+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. május 5. kedd, 10:01
Már bővebb adatokat is közöl a hivatalos kormányzati koronavírus-honlap a hazai járványügyi helyzettel kapcsolatban: igaz, az új információktól sokkal okosabbak nem leszünk, és első ránézésre is csak az látszik, hogy tényleg indokolt vidéken feloldani a korlátozásokat. De valóban így van ez? Grafikonokra rajzoltunk mindent, amit az adatokból ki tudtunk hámozni!

Hétfőtől újabb adatokat közöl az operatív törzs hivatalos honlapja a koronavírus hazai alakulásáról: immár nemcsak az országos fertőzöttségi adatokat lehet megtekinteni, hanem mindez regionális bontásban is látható – lenne.

 

Erről beszélt ugyanis múlt csütörtökön Gulyás Gergely a kormányinfón, aki azt ígérte, május 4-től a kormány több adatot hoz nyilvánosságra, a koronavirus.gov.hu-n ugyanis területi adatokkal közlik a megbetegedések és halálozások számát. Csakhogy a megvalósítás az ígéretekhez képest igencsak darabosra sikerült: a területi bontásból annyi lett igaz, hogy

 

a kormány egy kalap alá veszi a budapesti és Pest megyei fertőzöttséget, egy másik kalap alá pedig minden mást vidéken.

 

Így a már megszokott, az esetszámokat megyénként összesítő térkép mellett a plusz információ annyiban merül ki, hogy látható, mennyi aktív fertőzött, halálozás és gyógyult van Budapesten és Pest megyében, valamint – Battonyától Nemesmedvesig – a tágan értelmezett vidéken. Így megyei bontásban továbbra sem látható, hogy Fejér megye 306 fertőzöttjéből hány az aktív, hány a gyógyult és hány a halott, ahogyan bár szép, hogy népességarányosan a legalacsonyabb a fertőzöttség Hajdú-Bihar megyében, de nem tudni, hogy a 23 eset között volt-e halálos, és mennyi a gyógyult.

 

Az új adatok tehát leginkább egyvalamire használhatók: első ránézésre könnyen igazolható belőle a kormány azon döntése, hogy a kijárási korlátozásokat Pest megyében és a fővárosban fenntartja, míg vidéken feloldja azokat. Arról, hogy a főváros-vidék differenciálás miért is félrevezető, már írtunk az Azonnalin: egyebek között azt szúrtuk ki, hogy népességarányosan bár továbbra is Budapest a legfertőzöttebb, Pest megye még a dobogóra sem fér fel eszerint az indikátor szerint: tízezer lakosra ugyanis Fejér, Zala és Komárom-Esztergom megyében is több megbetegedés jut, mint Pest megyében, ahol viszont az előző megyékkel ellentétben maradtak a korlátozások.

 

Ez látszik akkor is, ha egy grafikonra vetítjük az új esetszámok alakulását megyénként április 1-je és május 4-e között:

 

a legtöbb vidéki megyében már valóban csak elvétve regisztrálnak új eseteket:

 

Bács-Kiskun megyében április 18, Vas megyében április 22, Hajdú-Biharban április 25, Hevesben és Szabolcs-Szatmár-Beregben április 28, Nógrádban és Tolnában április 29 óta nem történt újabb, hivatalosan is bejelentett megbetegedés (bár mindig fontos kiemelni: ez nem jelenti azt, hogy ne történnének megbetegedések, csak meglehet, hogy azokat nem regisztrálják).

 

Vannak azonban vidékről is kevésbé üdítő példák: Fejér megye helyzetét már sokan és sokat tárgyalták, nem véletlenül: a 306 esetszám ellenére feloldották a kijárási korlátozásokat, ráadásul a megyében folyamatosak az új megbetegedések, a múlt hétfőtől most hétfőig tartó egy hétben 51 új esetet rögzítettek. Hasonló a helyzet Komárom-Esztergomban, ahol hétfőtől hétfőig 65-en betegedtek meg. De említésre méltó még Csongrád és Zala megye is, ahol mintha most kezdene igazán berobbanni a járvány: előbbiben egy hét alatt 39, utóbbiban pedig 91 új eset történt, míg addig nem rendelkeztek kiemelkedően magas esetszámokkal.

 

 

Természetesen ezek az adatok is csalókák, de elsősorban az információhiányból adódnak: nem látjuk a zalai vagy épp a komáromi halálozási és gyógyultsági statisztikákat, csak „vidéket” és Budapestet és Pest megyét. És bár a fővárosban továbbra is komoly a járványügyi helyzet – hétfőtől hétfőig 210 új megbetegedés történt –, Pest megyében már egyértelműen leszállóágban van. 51 megbetegedést rögzítettek ugyanis, ugyanannyit, mint Fejér, és kevesebbet, mint Komárom-Esztergom és Zala megyében, ahol viszont feloldják a kijárási korlátozásokat.

 

De ha a meglévő adatokra pillantunk, a számok elsősorban a fővárosra és környékére nézve lesújtóak: a 285 fővárosi és Pest megyei halálozás azt jelenti, hogy a 363 haláleset csaknem 79 százaléka történt itt, míg az összes többi vidéki megye a halálozások 21,5 százalékáért felelős csak. Mindez azt jelenti, hogy az európai viszonylatban is magas, 11,96 százalékos országos halálozási arány a fővárosban és környékén még magasabbra ugrik:

 

Budapesten és Pest megyében a regisztrált megbetegedettek 14,96 százaléka belehalt a koronavírusba,

 

míg vidéken jóval alacsonyabb ez az arány, csupán 6,72 százalékos. Fontos azt is hozzátenni, hogy az alacsony tesztelési arány miatt a valós halálozási arányok valószínűleg nem olyan riasztók, mint amilyennek látszanak, hiszen a legtöbb tünetmentes, vagy enyhe tüneteket mutató embert jó eséllyel le sem tesztelik. Hogy a tesztelési és a halálozási arányok hogyan függenek össze, arról itt írtunk részletesen épp Olaszország példáján.

 

 

Összehasonlításképp: a járvány által legsúlyosabban érintett Olaszországban jelenleg 13,7 százalékos a halálozási arány (igaz, a járványgócpont Lombardiában még magasabb, 18,4 százalékos). A régióban Bukarestben 3,8, Zágrábban 4,7, Prágában 5, Bécsben 5,2 a halálozási arány, ami jóval alacsonyabb mind az országos, mind a fővárosi régióra és Pest megyére vetített magyarországi adatoknál.

 

És bár valóban van összefüggés a halálozási arány és az elvégzett népességarányos tesztek száma között (így lehet például, hogy egy bukaresti halálozási arány magasabb egy bécsinél, miközben Ausztria arányosan a háromszorosát teszteli a románokénak), még a Magyarországgal összevethető mértékben tesztelő Horvátország és Románia is jóval alacsonyabb halálozási arányokkal operál, vagyis aki koronavírussal bekerül az ellátórendszerbe, jóval nagyobb eséllyel kerül ki onnan élve.

 

 

Igaz, vidéken jóval jobb a helyzet: a járványgörbe a fővárosihoz képest még a kiugró fejéri, zalai, vagy komárom-esztergomi adatok ellenére is laposabb és lassabban emelkedik. Múlt hétfőtől most hétfőig – már ha elfogadjuk a kormányzati statisztikát, miszerint a vidéket lehet egy kalap alatt kezelni, a vidéki megyékben 203 új megbetegedés történt, míg Budapesten és Pest megyében – tehát jóval kisebb területen, igaz, jóval nagyobb népsűrűség mellett – 247. Viszont a növekedés üteme már a fővárosban és környékén volt a lassabb,

 

az egy héttel ezelőtti adatokhoz képest a központi régióban 15 százalékponttal növekedett az esetek száma, míg a vidéki megyékben 21-gyel.

 

 

Egyébként jelenleg kifejezetten sok gyógyult sincs még: a Magyarországon regisztrált 3065 eset majdnem kétharmada aktív, 23 százaléknyian gyógyultak meg, míg az elhunytak aránya a teljes esetszámon csaknem 12 százalékos. Mindez oda vezet, hogy a 3035 eset 41 százaléka aktív és budapesti vagy Pest megyei, további 24 százaléka aktív vidéki, kicsivel több, mint 11-11 százaléka budapesti, illetve vidéki gyógyult, az igazán nagy különbség viszont a halálozások között van: az összes esetből 9,3 százalék budapesti vagy Pest megyei elhunyt, és csak 2,5 százalék vidéki.

 

Tehát bár a vidék valóban sokkal jobban áll, ami a járványügyi helyzetet illeti: a jóval kevesebb megbetegedés, a kedvezőbb halálozási arány és a kisebb népsűrűség is indokolja a korlátozásokat vidéken feloldó kormányzati stratégiát. De az adatok mögé tekintve már azt látjuk, hogy

 

nem lehet egységesen vidékről beszélni,

 

hiszen több megyében – Zalában, Komárom-Esztergomban, Csongrádban és persze Fejérben – kifejezetten magas, vagy épp növekvő tendenciát mutat a megbetegedések száma, vagyis a számok nem éppen indokolják a kijárási korlátozások fenntartását, főleg ahhoz képest, hogy a fővárosban és Pest megyében ezeket fenntartották.

 

GRAFIKONOK ÉS BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

Azt kérik, hogy halkabb legyen a háttérzene is a járvány alatt.

Míg a választás előtt az egyik legnépszerűbb politikus volt Igor Matovič, a koronavírus-járvány második hulláma és a kormányzása körüli botrányok kikezdték a támogatottságát.

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás