+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. április 30. csütörtök, 15:08
Fokozódik a német közéletben a vita a járvány miatti korlátozások szükségességéről és arányosságáról. Egy neves rendező a korlátozásokkal szembeni ellenállásra szólít fel, egy zöld polgármester pedig nem sajnálja az idős halottakat.

Amint arról az Azonnali többször beszámolt: a kínai koronavírus miatti németországi járványügyi intézkedéseket politikai és tudományos viták kísérik, ugyanis a virológusok között sincs egyetértés abban, hogy helyes-e a héten megkezdett nyitási politika. Az egész mögött pedig politikai szándékok is meghúzódnak, elvégre a CDU elnöki tisztségéért és kancellárjelöltségéért versenyben lévő Armin Laschet a szigorú Angela Merkellel ellenében a nyitás, a gazdasági szempontok érdekérvényesítőjének szerepében tetszeleg.

 

Lázadás!

 

A vita azonban az értelmiségi világban is zajlik. Az eddigi legkeményebb véleményt Frank Castorf baloldali rendező, a berlini Volksbühne egykori igazgatója fogalmazta meg, aki a balliberális Spiegelnek adott interjúban „republikánus ellenállásra” szólította fel a lakosságot a korlátozó intézkedések ellen. A Volksbühnét negyedévszázadon át irányító, a német kortárs színjátszást mindenkinél jobban meghatározó rendező leszögezte:

 

„nem szeretném hagyni, hogy Angela Merkel mondja meg nekem, mossak kezet”.

 

A baloldali rendező szerint a jelenlegi járvány ideológiai okokból került ennyire a politika és a média érdeklődésének középpontjába, ugyanis úgy látja: ennek révén lehet a szerinte sokkal fontosabb klímakatasztrófáról, a görög szigeteken rekedt menekültek sorsáról vagy a szociális egyenlőtlenségekről elterelni a figyelmet. Castorf úgy véli:

 

az egész járványvédelem ma csak arra kell, hogy minden országban a status quo pártjai növeljék a félelmet és ezzel a lakosságon belüli elfogadottságukat.

 

Mint ismert: mind az osztrák kormány, mind a német belügyminisztérium egy belső dokumentumban valóban arról írt, hogy az egész járványügyet úgy kell tálalni, hogy növekedjék a félelme az embereknek, a berlini dokumentum egyenesen úgy fogalmaz, hogy az emberek „ősfélelmére” kell hatni például a fulladásokról szóló hírekkel vagy a bergamói kórházban felvett képekkel.

 

FRANK CASTORF A VOLKSBÜHNE ÉLÉN A NÉMETNYELVŰ SZÍNHÁZCSINÁLÁS, RENDEZÉS ÉLŐ LEGENDÁJA LETT. FOTÓ: VOLKSBÜHNE

 

Castorf szerint a jelenlegi válságban a bal- és jobboldal értelmét vesztette, mert a mainstream áll a kritikus hangokkal szemben, és ezért ő baloldali rendezőként igenis szimpátiával figyeli Donald Trumpot, aki „kitáncol a fősodorból”.

 

Castorfot az is felháborítja, ahogy a német külpolitika más európai országokat – ő konkrétan Olaszországot említi – kezdi el kioktatgatni: „a németek az ajándékszabadságukat történelmileg az ameriakaiknak és az oroszoknak köszönhetik, akik felszabadították őket 1945-ben”. Ezért szerinte

 

„ha most a németek már nemcsak egymást kezdik állandóan nevelni, de az egész világot is, az felháborító”.

 

A méltóság fontosabb az életnél

 

Szintén kemény szavakkal állt bele a jelenlegi korlátozáspolitikába Boris Palmer, Tübingen zöldpárti polgármestere. Ő már a menekültellenes véleményeivel is kilógott a német fősodorból (ennek kapcsán írt könyvét az Azonnali itt recenzálta), de különösen a pártjából, ahol nagyon sok kritika érte.

 

Kedden a politikus a Sat1 magántévé reggeli adásában azt mondta:

 

„olyan embereket mentünk meg most, akik egy fél év múlva úgyis halottak lennének”,

 

utalva arra, hogy a járványügyi korlátozásokkal védendő rizikócsoportot a nagyon idős és/vagy nagyon beteg alkotják.

 

A zöldpárti politikus kijelentései kiverték a biztosítékot a balliberális és katolikus lapoknál, saját pártja is azonnali bocsánatkérésre szólította fel, a balliberális Süddeutsche Zeitung pedig vezércikkben írta azt: Palmer átlépett egy vörös vonalat, kijelentésével ugyanis nem mond mást, mint hogy az idős és beteg embereket egyébként más körülmények között se kellene megmenteni, hiszen úgysincs már sok hátra nekik.

 

Boris Palmer a Sat1-interjúban Wolfgang Schäublének, a Bundestag kereszténydemokrata elnökének szavaira reagált, aki a berlini baloldali Tagesspiegel hétvégi számában arra figyelmeztetett: a német alaptörvény (ahogy amúgy számos európai országé)

 

nem az életet, hanem az emberi méltóságot tekinti a legfőbb értéknek,

 

azaz nem igaz, hogy bármilyen – emberi méltóságban, de akár emberi életekben mérhető károkkal járó – társadalmi és gazdasági intézkedést meg kell hozni az élet mindenképpeni védelmében.

 

A volt pénzügyminiszter amúgy ezzel nem mondott semmi újat, ez valóban a német alkotmányjog közismert ténye: míg az emberi méltóságot érinthetetlennek nyilvánítja a német alaptörvény már rögtön az alapjogok felsorolása elején, az élethez való jog csak egy az alapjogok közül (azaz nem élvez még akár a véleménynyilvánítási vagy gyülekezési szabadsághoz képest sem kiemelt védelmi státuszt). Nem véletlen, hogy az élethez való alapjog egyetlen korlátja, hogy ha korlátozzák, azt csak törvénnyel lehet tenni – amiből azonban értelemszerűen következik: az élethez való jog nem abszolút (mint az emberi méltóság), hanem korlátozható.

 

AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ÉRINTHETETLEN – ÁLL A NÉMET ALAPTÖRVÉNY ELSŐ PARAGRAFUSA A FRANKFURTI BÍRÓSÁG ÉPÜLETÉN. FOTÓ: TECHET PÉTER

 

Uwe Volkmann frankfurti jogfilozófus ezért úgy látja:

 

„életmentő abszolutizmus” kezd kialakulni,

 

ami azonban számos elemében szerinte éppen az emberi méltóságot sérti. A jogászszakma ezért figyelmeztet: noha a virológusok vagy orvosok számára az élet lehet az elsődleges védendő érték, a német közjog nem erre az elvre, hanem az emberi méltóság elsőségére épül, amiből meg éppen azt következnék, hogy nem lehet gyerekeket hetekre az iskolától elzárni, embereket otthoni munkára kötelezni vagy a mozgásszabadságot a mostanihoz hasonló drasztikus módon csökkenteni.

 

Tüntetés a korlátozások ellen

 

Miközben Németországban a csoportosulások tilalma okán gyakorlatilag nem lehetségesek a tüntések, Berlinben „Hygienedemo” néven formálódott illegális tüntetés, ami főleg

 

a radikális baloldalról indult, de mára rendszerkritikusok, összeesküvéselmélet-hívők találkahelye lett.

 

A korlátozások elrendelése óta minden héten a berlini Volksbühne – Castorf egykori színháza – előtt jönnek össze, kezdetben anarchisták, de mára többségbe kerültek az AfD és a neonáci NPD szimpatizánsai.

 

A tüntetők egy sajátos csoportját képviselik a magukat „birodalmi polgároknak” nevezők, akik nem ismerik el a Német Birodalom végét, azaz nem tartják magukra kötelezőnek az Német Szövetségi Köztársaság törvényeit. Érvelésük amúgy már ott megbicsaklik, hogy az NSZK se ismeri el a Német Birodalom végét, ugyanis a mai német állam annak teljes mértékben jogutódja.

 

Múlt szombatan az ezret is meghaladta a berlini Rosa Luxemburg téren a tüntetők számA, a rendőrség feloszlatta a tüntetést, ugyanis a berlini tartományi törvények szerint a jelenlegi helyzetben húsz főnél többen nem gyülekezhetnek, öt résztvevőt elő is állítottak.

 

Miközben a Volksbühne korábbi igazgatója – ha nem is állt ki a tüntetők mellett – gyakorlatilag ugyanazt mondja, mint ők, a jelenlegi vezető, Klaus Dörr szerint „valódi hazudozókról” van szó esetükben. A színház (amint a nyitóképen is látszik) letakarja a feliratát a tüntetések alatt, mert – ahogy a színházra kifeszített plakát mondja is – „nem leszünk a hátteretek”.

 

NYITÓKÉP: A berlini Volksbühne előtti szombati tüntetés a járványvédelmi korlátozások ellen / Berlin Gegen Nazis

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezzel nemcsak a Fidesz, de az Európai Néppárt frakciójának egyik legbefolyásosabb politikusa is távozik az uniós politikai színtérről.

Úgy tudjuk, azért, mert nem lehetett a párt jelöltje 2022-ben.

Polgárpukkasztó amerikai standup, afrikai lecsó, halhatatlan videójáték: itt a novemberi Fasza Dolgok, az Azonnali havonta megjelenő mindenajánlója. 100 százalékban lockdown-kompatibilis tippek!

Hüvelykujjával felfelé mutatva szelfizett az elhunyt labdarúgóval egy argentin férfi és két társa. Halálos fenyegetéseket is kaptak,
most szabadkoznak.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Méghozzá egyhangúlag. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás