Közérdekű adatigénylésre sem árulja el a minisztérium, de Müller Cecília sem, hány embert teszteltek koronavírusra

Ahelyett, hogy elárulta volna az EMMI, hogy hány emberen végeztek eddig tesztet koronavírusra, az operatív törzshöz irányította az Azonnalit, akik viszont már korábban sem válaszoltak az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. Müller Cecília pedig a kormányzati oldalt ajánlotta figyelmünkbe, ahol nincs válasz a kérdésre.

Hiába nyújtott be az Azonnali közérdekű adatigénylést az egészségügyért is felelős, Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI), illetve a Müller Cecília országos tisztifőorvos vezette Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK), egyikük sem volt hajlandó elárulni, eddig hány embert teszteltek koronavírusra Magyarországon.

Jelenleg ugyanis a koronavírusról szóló hivatalos honlapon ezt nem közlik, mindössze azt, hogy összesen hány mintavételt végeztek. Ez a szám szerdán egyébként 70 300, ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ennyi embert teszteltek, hiszen már számtalanszor elhangzott: egy emberről lehet, hogy csak többszöri tesztelés után derül ki, koronavírusos, míg ahhoz sem csak egyetlen teszt szükséges jellemzően, hogy megállapítsák valakiről, hogy meggyógyult. Vagyis fontos lenne tisztázni a kérdést ahhoz, hogy tudjuk, hány személyt is teszteltek eddig Magyarországon.

Ezt követően döntöttünk úgy, hogy közérdekű adatigénylést nyújtunk be az EMMI-hez és az NNK-hoz. Az alábbi kérdéseket tettük fel nekik még április 7-én:

1. Ha egy embertől több mintát is vesznek a koronavírussal összefüggésben, akkor ezek mindegyike szerepel-e a koronavirus.gov.hu-n közölt mintavételi számok összesítésében? Vagyis például elfordulhat-e, hogy egy pácienstől a fertőzöttség megállapítására 2 mintát vesznek, a gyógyultsága megállapítására 3-at, és így akkor az egy embertől származó tesztek öt mintavételként könyvelődnek el az összesített statisztikában?

2. A koronavirus.gov.hu szerint április 7-ig 23 746 mintavételt végeztek a koronavírussal kapcsolatban. Az említett mintavételeket összesen hány emberen végezték el? Tehát összesen hány ember mintavételeinek az eredménye adja a 23 746 darabnyi mintavételi számot?

3. Kérem, azt is feltétlenül írják meg, hogy az adatigénylésem teljesítésének a napján – vagy legfeljebb az azt megelőző napon – az
addigi összes mintavételt összesen hány emberen végezték el.

4. A mintavételek összesített számába beleveszik-e azokat a mintákat is, amelyeket a fertőzés megszűnésének megállapítására végeznek?

5. Egy emberen a betegség detektálásától a teljes gyógyulás eléréséig átlagosan összesen hány koronavírus-tesztet végeznek?

6. Egy embert átlagosan hányszor tesztelnek a fertőzöttség megállapítására? És átlagosan hány nap telik el két koronavírus-teszt
között, mikor azt vizsgálják, fertőzött-e egy személy?

7. Egy embert átlagosan hányszor tesztelnek a fertőzöttség megszűnésének megállapítására? Átlagosan hány nap telik el két koronavírus-teszt között, mikor azt vizsgálják, teljesen meggyógyult-e egy fertőzött beteg?

Érdemi válaszra nem futotta az adófizetők pénzén eltartott szervektől

Az EMMI-től az alábbi választ kaptuk kérdéseinkre:

Ehhez hasonlóan az NNK-nál sem jártunk több sikerrel. A Müller Cecília országos tisztifőorvos által aláírt válaszlevélen mindössze ennyi állt válaszként:

„Adatigénylésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy az új koronavírussal (SARS-CoV-2) kapcsolatos adatokról a www.koronavirus.gov.hu weboldalon tájékozódhat.”

Egyébként nemcsak az Azonnali szerette volna megtudni, összesen hány emberen végeztek koronavírus-tesztet eddig a hatóságok, a Demokratikus Koalíció is hiába érdeklődött, így pert indítanak emiatt.

A szaktárca arról se tud, készül-e vészprotokoll

Az Azonnali azzal kapcsolatban is adott be közérdekű adatigénylést, hogy készül-e arra az esetre protokoll, ha ha több súlyos állapotú beteg lenne a koronavírus miatt, mint ahány lélegeztetőgép. Persze fontos leszögezni: jelenleg egyáltalán nem tűnik úgy, hogy ilyen előfordulhatna Magyarországon, a kormány több ezer új lélegeztetőgépet szerez be, de kiindulva abból, hogy többezer kórházi ágyat szabadított fel a kormány, és Orbán Viktor is azt hangoztatja, „reméljük a legjobbat, de készüljünk a legrosszabbra”, felmerül a kérdés, adott esetben hogyan rangsorolnának a súlyos állapotú betegek között.

Így az alábbi kérdéseket tettük fel az Emminek:

1. Készítenek-e olyan protokollt az Emmiben, amely arról dönt, hogy ha esetleg meghaladná a súlyos állapotba kerülő koronavírus-fertőzöttek  száma az egészségügyi ellátás kapacitását, akkor közülük kik azok a betegek, akiknek juthat lélegeztetőgép, és kik azok, akiknek nem?

2. Amennyiben felmerül ilyen protokoll készítése, az mikorra készülhet el, és pontosan hány súlyos állapotú, lélegeztetőgéppel segítendő beteg esetén kellene életbe léptetni? Ha nem készül ilyen protokoll, akkor mi az oka annak, hogy nem tartják ezt szükségesnek?

3. Ha lesz ilyen protokoll, főbb vonalakban milyen szempontokat vesz majd figyelembe, pl. kik azok, akiknek mindenképpen lehetővé tenné a lélegeztetőgépes ellátást? Az életkor számíthat-e leginkább egy ilyen esetben, vagy az, hogy az illetőnek van-e alapbetegsége vagy pontosan milyen további tényezők? Ha már esetleg elkészült egy erre vonatkozó protokoll, akkor kérem, küldjék el.

Erre az Emmi az alábbit válaszolta: „Tájékoztatom, hogy a kért adatokkal az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem rendelkezik. Továbbá javasolom, hogy szíveskedjen figyelemmel követni az operatív törzs napi sajtótájékoztatóit.”

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali