+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. május 6. szerda, 16:07
Amíg tilos volt a külföldiek beutazása Magyarországra, 250 dél-koreai erre mégis engedélyt kaphatott.

Ugyan Dél-Korea az első országok között szerepelt, amelynek állampolgáraival szemben még március 11-én beutazási tilalmat rendelt el a magyar kormány a koronavírus-járványra hivatkozva, ehhez képest április 5-én engedélyt kapott az egyik ottani cég, hogy 250 alkalmazottja Magyarországra érkezhessen – derül ki Magyar Levente külügyiminiszter-helyettes szerdai parlamenti írásbeli válaszából.

 

A magyar kormány az általuk gócpontoknak nevezett országokkal szembeni szigort később kiterjesztette, és március 17-től már minden külföldi számára beutazási tilalmat hirdetett (persze a magyar állampolgárok továbbra is hazajöhettek külföldről). „A korlátozás az új koronavírus-járvány terjedésének mérséklését és a magyar emberek biztonságát szolgálja” – érveltek akkor.

 

Ennek fényében különösen érdekes a külügy válasza, amit Magyar Levente a szocialista Gurmai Zita kérdésére adott. Gurmai ugyanis azzal kapcsolatban kérdezte a tárcát, hogy a Korean Herald című lap ipari forrásra hivatkozva arról ír, hogy

 

április 5-én a magyar kormány megengedte az SK Innovationnek, hogy mintegy 300 alkalmazottat küldjön charterjárattal az országba, hogy újraindítsa a társaság komáromi elektromosautóakkumulátor-gyárát.

 

Magyar Levente a válaszát azzal kezdte, hogy Magyarországon az egyik kiemelt beruházó az SK Innovation. „A cég eddig 177 milliárd forintot fektetett be, első gyárában 750 főt foglalkoztat. Második, 238 milliárd forint értékű beruházásuk keretében létesülő gyáruk építése folyamatban van, elkészülte után a két üzemben összesen 2500 ember dolgozhat.” Vagyis a miniszterhelyettes szerint a beruházás mielőbbi befejezéséhez elengedhetetlenül fontos a gyártási technológia telepítése, így a cég 

 

„a lehető legszigorúbb feltételek mellett engedélyt kapott arra, hogy a gyárépítéshez nélkülözhetetlen, speciális tudású technikusait Magyarországra hozza”.

 

Így összesen 250 dél-koreai jöhetett hazánkba, akik ellenőrzésen és koronavírus-tesztelésen estek át még Dél-Koreában, ezután az indulásig elkülönítették őket. „Magyarországi munkavégzésük ideje alatt csak a szállásukon és a munkahelyükön tartózodhatnak, a két helyszín között a vállalat szállítja őket, ezen kívül naponta kétszer végeznek rajtuk egészségügyi ellenőrzést.” Akkoriban egyébként Dél-Koreában már lecsengőben volt a járvány, de még mindig majdnem négyezer fertőzöttet tartottak nyilván április 5-én.

 

Hogy a dél-koreai cég kivételezett helyzetével, vagy az április végére már csak 1 700-as fertőzöttszámmal van összefüggésben, hogy Dél-Korea szerepel azon országok listáján Ausztria, Németország és több szomszédos ország mellett, amelyek üzletemberei a kormány április 30-ai döntése értelmében korlátozás nélkül Magyarországra jöhetnek üzleti céllal, az nem világos.

 

FOTÓ:  KKM / kormany.hu

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyt Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás