+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Galavits Patrik
2020. május 10. vasárnap, 16:26
Harmadik évadában a Westworld végre rendesen elkezdett azzal foglalkozni, amivel az első évad óta kellett volna neki: a szabad akarattal. Jól tette.

A kritikák odáig voltak az HBO egyik zászlóshajójának első évadától 2016-ban. A pozitív fogadtatás nem volt alaptalan, de sokkal kevésbé a zseniális történetmesélés és csavarok, mint inkább maga az alapötlet érdemelte a dicséretet.

 

Elvégre az öntudatra ébredő robotok már a Terminátor óta simán elszórakoztatják a közönséget. De amíg a legtöbb hasonlóval próbálkozó alkotás végső soron a nyers túlélési ösztönök csatájaként mutatta be gépek és emberek harcát, úgy a 2010-es évekre a filmesek és sorozatkészítők is eljutottak oda, hogy lehet ezeknek a sztoriknak nagyobb mélységet is adni. Ha már úgyis van olyan mesterséges intelligencia, ami állampolgárságot is kapott.

 

Ideje volt váltani

 

A Westworld első évada még gyakorlatilag teljesen egy vadnyugatira szabott vidámparkban és annak vezérlőjében zajlott, de egyértelmű volt, ha a szálakat tovább akarják görgetni a készítők, ki kell lépni ebből a díszletből. Mert szórakoztató ugyan, hogy az ebbe költöztetett, tökéletesen emberszerű robotokon (vagy ahogy a Westworldöt üzemeltető cégnél, a Delosnál nevezik őket: hostok) hogyan élik ki gazdag vakációzó bunkók a vágyaikat, de ez még a mesterséges intelligencia öntudatra ébredésével együtt sem elég izgalmas.

 

A második évad már megágyazott a parkból való kilépésnek, de sok köszönet nem volt benne

 

– azon túl, hogy a halhatatlanságukra, létük sivárságára és főleg totális rabságukra ráébredő gépek elnyomóik között véghezvitt hentelését nézni azért nyújtott némi szórakozást. Ekkor tudtuk meg azt is, hogy a Westworld sokkal kevésbé vidámpark, mint egy projekt, amit a megálmodói igazából saját önös céljuknak rendeltek alá. A céllal pedig alaposan belecsaptak a lecsóba: a rengeteg adatgyűjtés és szimuláció végcélja ugyanis – mint kiderült – a fizikai halhatatlanságuk elérése.

 

Ennek ellenére a második évad tényleg felejthetőre sikerült. Így a harmadikra a forgatókönyvíróknak, Jonathan Nolannek és Lisa Joynak alaposan át kellett gondolnia, mit építsen fel a százmillió dolláros költségvetésből.

 

++ Innentől a cikk egy-egy részletet elárul a cselekményből, de a legfontosabb történések nem derülnek ki. ++

 

A jövő elkezdődött

 

Mert ennyit, mármint százmillió dollárt szánt az HBO a harmadik évad nyolc részére. De mivel valóban új világot és szálakat kellett felépíteniük, megkapták a lehetőséget a kísérletezgetésre és a korábbi hibák kijavítására.

 

DOLORES (EVAN RACHEL WOOD)  ÉS CALEB (AARON PAUL) / FOTÓ: WARNER MEDIA GROUP

 

Mivel – mint azt erre az évadra megtudtuk – az alapcselekmény a 2050-es években játszódik, az első feladat egy futurisztikus külvilág felépítése volt. Valamiért a filmkészítők az utóbbi egy-két évtizedben úgy gondolják, a minél sterilebb környezet megteremtésével hitethetik el a nézőkkel, hogy éppen betekintést nyertek a high-tech jövőbe. Pedig ez sokszor inkább megúszásnak tűnik. Hol van már a Vissza a jövőbe 2015-ös csicsás és színes Hill Valley-je?

 

A Westworld San Franciscója is meglehetősen sivár. Úgy néz ki, a következő évtizedekben mindenki arra rendezkedik be a díszlettervezők szerint, hogy minél nagyobb kiterjedésű tereken ne legyen semmi: legyen az egy cég központjának udvara vagy a saját lakása. A felüleletek meg persze mindenhol fényesen simára csiszoltak.

 

Az egyetlen mentség, hogy ez a sivárság nem egészen céltalan. Egy-egy információmorzsából megtudjuk, hogy a Földet valóban sikerül 2050-re Greta Thunberg legrosszabb rémálmainak megfelelően leamortizálni. Charlotte Hale (Tessa Thompson) kisfia ezért nem láthat már élő elefántot, a főgonosz Engerraund Serac (Vincent Cassel)  pedig gyerekkorában tanúja volt Párizs pusztulásának.

 

Ellenben az önvezető autók és a felhőkarcolók között röpködő utasszállító drónok hibátlanok, ezek rögtön meghozzák a kedvet hozzá, hogy jó harminc évvel idősebbekké akarjunk válni.

 

Ilyen csapattal könnyű

 

Az új helyszínekkel és bővülő sztorival a szereplőgárda is átalakult. Először a nagy veszteségről: Anthony Hopkins ebben az évadban már visszaemlékezésekben sem jön elő, ami fájdalmas, elvégre van-e bármi, ami Anthony Hopkinstól nem lesz minimum egy fokkal jobb?

 

Szerencsére azért a kifejezetten erős gárdából a legtöbben maradtak, és nem is okoznak csalódást. A Dolorest alakító Evan Rachel Wood az első évadban még kedvesen mosolygó tanyasi lány volt, a második végére céltudatos mészárlógép lett, itt pedig a saját maga által indított emberek elleni hadjárat és forradalom kérlelhetetlen vezére. Ehhez az évad nagy részében elég volt neki Steven Seagal legszebb napjait idéző faarcot felvenni. Mindenesetre hiteles volt, illetve a korábbi évadokban bőven megcsillogtatta a tehetségét. Hogy milyen lehetetlen feladatokkal terhelték meg egyébként őt és a többi hostot alakító színészt, azt ebben a videóban fejti ki:

 

 

Itt el is érünk az évad alapkonfliktusához. Dolores, miután ráébredt, hogy a Westworld valósága nem több díszletnél, aminek ő is élettelennek tekintett része, ebben az évadban a park megépítőihez hasonlóan

 

nagyot álmodik, és eldönti: mesterséges intelligencia és ember nem maradhat meg egymás mellett. Ezért az emberiséget el kell tüntetni a világból, hogy az ő faja uralkodhasson.

 

Ehhez sikerült egy tökéletes főellenséget találni a fentebb már említett Serac személyében. Vincent Cassel jól hozza a hidegvérű, gátlástalan törtető szerepét, akihez képest a gyilkosságait már a beépített számítógépe sem számláló Dolores is kezes bárány.

 

Nem veszel el a részletekben

 

Erénye a harmadik évadnak – és ezért feltétlen dicséret illeti az alkotókat –, hogy a szálakat ennél sokkal jobban összekuszálták, mégis követhető maradt a sorozat. Elvégre nem lehet egyértelmű vonalat húzni emberek és robotok között, az egyének céljai össze-összefonódnak, majd szétválnak, izgalmas lüktetést adva ezzel a történéseknek.

 

A követhetőség pedig azért nem csorbul, mert az egyes részek mindig más karaktert tesznek a középpontba. Ráadásul sikerült mindenkit egyformán érdekesnek megtartani. Ebből a sorból rövid ideig egyedül a sorozatba ebben az évadban bekapcsolódó Caleb (Aaron Paul) háttértörténete lóg ki, amivel kapcsolatban először érthetetlen, miért kell ezzel annyit foglalkozni – a végére azonban ez a puzzledarab is a helyére kerül.

 

CHARLOTTE (TESSA THOMPSON) ÉS WILLIAM (ED HARRIS) / KÉP: WARNER MEDIA GROUP

 

Ugyanakkor kaptunk a démonaival ebben az évadban a legnagyobbat küzdő Williamet (Ed Harris), akinek a terápiás beszélgetése a különböző énjeivel (mire nem jó, ha megtanulunk tudatot másolni?) egyszerre sötét és komikus, a harmadik széria egyik legszórakoztatóbb pontja.

 

Meg persze a Trónok harca rajongóit várta egy hatalmas „Easter egg” egy sárkánnyal és a George R. R. Martin regényeit sorozattá formáló David Benioff-fal és D.B. Weiss-szel.  Ez jó eséllyel az év termékelhelyezése volt.

 

 

Személyes kapcsolatok kibontásához nem lenne szükség csúcstechnológiás jövőben játszódó díszletre. A csavar ott van, hogy a kinti világ sem mentes a megírt sorsoktól. Serac ugyanis egy olyan algoritmust épített, ami minden ember döntéseit és tetteit figyelemmel követi, hogy aztán pontosan megjósolja, kivel mi fog történni a jövőben.

 

És mi köthetne össze jobban gépet és embert, mint az, hogy amikor utóbbiak is rájönnek, igazából vajmi kevéssé saját sorsuk irányítói, ugyanúgy káoszba taszítják a környezetüket dühükben?

 

Mindeközben pedig az egykori hostok tombolásában a legrosszabb emberi tulajdonságok jelennek meg: számítás, kegyetlenség, önzés és hazugság. Ezek azonban csak akkor igazán működőképesek, ha mellé a legszebb érzelmek is társulnak. Ennek a bemutatása elsősorban Maeve-re (Thandie Newton) hárul, aki az anyai ösztönöktől hajtva még egy Serac-féle nagypályás bűnözőt is képes kihasználni.

 

SERAC, A TÖKÉLETES FŐGONOSZ (VINCENT CASSEL) / FOTÓ: WESTWORLD, FACEBOOK

 

Az egykori hostok képesek lennének megszabadulni az érzelmeiktől:

 

csak éppen mi értelme lenne új világot építeni ezek nélkül?

 

A motivációk sokfélék, és ritka az olyan sorozat, amelyben egy szereplővel sem tud azonosulni a néző. Az emberiség kiirtására készülő Dolores dühe, ugye, érthető, de mégiscsak csak ki akar minket irtani. A látszólag nagy jellemfejlődést produkáló Charlotte (akiről tudjuk, hogy nem ugyanaz, mint az első két évadban, de még itt is kap több olyan csavart a sztorija, amik megérnek egy-egy karfacsapkodást a fotelen) továbbra is elsősorban nehezen azonosulható üzletasszony; William esendősége mögött pontosan tudjuk, milyen múlt lakozik; a jó fiúnak kinézett Caleb meg mielőtt Doloreshez csapódott, bűnöző volt. Egyébként is:

 

annyira még Evan Rachel Wood sem jó nő, hogy érdemes legyen segíteni az emberiség kiirtásában.

 

Ritka és bátor húzás, hogy tulajdonképpen minden szereplőhöz több rossz, mint jó tulajdonságot lehet társítani.

 

A Westworld harmadik évada összességében megmentette a sorozatot.

 

Olyannyira, hogy az HBO már be is jelentette a negyedik érkezését. Abban egyáltalán nem lehetünk biztosak, hogy a harmadik évad végén nem kellett volna-e nagyobb teret adni a végleges lezárásnak, mert egyelőre nehéz látni, mi mást, vagy többet lehetne kihozni a negyedik szériából. A második évad céltalan öldöklését biztosan, de azt elég volt egyszer is látni.

 

 

CÍMLAPKÉP: HBO / Warner Media Group

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A finnek már jóval a nácik előtt is használták a szvasztikát repülőgépeiken, egyenruháikon és zászlóikon, de hiába semmi köze a nácizmushoz: a légierő úgy döntött, megszabadul a kínos szimbólumtól.

A választást szerdán egy csomó helyen meg kellett ismételni Szerbiában, így a monarchisták éppen megugorhatták a 3 százalékos küszöböt.

Ha csak nem változnak nagyot az órákkal az urnazárás előtt lehozott részeredmények, Vlagyimir Putyin élete végéig hatalmon maradhat.

A Facebook és társai vagy elfogadják a nekik megalkotott török szabályokat, vagy elzavarják őket az országból.

Sokan használják már jegyvásárlásra a MÁV-appot, de eddig volt egy nagy hátránya: csak belföldön lehetett vele vonatjegyet váltani.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás