+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. április 30. csütörtök, 09:04
Szijjártó Péter kijelentésein akadt ki a román külügyminisztérium, míg az elnöki hivatal úgy magyarázkodik: az autonómiatörvény „elsősorban a magyar közösségre nézve káros”.

Megsértődött a román külügy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerdai kijelentésein, aki viszont Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kijelentésein sértődött meg. A külügyminisztérium szerda esti közleményében arról ír, Szijjártóeltorzítja a román államelnök az úgynevezett Székelyföld státuszával kapcsolatos törvénytervezetről kapcsolatos kijelentését,

 

és mindez egyébként is román belügy, a magyar állami szerveknek ezzel kapcsolatban nem kell megszólalniuk.

 

De honnan is indult a botrány?

 

Johannis kijelentése a román pártokat is megosztotta

 

Mint emlékezetes, Johannis elnök szerdán éles stílusban, a magyarkártyát előhúzva támadta pártjának legfőbb politikai ellenfelét, a legnagyobb ellenzéki párt PSD-t – ennek apropója ugyanis az volt, hogy a román parlamenti alsóházi többséget gyakorló PSD negyvenöt napig nem vette elő az alsóház elé két magyar képviselő, Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt által benyújtott, székelyföldi területi autonómiával kapcsolatos törvénytervezetét. Ha az alsóház ilyenkor egy törvényjavaslatot ennyi ideig nem tárgyal, azt hallgatólagosan elfogadják, és az ügyben a felsőház és a szenátorok döntenek.

 

Mielőtt viszont ez megtörtént volna – ahogyan várható volt, az RMDSZ-eseken kívül az összes szenátor az autonómia ellen szavazott – Johannis azzal gyanúsította meg a PSD-seket, hogy összejátszottak az RMDSZ-szel, sőt, még Orbán Viktorral is ahhoz, hogy a magyaroknak adják Székelyföldet. Emellett az erdélyi szász származású államelnök gúnyosan, magyarul, „jónapot kívánok peszede”-vel köszönt ellenzékének. A stíluson sok romániai párt is felháborodott, igaz, ők leginkább azon akadtak ki, hogy Johannis semmilyen bizonyítékot nem hozott elő arra, hogy tényleg lepaktáltak volna a szocdemek a magyarokkal.

 

De természetesen nem maradt szótlan Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter sem, aki szerda esti videoüzenetében arról beszélt: bár a magyar érdek az, hogy jó kapcsolatot tartsunk fenn Romániával, „az elmúlt napokban a román állam képviselői olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek kifejezetten elnehezítik a jószomszédi kapcsolatok fenntartását”.

 

Szijjártó Johannis megszólalását „civilizálatlan és gyűlöletkeltésre alkalmas nyilatkozatként” értékelte,

 

egyúttal emlékeztetett: az erdélyi és székelyföldi magyarság többsége rá szavazott az elnökválasztáson. „Több tiszteletet a magyaroknak” – zárta üzenetét a külügyminiszter.

 

Román külügy: ez román belügy

 

Ez akasztotta ki a román külügyet annyira, hogy már szerda este visszaszóljon Szijjártónak, aki szerintük „provokatív és helytelen” nyilatkozatot tett és „eltorzítja a román elnök kijelentéseinek tartalmát az úgynevezett Székelyföld státuszával kapcsolatos törvénytervezetről”. A külügy úgy vélte:

 

„a román alkotmány előírásaival szembemenő törvénykezdeményezés” témája az ország kizárólagos belügye, a magyar félnek nem kell állást foglalnia ennek kapcsán.

 

Emellett a nyilatkozat kiemeli: Romániának is fontos a Magyarországgal való jó viszony, ezért mindeddig tartózkodtak attól, hogy a magyar fél „egy sor provokatív megnyilvánulására” reagáljanak, de „visszafogottságra és tájékozottságra” intettek.

 

Egyébként nem úgy tűnik, hogy Johannis megbánta volna a szerdai magyarozást, az Államelnöki Hivatal szerda esti közleményében ugyanis már arról írt, hogy az autonómiastatútumhoz hasonló törvénykezdeményezések „sértik az alkotmányos rendet” és ezért „soha többé nem kellene, hogy a román parlament napirendjére kerüljenek”. A hivatal közleményében tovább megy: szerintük

 

„az ilyen jogalkotási javaslatok elsősorban a magyar közösségre nézve károsak”, hiszen mesterséges feszültségeket teremtenek a társadalomban.

 

A Transindex egyébként arról ír: a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján a román Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) egyébként már vizsgálja az államelnök szerdai kijelentéseit, minderről Azstalos Csaba CNCD-elnök is tájékoztatást adott. A tanács számos alkalommal bírságolt már meg magyarellenes kijelentéseket tevő romániai közszereplőket és médiumokat.

 

BORÍTÓKÉP: Bogdan Aurescu román külügyminiszter / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

Közben a lakhatási támogatások 90 százaléka jómódú családokhoz kerül. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetőjével.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás