+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. május 13. szerda, 15:12
Ráadásul az előterjesztők pont a Johannis elnök által Erdély kiárusításával megvádolt szocdemek voltak. Már csak neki kell aláírnia, s hatályba lép az emléknap. De miért volt erre szükség? Elmagyarázzuk!

Ha a román államelnök Klaus Johannis is aláírja az erről szóló törvényt, mostantól minden évben megemlékeznek majd a trianoni békediktátum évfordulójáról Romániában, ugyanis a román alsóház szinte egyhangúan szavazott meg egy ezzel kapcsolatos törvényt szerdán.

 

A parlamenti alsóház 235 szavazattal 21 ellenében és 35 tartózkodás mellett szavazta meg a törvényt, melynek hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség a Maszol.hu hírportál szerint. Mindez azt jelenti, hogy

 

a kezdeményezésre a magyar RMDSZ-en kívül az összes parlamenti párt leszavazott,

 

míg a Momentum román testvérpártja, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői tartózkodtak.

 

Bár Klaus Johannis államfő az elmúlt hetekben tett magyarellenes kirohanásaiból úgy tűnhet, a „trianoni szerződés napjának” parlamenti elfogadása is ebbe a sorba illik, valójában már jóval régebb óta történnek próbálkozások egy ilyen emléknap elfogadására. 2015-ben Titus Corlățean volt román külügyminiszter terjesztett be egy ilyen kezdeményezést, amelyet végül visszavont.

 

Nagyon sokat nem kellett ugyanakkor várni, hogy Corlățean újból próbálkozzon, a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa tavaly decemberben terjesztette be az erről szóló kezdeményezést a képviselőház közigazgatási szakbizottságába. Ezúttal a volt külügyminiszter már nem hátrált meg, a javaslat átment a szakbizottságon, majd azt május 13-án, kevesebb, mint egy hónappal a békediktátum centenáriuma előtt fogadták el először a felső, majd a vele azonos jogkörökkel bíró alsóházban is.

 

De miért trianonoznak a szociáldemokraták?

 

A javaslat tavaly decemberi beterjesztését követően kérdezte erről az Azonnali Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történészt, aki elmondta:

 

„a Szociáldemokrata Pártnak mindig volt egy erős nacionalista irányzata,

 

amely az egykori Nagy-Románia Pártból érkezőkkel kiegészülve igyekszik megszólítani a lakosság erre a típusú retorikára fogékony rétegét”.

 

Szóval a PSD-től nem áll távol a nacionalizmus, még akkor sem, ha 2016-tól 2019-ig történetesen koalícióban is kormányoztak az RMDSZ-szel. Novák az Azonnalinak erről úgy beszélt, a PSD számos törésvonal alapján szerveződő tömegpárt, ha pedig politikai érdekükben áll, akkor beállhatnak egy ilyesmi javaslat mögé.

 

Most pedig határozottan érdekükben áll: Klaus Johannis államelnök ugyanis emlékezetes módon – gunyorosan „jó napot kívánokkal” köszönve – pár hete azzal gyanúsította meg az alsóházi többséget adó PSD-seket, hogy azok eladnák Erdélyt a magyaroknak és ezt le is boltolták Orbán Viktorral. Mindezt azért, mert véletlenül átment a román alsóházon Székelyföld autonómiastatútuma (hogy aztán a felsőházban leszavazzák azt).

 

Johannis semmilyen bizonyítékot nem tudott előszedni arra, hogy a PSD valóban összejátszott volna a magyarokkal, ellenben az RMDSZ szerint sikeresen elterelte a közbeszédet arról, hogy valójában a kormány nem áll a helyzet magaslatán a koronavírus-válság megoldásában. És mikor Szijjártó Péterrel az élen a magyar külügy emiatt kiakadt, a román külügyminisztérium annyival rendezte le a kérdést, hogy ez Románia belügye, amiben Magyarországnak nem szükséges megnyilvánulnia.

 

A szerdai hírről szintén beszámoló Magyar Nemzetnek egyébként Illyés Gergely politológus arról beszélt: a törvény mögött álló Corlățean „a jelenlegi román külügyminiszterhez, Bogdan Aurescuhoz hasonlóan

 

annak a román diplomáciai iskolának a terméke, amely szerint Budapest minden olyan megnyilvánulása, amely a határon túli magyarok melletti kiállásként értelmezhető, valójában revizionizmus,

 

ezért elítélendő”. Illyés szerint a kezdeményezéssel valójában Románia arra akart reagálni, hogy Magyarország június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává tette meg.

 

És milyen volt így a vita hangneme?

 

Meglepően nem magyarellenes, erről beszélt legalábbis a Magyar Nemzetnek Benkő Erika RMDSZ-es képviselő. Több szónok is beszélt arról, hogy szó sincs kisebbség-ellenességről, csupán az esemény történelmi jelentőségét szereték hangsúlyozni. Azt viszont Benkő is kiemelte: szükségtelen a törvény, inkább a jövőre kéne koncentrálni múltidézés helyett. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök viszont úgy vélte, a szavazás is utal arra, hogy még nem ért véget a Johannis elnök által három hete indított magyarellenes versengés.

 

A „trianoni szerződés napjának” elfogadásával persze június 4. nem lesz pirosbetűs ünnep Romániában:

 

az Azonnalinak Novák Csaba Zoltán tavaly arról beszélt, a javaslat „kulturális, tudományos, oktatató jellegű tartalommal bíró megnyilvánulásokat indítványoz, amelyeket országos és helyi szinten is támogathatnak az állami intézmények, önkormányzatok, tehát inkább emléknapról beszélhetünk”.

 

BORÍTÓKÉP: Bartholomeus Thoth / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás