Kiakadt a Momentum a román testvérpártjára

A szavakban eddig kisebbségbarát román liberális USR szerint Székelyföld autonómiája ügyében nincs miről beszélni, és azt is leszavazták, hogy a hírszerzés beszámoljon arról, mi alapján gondolja a román elnök, hogy bárki is eladná Erdélyt a magyaroknak. Mit szól ehhez az USR magyar testvérpártja a Momentum, és kampányolna-e megint nekik Fekete-Győr András az RMDSZ-szel szemben? Megkérdeztük!

Romániát és a magyar közvélemény erre fogékony részét lázban tartja Klaus Johannis román államelnök azon múlt heti nyilatkozata, ami az addig megbízhatóan szürke és unalmas politikusból etnikai feszültségeket keltő román nacionalistát faragott. A jobboldali politikus ugyanis azzal vádolta a román Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy az Orbán Viktorral való titkos találkozón eladja Erdélyt a magyaroknak – Johannis egy székelyautonómia-tervezet hallgatólagos képviselőházi elfogadását értelmezte így. Az államelnöki kijelentést ellenzéke rögtön támadta, és a Nagy-Románia Pártot vezető Vadim Tudorhoz hasonlították Johannist, az RMDSZ és a PSD pedig összehívta a titkosszolgálatokat felügyelő bizottságot is, hogy megtudják, milyen bizonyítékokra alapozta kijelentéseit a román elnök.

A román Momentum

Van azonban Romániában egy viszonylag új, 2015-ben alakult párt, amely a hangos politikaielit- és korrupcióellenesség mellett szereti magát kisebbségbarát, nacionalizmusellenes, hangsúlyosan nyugatos és EU-párti erőként definiálni, és így

A részben a verespataki ciános aranybánya elleni tiltakozásból kinőtt USR a kezdetek óta megpróbál magyarul is kommunikálni, ráadásul a párt egyik vezetője egy ideig éppen egy magyar, Elek Levente volt. Noha a párt 2016-ban már bejutott a parlamentbe is, a 2019-es európai parlamenti választáson érte el eddigi legnagyobb sikerét: pont úgy 9 EP-képviselői helyet szerzett, mint a PSD vagy épp Johannis pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Az EP-ben a progresszív-liberális ALDE pártcsalád és Emmanuel Macron mozgalma mellett ők hívták életre azt a Renew Europe-frakciót, aminek élére rögtön azt a Dacian Cioloșt ültették, aki az USR-vel szorosan együttműködő PLUS minipárt elnöke, korábbi román technokrata miniszterelnök. A frakcióban ül a Momentum is.

Kevésbé köztudott tény, hogy az Európai Néppárt-beli tagsága miatt a Fidesz Romániában nemcsak az RMDSZ-nek, hanem hivatalosan bizony a johannisi PNL-nek, mi több, a magyarellenes húrok pengetésében élen járó, Orbán Viktort személyes jóbarátjának tartó Traian Băsescu alapította PMP-nek is a partnere – ez a kapcsolat valószínűleg nemcsak a magyar jobboldal Románia iránti ambivalens viszonya miatt nem közismert, hanem már csak azért sem, mert ők nem kampányolnak egymásnak.

Nem úgy a közép-európai liberális pártok: a Momentum részéről Donáth Anna, Cseh Katalin és Fekete-Győr András többször is kiállt már a Progresszív Szlovákia vagy épp az USR jelöltjei mellett (amennyire tudjuk, viszonzás nélkül egyelőre). Legutóbb az keltett nagy vihart, amikor a Momentum-elnök Fekete-Győr a tavalyi romániai elnökválasztás első fordulójában nem Kelemen Hunor RMDSZ-elnök – azaz „a magyar jelölt” –, hanem Dan Barna USR-elnök mellett kampányolt Kolozsváron. Dömötör Csaba fideszes államtitkár ezért rögtön elkezdte Președintének hívni Fekete-Győrt – ez románul elnököt jelent, és ez a titulus volt kivetítve a magyar politikus fölé a kolozsvári USR-rendezvényen. „Ők a Momentum Romániában” – indokolta akkor Fekete-Győr, hogy miért állt ki az USR színpadára.

Az Azonnali információi szerint a Momentum kezdeti időszakában Erdélyben alapvetően az RMDSZ-szel akartak jóban lenni, ám mindezt felülírta a később EP-képviselővé avanzsált Cseh Katalin, aki egy korábbi életszakaszából már meglévő liberális európai ifiszervezetes networkjét erőltette a Kárpát-medencei nemzetpolitikával való próbálkozás helyett. Ez a fő oka annak, hogy a Momentum a hazai pártoktól eltérően a szomszédos országokban nem az ottani magyar pártokkal barátkozik, hanem a helyi iberális (vagy az USR esetében újabban jobbközép) erőkkel.

Helló, 21. század!

Éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, hogyan látja a Momentum a romániai testvérpártja politikáját Johannis mostani kijelentései kapcsán. Az USR ugyanis a párt képviselőinek megszólalásai alapján sokkal inkább a többségi román társadalom kegyeit keresi: Dan Barna pártelnökként még múlt szerdán leszögezte, hogy Székelyföld autonómiája jogilag eleve nem is lehetséges, így nincs miről beszélni. (Ezzel szemben Fekete-Győr András aznap arról posztolt a Facebookra, hogy pártja továbbra is kiáll a székelyföldi autonómia mellett, amennyiben az továbbra is a székely közösség célkitűzése.)

A román parlament hírszerzést ellenőrző bizottságában pedig

Mint azt Csoma Botond, a bizottság RMDSZ-es tagja az Azonnalinak elmondta: „a képviselőjük ködösíteni próbált, és megpróbálta elvinni a témát egy ilyen »általános magyar revizionizmus« felé, miszerint azt is meg kellene kérdezni, hogy Magyarország milyen revizionista szervezeteket finanszíroz Románia területén”. 

„Megdöbbenéssel figyeltük az USR megnyilvánulásait a román elnök magyarellenes kirohanására. Azon dolgozunk, hogy a párt vezetőségével tárgyaljunk a hozzáállásukról, mert

– válaszolta erre az Azonnalinak a Momentum sajtóosztálya. Mint írták, őszintén remélik, hogy az USR felelősségre fogja vonni a képviselőjét, ugyanis „ahol ilyen súlyos vádak hangzanak el, ott azoknak, akiknek fontos a kisebbségek helyzete, vagy akár csak az igazság kiderítése, nem szabad asszisztálniuk Johannis alaptalan vádaskodásához”.

Kérdésünkre, hogy felvették-e már a kapcsolatot testvérpártjukkal az ügyben, a Momentum azt írta, hogy jelenleg is egyeztetnek a párttal. „Johannisnak pedig kötelessége lenne nem csak az erdélyi magyaroknak, hanem Románia összes lakójának megmagyarázni, hogy mire alapozta a kijelentéseit. Tudjuk, hogy ezek puszta politikai kitalációk, és csak arra jók, hogy úgy rúgjon bele az ellenfeleibe, hogy közben a román nacionalistáknak imponál” – tették hozzá.

A kérdésünkre, miszerint

csak annyit írtak: „Semmifajta magyarellenességet nem tartunk elfogadhatónak, és fontos számunkra, hogy az USR a kisebbségeket tiszteletben tartó, magyarbarát politikát folytasson, ezért felvettük a kapcsolatot az ügyben a párttal. A jövőbeni együttműködésről az egyeztetések kimenetelének függvényében döntünk.”