+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. május 13. szerda, 18:38
Egy friss törvényjavaslat szerint az ötmilliárd forintnál nagyobb értékű beruházásokat a sok helyen immár ellenzéki vezetésű önkormányzatoktól a fideszes megyei közgyűlések vehetnék át. Hogyan érintené ez a javaslat Pécset? Elesne-e valamilyen beruházástól a város, és a beruházók szempontjából miért lesz nehéz az új helyzet? Pécs ellenzéki polgármesterét, Péterffy Attilát kérdeztük.

A szerdai nap egyik legfőbb híre az a Semjén Zsolt által jegyzett törvényjavaslat, amely szerint az ötmilliárd forintnál nagyobb értékű, egy megyében jelentős, és sok munkahelyre kiható beruházásokat kormányrendelettel a megyei közgyűlések hatáskörébe lehetne vonni. Ez azt jelenti, hogy például kormányrendelettel az ellenzéki vezetésű városoktól a mindenhol fideszes többségű megyei közgyűlésekhez lehetne telepíteni az ilyen beruházásokat és az ebből adódó adóbevételeket is, de elvileg nem zárja ki semmi azt sem, hogy fideszes városok is így járjanak.

 

Megkérdeztük minderről Pécs ellenzéki polgármesterét, Péterffy Attilát, aki októberben ráadásul hiánnyal vette át a várost. Az interjú után időközben a Miniszterelnökség kiadott egy közleményt, amelyben azt állítják: a fővárosi kerületekre, valamint a megyei jogú városokra (így Pécsre) nem fog vonatkozni az új törvény. Azonban a törvényjavaslat szövegében nincs arra utalás, hogy ilyen kivételek lennének, és egyelőre beadott módosító sem látszik a parlamenti rendszerben. 

 

+++

 

Szerdán bejelentették azt a törvényjavaslatot, hogy 5 milliárd forintos beruházás fölött a városok kezéből kiveszik és a megyei közgyűlésekhez delegálják a hatásköröket. Pécsett van-e olyan beruházás, ami ezáltal érintett?

 

A dél-koreai Hanon Systems nagybefektetőnk csarnokát például az állami Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF) építette, amelyet a cég bérbe vesz. Ott már a gyárat telepítik, ez pedig természetesen 5 milliárd forintot meghaladó beruházás. Emellett Pécsen várunk egy Thyssenkrupp-beruházásra, amely szintén 5 milliárd fölötti értékű lenne. Tehát

 

két beruházás már biztosan érintett, az egyik már megvalósult, a másik pedig meg fog.

 

A törvényjavaslatot ismerve mindez nem azt jelenti, hogy automatikusan minden ilyen beruházás a megyei közgyűlésekhez kerül, hanem amennyiben a kormány úgy dönt vagy úgy tartja kedve, akkor Pécs esetében vagy bárhol máshol kiemelt gazdasági övezetté nyilváníthatja az ilyen beruházásokat. Ez azért aggasztó.

 

A törvényjavaslatban három feltétel áll: egyrészt az ötmilliárdos határ, másrészt az, hogy a munkahelyekre jelentős hatást gyakoroljon, harmadrészt pedig, hogy a megye jelentős részére gyakoroljon hatást. Mit jelenthet ez utóbbi? Pécs viszonylatában mi lehet olyan beruházás, ami Baranya megye jelentős részére hatást gyakorol?

 

A fenti két cég tipikusan ilyen, hiszen külön-külön is több ezer embert foglalkoztatnának. A munkaerő nem száz százalékban Pécsről áramlik be hozzá, sőt, jó, ha a fele Pécsről származik majd. A másik fele pedig a megyéből. Tudom, hogy mindkét cég készül arra, hogy a nehezebb foglalkoztatású Ormánságból a mi segítségünkkel gyűjtőbusz-járatokkal hozzák be a munkatársakat. Már csak ebből kifolyólag is biztosan megyei kihatású mind a Thyssenkrupp, mind a Hanon. De ezek valóban nem objektív, számszerűen mérhető kérdések, hanem erősen szubjektívek.

 

Beszél-e a Pécset és környékét képviselő országgyűlési képviselőkkel arról, hogy ne szavazzák meg a javaslatot? Mellár Tamás ellenzéki, így talán őt annyira nem kell győzködnie, de ott van például a fideszes Hoppál Péter, akit részben szintén a pécsiek szavaztak meg.

 

Ebben a kérdésben nem én kérdezem Hoppál Pétert és az egyéb képviselőket, hanem a sajtó úgyis megteszi helyettem.

 

De ön polgármesterként meg sem próbál odahatni?

 

Hova? Hoppál Pétert üldözzem?

 

Mégiscsak ön a pécsiek által megválasztott polgármester. Nem próbál vele egyáltalán beszélni?

 

De, próbálok. Múlt héten a Pécsi Nemzeti Színház okán egyeztettem az EMMI-vel, Tóth Bertalannal és vele. Akkor beszéltük meg Hoppál Péterrel, hogy most már itt az ideje, hogy a kölcsönös együttműködési szándék érdekében üljünk le és működjünk együtt. Ezt ő is és én is szeretném, de nem tudom, milyen módon fog megvalósulni.

 

Lát-e arra esélyt, hogy módosuljon a törvényjavaslat? Hiszen legutóbb is visszatáncoltak a polgármesterek hatásköreit veszélyhelyzetben korlátozó javaslattól, tehát talán nem reménytelen. (Időközben a Miniszterelnökség közleményben közölte, hogy nem fog az új szabály vonatkozni a megyei jogú városokra, de a benyújtott törvényjavaslatban ennek a kivételnek nincs nyoma, módosítót pedig egyelőre nem adtak be – a szerk.)

 

Nem reménytelen, készülünk erre. Szerda délelőtt virtuális találkozót tartott a Szabad Városok Szövetsége is, ahol számtalan polgármester részt vett, köztük én is. Az egyik legfontosabb napirendi pont is ez volt, egyetértettünk abban, hogy az ellenzéki polgármestereknek össze kell fogniuk annak érdekében, hogy ez a törvényjavaslat ne mehessen át a parlamenten, tegyünk meg mindent ellene.

 

Vannak-e konkrét terveik az ellenállásra?

 

Ki fog jönni egy közös közleményünk.

 

Az egyes kormányrendeletek döntik majd el, hogy mely beruházásokat nyilvánítják kiemelt jelentőségűnek, ezekkel kapcsolatban akár még Alkotmánybírósághoz is lehetne fordulni, nem?

 

Nem jutottunk még el idáig. Tudom, hogy Göd el is indult az AB felé, de mikor a gödi beruházásról és az iparűzési adó elvételéről megjöttek az első hírek. Én is bekértem a jogi csapatomtól egy alkotmányossági elemzést, amely levezette, hogy már a gödi történet is erősen aggályos. Ha ez valódi veszéllyé válik, Pécs is elindul ebbe az irányba. Remélem, hogy lesz ráhatásom arra, hogy a polgármesterek egy jelentősebb köre is csatlakozzon hozzánk.

 

Említette, hogy az ellenzéki polgármesterekkel beszéltek erről. Ez mennyire pártpolitikai ügy? Hiszen akár egy fideszes polgármester is rosszul járhat ezzel, ha a városában érintett egy beruházás, nem?

 

Biztosan egy fideszes polgármestert is negatívan érint, ha az ő városában történik egy ilyen speciális gazdasági övezetté nyilvánítás. Nem is az a kérdés, hogy ez a kormányzati lépés tudatos-e – mert nyilván az –, hanem az, hogy minek az eredménye egy ilyen döntés?

 

Egy ellenzéki polgármester esetében a napnál is világosabb az, hogy mi a döntés háttere, és mi a cél, de ha egy fideszes városban történik meg ugyanez, az szerintem konkrét büntetés.

 

Egy fideszes polgármesterrel is szolidaritást vállalna, ha ez megtörténne?

 

Tud csatlakozni hozzánk, nem tilos fideszes városvezetőknek sem csatlakozni a Szabad Városok Szövetségéhez. Nem én vagyok persze a szövetség vezetője, nem is kaptam felhatalmazást arra, hogy bármilyen polgármestert bátorítsak a csatlakozásra, de ha a település érdekeiben ezt indokoltnak látja, jöjjön és legyen részese ennek a szövetségnek!

 

Milyen konkrét veszélyeket lát a törvényjavaslattal kapcsolatban? Ha az említett két beruházást kiszervezik a Baranya megyei közgyűlésnek, mi fog történni és mi fog megváltozni ahhoz képest, mintha ezek város kezében lennének?

 

Ahhoz, hogy Pécs gazdálkodása, működése egyensúlyban maradjon, bevételre van szüksége. A pécsi költségvetés legjelentősebb árbevétele a helyi iparűzési adóból érkezik. Ha a legjelentősebb adóbevételünk két legjelentősebb személyiségét elvinnék, akkor nem lenne elegendő forrása a városnak. Márpedig a javaslat az adóbevételeket is érinti. Ha a Hanon vagy a Thyssenkrupp megfelel a kormányzati kategóriának és a beruházásaikat speciális gazdasági övezetnek nyilvánítja a kormány, akkor

 

a cégek már nem Pécsnek fizetik be az éves forgalmuk után kiszámolt iparűzési adóját, hanem a megyei közgyűlésnek. És a megyei közgyűlés pedig valamilyen ismeretlen célokra fordítja azt.

 

Nálunk ez a pénz a költségvetésben van, számítunk erre az árbevételre: ebből fizetjük a színházunkat, az intézményeinket, a kultúrát, a sportot.

 

A megyei közgyűlés mire költheti ezt a forrást? Mondjuk útépítésre két falu között?

 

Baranya megye bármely településének fejlesztésére.

 

Erre mondhatják majd azt, hogy önök sajnálják a pénzt a szegény falvaktól.

 

Nem sajnáljuk. De ha egy ilyen nagy gyár vagy vállalat Pécsre települ be, az a város részéről rengeteg energiát és jelentős önrészt követel meg: utakat építünk, közművesítünk, tehát beruházunk. Ennek pedig várjuk a megtérülését. A másik oldalról ennek a gyárnak a gazdasági, de a környezeti hatásai is Pécset terhelik. A dolgozók a pécsi tömegközlekedést, közutakat veszik igénybe, a gyárnak valamilyen kibocsátása így is-úgy is lesz, magyarán Pécs városát terheli minden. Egyedül az előnyét nem látnánk a beruházásnak, mert azt majd a megye látja. Szóval nem sajnálunk senkitől semmit, de ha Pécs jelentős erőforrásokat tett le annak érdekében, hogy ide befektetők települjenek, akkor szeretnénk nemcsak a hátrányát, hanem az előnyeit is élvezni ennek.

 

Egy másik rendelkezés a javaslatban, hogy ha kiemeltté nyilvánítanak egy beruházást, akkor arra bizonyos önkormányzati rendeleteket nem is kell alkalmazni, mert megyei közgyűlési- és kormányrendeletek fognak rá vonatkozni, tehát az egészet mintha kivennék az önkormányzat joghatósága alól.

 

Erről van szó. Egy speciális övezet lesz.

 

Ez kicsit mintha gyámkodásnak tűnne az állam részéről.

 

Nem kicsit.

 

Akkor talán most jött el az ideje, hogy elődjétől, a fideszes Páva Zsolttól tanácsot kérjen, aki volt már hasonló helyzetben, hiszen a saját pártja ültette a saját országgyűlési képviselőiket a nyakába. Nem kérdezi meg tőle, hogyan kell az ilyen helyzeteket kezelni?

 

Nem terveztem. Nem hiszem, hogy ez a megoldás.

 

Mi a megoldás?

 

Fel kell lépni.

 

De hogyan?

 

Egységbe tömörülve az ellenzékiek részéről. Ez nagyon friss javaslat, tehát még mindig gyűjtjük a jelentkezőket – és nem az ellenzéki szövetség elnökeként, csak tagjaként beszélek –, hogy minél nagyobb erőt, minél több mögöttünk lévő választót tudjunk felmutatni ezen ügy ellen – és nem a kormány ellen. Hogy meddig megyünk el, azt még nem tudom megmondani.

 

Talán szolidabb tüntetéseket is szervezhetnének a távolság betartásával, hiszen vidéken már nincs kijárási korlátozás.

 

Jól látja.

 

Fognak akkor tüntetni?

 

Ezek még nem merültek fel, de nincs kizárva. Én el tudom képzelni, ha átmegy a törvénycsomag, ebből komoly megmozdulás is születhet.

 

A beruházó cégek szempontjából mi fog változni? Ha egy cég épp rengeteg pénzt akar befektetni egy adott városban, akkor elrettenti-e ez a szabály, ha mondjuk tudja, hogy az adott város vezetése a kormánnyal ellentétes oldalon áll? Vagy lehet, hogy neki így még jobb is, hogy a megyei közgyűléssel kell alkudoznia?

 

Nem tudom, de ha végiggondolom, Gödön például környezetvédelmi aggályok is felmerültek az ott lakók részéről, és a kormányzati beavatkozás ezt a konfliktust feloldotta azzal, hogy a település fölé emelte az ügyet. Hogy egy pécsi hasonló esetben ez inkább kockázat vagy előny egy beruházónak? Szerintem leginkább nagyon kellemetlen.

 

Minden épeszű befektető olyan környezetbe megy gyárat, üzemet létesíteni, ahol őt üdvözlik és nem oda, ahol már első nap tüntetnek ellene. Egy speciális gazdasági övezet esetén esetleg azt remélheti, hogy mondjuk az építési szabályok betartatásában kedvezményeket kap a kormánytól, hiszen már nem városi hatáskör ez, rugalmasságot várhat el. Ilyen szempontból előny. Azonban mégis csak együtt kell működnie az adott önkormányzattal, mert a dolgozókat a helyi tömegközlekedés fogja majd odafuvarozni, a szolgáltatásokat a településtől kell igénybe vennie.

 

Vagyis a beruházó nem tudja, hol lobbizzon – leginkább mindenhol?

 

Nekik most bonyolultabb lesz a helyzetük mind kormányzati, mind városi szempontból. A befektetésével kapcsolatban ellentétes pozíciót felvevő szereplők közt kell egyensúlyoznia, ezért mondtam, hogy ez nekik szerintem roppant kellemetlen.

 

Volt pár nagy port kavart beruházási terv, ami már pont nem Pécs határán belül van, mégis erősen érinti Pécset: az uránbánya újranyitása, amely továbbra is napirenden van, a másik pedig a tervezett bodai atomtemető. Ezekre hogyan hathat az új szabály? Pécs így se, úgy se tud beleszólni, de legalább nem csak egy kis falu, hanem a megye is beleszólhat az egyezkedésbe.

 

Még ebben az esetben sem látom, hogy ez a jogszabály Pécsnek bármilyen pozitív hozadékot hozna. Ha egy kistelepülésen létre is jön ez a beruházás, az azt jelenti, hogy a bevételt nem a kistelepülés kapja majd, hanem a megye.

 

De ha nem csak a pénzről beszélünk, hanem a környezetvédelmi aggályokról, amelyek így már a megyére is tartoznak és nem csak egy falura…

 

Ettől még Pécs semmilyen többletjogosultságot nem fog jelenteni.

 

Nyilván. Neki nem. De az adott falun kívül legalábbis egy szélesebb körnek lesz beleszólása.

 

Azért azt ne felejtsük el, hogy a megyei közgyűlésben jórészt fideszesek ülnek.

 

Ha bármely megyében speciális beruházássá nyilvánítanak valamit, azzal a szomszédos településnek sem lesz semmivel több jogköre, hanem csakis a megyei közgyűlésnek.

 

Azt mondja, hogy a javaslat pénzt vesz ki a zsebükből. Hogyan lehet ezt pótolni? Próbálnak közvetlenül EU-s pénzt szerezni ennek pótlására?

 

Folyamatosan keressük a direkt hozzáférésű brüsszeli forrásokat, de erre nagyon kevés esély van. A legnagyobb iparűzésiadó-bevétel egy városban a költségvetés 5-10 százalékát is kiteszi. Ha ez kiesik a speciális övezetté nyilvánítással, ennek a pótlására nincs mód.

 

NYITÓKÉP: Péterffy Attila még polgármesterjelöltként nagyinterjút ad az Azonnalinak 2019 nyarán. Fotó: Bukovics Martin

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás