+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2020. május 6. szerda, 12:08
A Freedom House szerint mára a magyarországi demokrácia színvonala az egykori Jugoszlávia szerencsétlenebb sorsú volt tagállamaiéhoz hasonló. Mit vegyünk át onnan a hibridrezsimségen kívül?

Ez itt az Azonnali hét kérdése rovata, ahol minden héten felteszünk egy friss, aktuális kérdést mindenféle vicces és komoly válaszokkal!

 

A Freedom House, amelynek költségvetésének egy részét az USA kormányzata biztosítja, minden évben közzé teszi a sajtószabadság-mérése mellett a posztszocialista államok demokráciaindexét is: bizonyos mutatók alapján azt mérik, hogy mennyire sikerült az egyes államoknak a szocializmusból a demokráciába átmenniük.

 

Az intézet ez alapján öt kategóriát különböztet meg: egyértelműen autoriter rendszer, félig autoriter rendszer, hibrid rezsim, félig konszolidált demokrácia, szilárd demokrácia.

 

A divatos politológia hibrid rezsimként írja le azon államokat, amelyekben a liberális demokrácia tartalmi, eljárási és intézményi alapjai olyan mértékben vagy csak formálisak, vagy eleve fel lettek majdnem számolva, hogy demokráciának – mármint annak liberális értelmében – nem nevezhetőek, ám közben mégis túlzás lenne őket mondjuk akár csak Belarusz szintjére betenni. Elvégre vannak választások, ülésezik a parlament, még akár kritikus sajtó is megjelenhet – de ezeket mind

 

olyannyira kiüresítették vagy lehetetlenné tették, hogy igazából már inkább csak liberális demokratikus paravánként szolgálnak.

 

Magyarország a Freedom House tavalyi jelentésében is még a félig konszolidált demokráciák közé tartozott (2015 előtt pedig még szilárd demokráciának számított). Ma Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia számít szilárd demokráciának, Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária pedig félig konszolidált demokráciának. Azaz a visegrádi négyek háromnegyede ma is inkább még demokrácia.

 

Magyarország viszont visszazuhant a hibrid rezsim kategóriába:

 

itt Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval, Koszovóval, Észak-Macedóniával, Albániával és Ukrajnával alkotunk egy blokkot,

 

azaz nagyrészt ott vagyunk, ahol az egykori Jugoszlávia EU-n kívüli tagállamai állnak.

 

Ez első ránézésre eléggé elkeserítő lehet, de azért lássuk meg mindenben a jót is! A Balkánon lehet, hogy tombolnak a hibrid rezsimek – de tombol ott más is, ami viszont akár még jó is. Szóval mit vegyünk át új barátainktól a hibrid rendszeren kívül?

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezzel péntekre is csökkent az aktív esetszám, de sajnos 8 beteg belehalt a vírusba. Grafikonokon a részletek!

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás