A román parlament emléknapot csinál a trianoni szerződés napjából

Ráadásul az előterjesztők pont a Johannis elnök által Erdély kiárusításával megvádolt szocdemek voltak. Már csak neki kell aláírnia, s hatályba lép az emléknap. De miért volt erre szükség? Elmagyarázzuk!

Ha a román államelnök Klaus Johannis is aláírja az erről szóló törvényt, mostantól minden évben megemlékeznek majd a trianoni békediktátum évfordulójáról Romániában, ugyanis a román alsóház szinte egyhangúan szavazott meg egy ezzel kapcsolatos törvényt szerdán.

A parlamenti alsóház 235 szavazattal 21 ellenében és 35 tartózkodás mellett szavazta meg a törvényt, melynek hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség a Maszol.hu hírportál szerint. Mindez azt jelenti, hogy

míg a Momentum román testvérpártja, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői tartózkodtak.

Bár Klaus Johannis államfő az elmúlt hetekben tett magyarellenes kirohanásaiból úgy tűnhet, a „trianoni szerződés napjának” parlamenti elfogadása is ebbe a sorba illik, valójában már jóval régebb óta történnek próbálkozások egy ilyen emléknap elfogadására. 2015-ben Titus Corlățean volt román külügyminiszter terjesztett be egy ilyen kezdeményezést, amelyet végül visszavont.

Nagyon sokat nem kellett ugyanakkor várni, hogy Corlățean újból próbálkozzon, a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa tavaly decemberben terjesztette be az erről szóló kezdeményezést a képviselőház közigazgatási szakbizottságába. Ezúttal a volt külügyminiszter már nem hátrált meg, a javaslat átment a szakbizottságon, majd azt május 13-án, kevesebb, mint egy hónappal a békediktátum centenáriuma előtt fogadták el először a felső, majd a vele azonos jogkörökkel bíró alsóházban is.

De miért trianonoznak a szociáldemokraták?

A javaslat tavaly decemberi beterjesztését követően kérdezte erről az Azonnali Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történészt, aki elmondta:

amely az egykori Nagy-Románia Pártból érkezőkkel kiegészülve igyekszik megszólítani a lakosság erre a típusú retorikára fogékony rétegét”.

Szóval a PSD-től nem áll távol a nacionalizmus, még akkor sem, ha 2016-tól 2019-ig történetesen koalícióban is kormányoztak az RMDSZ-szel. Novák az Azonnalinak erről úgy beszélt, a PSD számos törésvonal alapján szerveződő tömegpárt, ha pedig politikai érdekükben áll, akkor beállhatnak egy ilyesmi javaslat mögé.

Most pedig határozottan érdekükben áll: Klaus Johannis államelnök ugyanis emlékezetes módon – gunyorosan „jó napot kívánokkal” köszönve – pár hete azzal gyanúsította meg az alsóházi többséget adó PSD-seket, hogy azok eladnák Erdélyt a magyaroknak és ezt le is boltolták Orbán Viktorral. Mindezt azért, mert véletlenül átment a román alsóházon Székelyföld autonómiastatútuma (hogy aztán a felsőházban leszavazzák azt).

Johannis semmilyen bizonyítékot nem tudott előszedni arra, hogy a PSD valóban összejátszott volna a magyarokkal, ellenben az RMDSZ szerint sikeresen elterelte a közbeszédet arról, hogy valójában a kormány nem áll a helyzet magaslatán a koronavírus-válság megoldásában. És mikor Szijjártó Péterrel az élen a magyar külügy emiatt kiakadt, a román külügyminisztérium annyival rendezte le a kérdést, hogy ez Románia belügye, amiben Magyarországnak nem szükséges megnyilvánulnia.

A szerdai hírről szintén beszámoló Magyar Nemzetnek egyébként Illyés Gergely politológus arról beszélt: a törvény mögött álló Corlățean „a jelenlegi román külügyminiszterhez, Bogdan Aurescuhoz hasonlóan

ezért elítélendő”. Illyés szerint a kezdeményezéssel valójában Románia arra akart reagálni, hogy Magyarország június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává tette meg.

És milyen volt így a vita hangneme?

Meglepően nem magyarellenes, erről beszélt legalábbis a Magyar Nemzetnek Benkő Erika RMDSZ-es képviselő. Több szónok is beszélt arról, hogy szó sincs kisebbség-ellenességről, csupán az esemény történelmi jelentőségét szereték hangsúlyozni. Azt viszont Benkő is kiemelte: szükségtelen a törvény, inkább a jövőre kéne koncentrálni múltidézés helyett. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök viszont úgy vélte, a szavazás is utal arra, hogy még nem ért véget a Johannis elnök által három hete indított magyarellenes versengés.

az Azonnalinak Novák Csaba Zoltán tavaly arról beszélt, a javaslat „kulturális, tudományos, oktatató jellegű tartalommal bíró megnyilvánulásokat indítványoz, amelyeket országos és helyi szinten is támogathatnak az állami intézmények, önkormányzatok, tehát inkább emléknapról beszélhetünk”.

BORÍTÓKÉP: Bartholomeus Thoth / Wikimedia Commons