egyezményt, a kormányt kritizáló ellenzékieket letartóztatják, ennek pedig semmi köze a kormányhoz. És amíg az alapjogokat nem tartják be, addig a kormány egy fillér uniós pénzt se kapjon, a magyar civileket például viszont támogatni kéne közvetlenül, a Bizottságon keresztül.

Bezzeg Macron!

A lepenista Nicolas Bay az euroszkeptikus Identitás és Demokrácia színeiben Macron bűneinek felsorolásával kezdte. Szerinte Macron sok területen hasonlókat művel Franciaországban, mint Orbán Magyarországon, őt mégsem ítélik el az EU-ban, Orbánnak pedig erős demokratikus felhatalmazása van.

Fidesz: koncepciós per!

A Néppárt vezérszónoka a vitában fideszes Deli Andor, vajdasági magyar politikus (bár a Fidesz a pártcsaládban fel van függesztve, de ez nem zárja ki a vezérszónokságot). Deli Andor szerint most Európának a koronavírus-járvány kezelésével kellene foglalkoznia, ehelyett a balliberális oldal megint Magyarországot támadja, ráadásul a szervezők előre tudták, hogy a résztvevők 90 százaléka nem tud jelen lenni. Ha máskor az EP-képviselők felszólalhatnak online, miért nem tehette ezt meg a magyar kormány képviselője? – tette fel a kérdést. Szerinte ez a koncepciós pereket idézi, ráadásul a Bizottság nem állapított meg semmilyen jogsértést a koronavírustörvénnyel kapcsolatban.

A cseh biztos szerint aggályos a magyar helyzet

A cseh Věra Jourováé a szó, aki többek között jogállamisági kérdésekért felel az Európai Bizottságban. Ő arról beszélt, a válságra adott válasznak meg kell felelnie az emberi jogi követelményeknek, a szükségesség és az arányosság elve alapján indokolhatók a rendkívüli intézkedések. Elmondta: a Bizottság az összes tagállam veszélyhelyzeti intézkedéseit monitorozza, de különösen figyelniük kell azokra a helyzetekre, ahol a parlamentnek nem áll jogában a szükséghelyzet feloldása (a magyar parlament ezt feloldhatja – a szerk.), vagy ahol nincs időbeli hatálya az intézkedéseknek (ez a helyzet Magyarország esetében – a szerk).

Emellett a Bizottság vizsgálja azt is, hogy az intézkedések megfelelnek-e az európai jognak, de Magyarország esete aggodalmakra ad okot. Ugyanis a sürgősségi helyzet adta intézkedéseket sokkal szélesebb körben alkalmazták, és nem világosak a dezinformációra vonatkozó szabályok sem: ez a jogbiztonság és a szólásszabadság szempontjából is aggályos. Magyarországon márpedig a média környezetében évek óta egyre romlik a helyzet, a koronavírussal kapcsolatos dezinformációról szóló szabályok pedig nagyon megszigorodtak. Most pedig, hogy enyhül a koronavírussal kapcsolatos helyzet, célzottabb és inkluzívabb intézkedéseket kell elfogadniuk a tagállamoknak: viszont a veszélyhelyzetnek Magyarországon nincs lejárati határideje, ezért biztatta a magyar parlamentet, hogy gyakorolja az ellenőrző szerepét a kormány felett.

A horvát elnökségnek fontos, hogy a járvány miatti intézkedések időben korlátoltak legyenek

A koronavírus-járvány miatt elfogadnak a tagállamok olyan törvényeket, amelyek az alapjogokat és a jogállamiságot is érintik. Fontos azonban, hogy ezek szükségesek, arányosak és időben limitáltak legyenek. Szerveztek egy informális vitát az igazságügyi miniszterekkel is erről online. Abban bíznak, hogy amint elmúlik a járványhelyzet, minden tagállam visszavonja majd a különleges intézkedéseket, mondta Nikolina Brnjac a Tanács soros elnökségét vivő horvát kormány képviseletében.

Tényleg olyan veszélyes, ha Orbán rendeletileg kormányoz?

Szerintem gyakorlatilag tíz éve ezt csinálja, csak a parlamenti kétharmadnak köszönhetően törvényekkel tudott azt csinálni, amit akart, sőt, ha szükség volt rá, a gránitszilárd alkotmányt is módosítgatta, hogy éppen jó legyen. Részletesen itt írtam arról, hogy tulajdonképpen miért tök mindegy már az úgynevezett felhatalmazási törvény mindezek után.

Indul az élő közvetítés, itt követheted figyelemmel!

Az Európai Parlament közvetítéséért a vitáról katt ide, az Európai Bizottság streamjéért pedig ide.

Mi a tétje a vitának?

Az egész felhajtás akörül, hogy Orbán Viktor vagy Varga Judit menjen-e a vitára, azért is jelentéktelen, mert igazából a vita végén még csak egy kötőerő nélküli ajánlást sem fogadnak el az EP-képviselők. (A múltkor, április 17-én ezt megtették, bár normatív kötőereje annak sincs.) Ez most tényleg csak egy vita lesz,  szóval ebből a szempontból érthető, hogy Orbán azt mondta, van fontosabb dolga is a járványhelyzetben, mint ezen résztvenni. Közben meg a járványhelyzetetben is volt  ideje olyan fontos dolgokra az elmúlt napokban, hogy kiszúrjon az önkormányzatokkal – kíváncsi vagyok, ezek a hírek odaértek-e már Brüsszelbe, és lesz-e szó erről a vitán.

Jó reggelt, home officeból követjük, mit mond Magyarországról az Európai Parlament;

Általában ott vagyunk a plenárisokon, de a koronavírus mindent felülír. Ellenben nemcsak mi maradtunk hoppon a magyar veszélyhelyzeti/koronavírus/felhatalmazási törvényről szóló vitán, hanem Varga Judit igazságügyi miniszter is, aki szeretett volna Brüsszelbe utazni csütörtökön, hogy ismertethesse a kormány álláspontját, ezt azonban az EP elnöke nem engedte meg neki: Varga helyett inkább meghívta Orbán Viktort, aki viszont nem jött el.

Az egész színjáték eredménye egy nagyon vicces levélváltás az EP-s adminisztráció, és a magyar igazságügyi miniszter között, no meg az, hogy még Varga Judit Facebook-rajongóinak 40 százaléka is úgy gondolja, hogy oké az, hogy kormánytagként Varga nem szólalhat fel a plenárison. És persze Kovács Zoltán kiakadt a liberálisokra és a balosokra Twitteren, de fogalmazzunk úgy, hogy ez business as usual.