+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. május 9. szombat, 19:30
A szavakban eddig kisebbségbarát román liberális USR szerint Székelyföld autonómiája ügyében nincs miről beszélni, és azt is leszavazták, hogy a hírszerzés beszámoljon arról, mi alapján gondolja a román elnök, hogy bárki is eladná Erdélyt a magyaroknak. Mit szól ehhez az USR magyar testvérpártja a Momentum, és kampányolna-e megint nekik Fekete-Győr András az RMDSZ-szel szemben? Megkérdeztük!

Romániát és a magyar közvélemény erre fogékony részét lázban tartja Klaus Johannis román államelnök azon múlt heti nyilatkozata, ami az addig megbízhatóan szürke és unalmas politikusból etnikai feszültségeket keltő román nacionalistát faragott. A jobboldali politikus ugyanis azzal vádolta a román Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy az Orbán Viktorral való titkos találkozón eladja Erdélyt a magyaroknak – Johannis egy székelyautonómia-tervezet hallgatólagos képviselőházi elfogadását értelmezte így. Az államelnöki kijelentést ellenzéke rögtön támadta, és a Nagy-Románia Pártot vezető Vadim Tudorhoz hasonlították Johannist, az RMDSZ és a PSD pedig összehívta a titkosszolgálatokat felügyelő bizottságot is, hogy megtudják, milyen bizonyítékokra alapozta kijelentéseit a román elnök.

 

A román Momentum

 

Van azonban Romániában egy viszonylag új, 2015-ben alakult párt, amely a hangos politikaielit- és korrupcióellenesség mellett szereti magát kisebbségbarát, nacionalizmusellenes, hangsúlyosan nyugatos és EU-párti erőként definiálni, és így

 

nemcsak a nagyvárosi román fiataloknak, hanem sok RMDSZ-ben csalódott erdélyi magyarnak jelentenek alternatívát: ez az új reménysugár a Mentsétek meg Romániát (USR).

 

A részben a verespataki ciános aranybánya elleni tiltakozásból kinőtt USR a kezdetek óta megpróbál magyarul is kommunikálni, ráadásul a párt egyik vezetője egy ideig éppen egy magyar, Elek Levente volt. Noha a párt 2016-ban már bejutott a parlamentbe is, a 2019-es európai parlamenti választáson érte el eddigi legnagyobb sikerét: pont úgy 9 EP-képviselői helyet szerzett, mint a PSD vagy épp Johannis pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Az EP-ben a progresszív-liberális ALDE pártcsalád és Emmanuel Macron mozgalma mellett ők hívták életre azt a Renew Europe-frakciót, aminek élére rögtön azt a Dacian Cioloșt ültették, aki az USR-vel szorosan együttműködő PLUS minipárt elnöke, korábbi román technokrata miniszterelnök. A frakcióban ül a Momentum is.

 

MAGYAR NYELVŰ USR-PLUS-PLAKÁTOK A TAVALYI EP-VÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN. FOTÓ: AZONNALI

 

Kevésbé köztudott tény, hogy az Európai Néppárt-beli tagsága miatt a Fidesz Romániában nemcsak az RMDSZ-nek, hanem hivatalosan bizony a johannisi PNL-nek, mi több, a magyarellenes húrok pengetésében élen járó, Orbán Viktort személyes jóbarátjának tartó Traian Băsescu alapította PMP-nek is a partnere – ez a kapcsolat valószínűleg nemcsak a magyar jobboldal Románia iránti ambivalens viszonya miatt nem közismert, hanem már csak azért sem, mert ők nem kampányolnak egymásnak.

 

Nem úgy a közép-európai liberális pártok: a Momentum részéről Donáth Anna, Cseh Katalin és Fekete-Győr András többször is kiállt már a Progresszív Szlovákia vagy épp az USR jelöltjei mellett (amennyire tudjuk, viszonzás nélkül egyelőre). Legutóbb az keltett nagy vihart, amikor a Momentum-elnök Fekete-Győr a tavalyi romániai elnökválasztás első fordulójában nem Kelemen Hunor RMDSZ-elnök – azaz „a magyar jelölt” –, hanem Dan Barna USR-elnök mellett kampányolt Kolozsváron. Dömötör Csaba fideszes államtitkár ezért rögtön elkezdte Președintének hívni Fekete-Győrt – ez románul elnököt jelent, és ez a titulus volt kivetítve a magyar politikus fölé a kolozsvári USR-rendezvényen. „Ők a Momentum Romániában” – indokolta akkor Fekete-Győr, hogy miért állt ki az USR színpadára.

 

Az Azonnali információi szerint a Momentum kezdeti időszakában Erdélyben alapvetően az RMDSZ-szel akartak jóban lenni, ám mindezt felülírta a később EP-képviselővé avanzsált Cseh Katalin, aki egy korábbi életszakaszából már meglévő liberális európai ifiszervezetes networkjét erőltette a Kárpát-medencei nemzetpolitikával való próbálkozás helyett. Ez a fő oka annak, hogy a Momentum a hazai pártoktól eltérően a szomszédos országokban nem az ottani magyar pártokkal barátkozik, hanem a helyi iberális (vagy az USR esetében újabban jobbközép) erőkkel.

 

Helló, 21. század!

 

Éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, hogyan látja a Momentum a romániai testvérpártja politikáját Johannis mostani kijelentései kapcsán. Az USR ugyanis a párt képviselőinek megszólalásai alapján sokkal inkább a többségi román társadalom kegyeit keresi: Dan Barna pártelnökként még múlt szerdán leszögezte, hogy Székelyföld autonómiája jogilag eleve nem is lehetséges, így nincs miről beszélni. (Ezzel szemben Fekete-Győr András aznap arról posztolt a Facebookra, hogy pártja továbbra is kiáll a székelyföldi autonómia mellett, amennyiben az továbbra is a székely közösség célkitűzése.)

 

A PLUS ÉS AZ USR VEZETŐJE FEKETE-GYŐR ANDRÁSSAL KOLOZSVÁRON. FOTÓ: FB

 

A román parlament hírszerzést ellenőrző bizottságában pedig

 

leszavazta az USR képviselője a hét elején, hogy a hírszerzés vezetője beszámoljon arról, miféle információk alapján kezdett el Johannis Erdély eladásáról nyilatkozgatni.

 

Mint azt Csoma Botond, a bizottság RMDSZ-es tagja az Azonnalinak elmondta: „a képviselőjük ködösíteni próbált, és megpróbálta elvinni a témát egy ilyen »általános magyar revizionizmus« felé, miszerint azt is meg kellene kérdezni, hogy Magyarország milyen revizionista szervezeteket finanszíroz Románia területén”. 

 

„Megdöbbenéssel figyeltük az USR megnyilvánulásait a román elnök magyarellenes kirohanására. Azon dolgozunk, hogy a párt vezetőségével tárgyaljunk a hozzáállásukról, mert

 

európai, huszonegyedik századi párttal nem összeegyeztethető az, hogy ne ítéljék el azonnal egy más nép nyelvének gyalázását, egy egész kisebbség és nemzet megbélyegzését”

 

– válaszolta erre az Azonnalinak a Momentum sajtóosztálya. Mint írták, őszintén remélik, hogy az USR felelősségre fogja vonni a képviselőjét, ugyanis „ahol ilyen súlyos vádak hangzanak el, ott azoknak, akiknek fontos a kisebbségek helyzete, vagy akár csak az igazság kiderítése, nem szabad asszisztálniuk Johannis alaptalan vádaskodásához”.

 

Kérdésünkre, hogy felvették-e már a kapcsolatot testvérpártjukkal az ügyben, a Momentum azt írta, hogy jelenleg is egyeztetnek a párttal. „Johannisnak pedig kötelessége lenne nem csak az erdélyi magyaroknak, hanem Románia összes lakójának megmagyarázni, hogy mire alapozta a kijelentéseit. Tudjuk, hogy ezek puszta politikai kitalációk, és csak arra jók, hogy úgy rúgjon bele az ellenfeleibe, hogy közben a román nacionalistáknak imponál” – tették hozzá.

 

A kérdésünkre, miszerint

 

fenntartják-e a kapcsolatot a továbbiakban is az USR-vel, illetve hogy újra kiállna-e Fekete-Győr Dan Barna mellé kampányolni ezek tükrében, nem válaszoltak egyértelműen,

 

csak annyit írtak: „Semmifajta magyarellenességet nem tartunk elfogadhatónak, és fontos számunkra, hogy az USR a kisebbségeket tiszteletben tartó, magyarbarát politikát folytasson, ezért felvettük a kapcsolatot az ügyben a párttal. A jövőbeni együttműködésről az egyeztetések kimenetelének függvényében döntünk.”

 

FOTÓ: USR-PLUS Szövetség / Facebook
 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Ezzel péntekre is csökkent az aktív esetszám, de sajnos 8 beteg belehalt a vírusba. Grafikonokon a részletek!

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

A karantén a művészekben is nyomott hagyott: drMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás