Azonnali érettségi: hány pontot kapnál magyarból?

A koronavírus ellenére is úgy néz ki, május 4-én megkezdődnek az érettségik. Ráadásul március közepétől zárva az iskolák, így a felkészülés jóval nehezebb. Az Azonnalin úgy próbálunk segíteni, hogy az érettségik előtti héten naponta közzéteszünk egy-egy próbafeladatsort, amit az adott tárgy szakértői állítottak össze, és amivel tesztelheted, hogy állsz. Kezdjük a magyarral!

Pontosan egy hét múlva a magyarral kezdődnek az írásbeli érettségik, ezért az Azonnalin elsőként magyarból próbálhatjátok ki magatokat. Mivel arra nem vállalkozunk, hogy verselemzési esszékérdésekben megmondjuk az objektíve tutit, ezért csak a középszintű próbafeladatsor tesztjellegűbb, szövegértési részének összeállítására kértük fel Fenyő D. Györgyöt, a Magyartanárok Egyesületének alelnökét. 

Figyeld az időt is: ideális esetben hatvan perc alatt kellene megoldani az alábbi szövegértési feladatsort, mert az érettségin további harminc percet érdemes majd szánnod az esszékérdésre (amit tehát a jelen feladatsorban nem modellezünk). Mivel ez egy próbafeladatsor, vettük a bátorságot, hogy az igazi érettségivel ellentétben tegeződjünk benne.

+++

 

KÖZÉPSZINTŰ SZÖVEGÉRTÉSI FELADATSOR

Fejezetek a kerékpár történetéből

 

[1] A kerékpár eredete a múlt homályába vész. Őse valószínűleg a kerekes rúd, amely az 1700-as évek végén jelent meg Franciaországban. Alkotója, Sieur de Sivrac (ejtsd: sziőr dö szivrak) – ki tudja, miért – kereket szerelt a kezébe került rúd végére, majd ráült és futkározni kezdett vele. Kormány nélküli játékos eszközét kanyarodáskor egyszerűen felemelte, és a kívánt irányba fordította, azután pedig továbbhaladt vele. Találmányát gyorsjárónak nevezte el.

[2] A párizsi fiatalok közül néhányan egy-kettőre így mulattatták, riogatták a járókelőket. Franciaország királyának, XVI. Lajosnak is bemutatták a kerekes játékot. Az uralkodó környezetében akadtak, akik kipróbálták és megkedvelték ezt a furcsa szerkezetet, s csináltattak maguknak is. Ezek már cifrábbak lettek, mint elődeik. Kerekeik küllőit díszesre faragták, elejükre szépen kimunkált állatfejeket erősítettek, a faragásokat kipingálták. Versailles-ban, az uralkodó udvarában játékos ügyességi versenyeket is rendeztek velük.

[3] A biciklit a 19. század elején Bajorországban tökéletesítette Carl von Drais (ejtsd: karl fon drajsz), aki a heidelbergi egyetemen matematikát, fizikát és építészetet tanult, emellett sok mindennel foglalkozott még, de talán a technika iránt érdeklődött a legjobban. Találmánya abban különbözött francia társáétól, hogy a villába fogott első kerékkel a szerkezetet már kormányozni lehetett. Az 1817-ben szabadalmaztatott találmányt futókeréknek nevezte el.

[4] A futógépet úgy ülték meg, mint a gyorsjárót. Hol az egyik, hol a másik lábbal lökték előre. Használójának lába valamelyik oldalon mindig érintette a talajt. Ez az egyszerű jármű sima úton valamivel gyorsabban haladt a gyalogosnál. Lejtőn azonban felgyorsult. A kerekező ilyenkor felemelte lábát, s a gép így gurult előre. Utasa fék híján a sebességet úgy mérsékelte, hogy talpát a kerék felületére vagy a talajhoz nyomta. A futógéppel játékos vetélkedőket, felvonulásokat rendeztek.

[5] A bicikli elődei fából készültek. Kerekeik küllőit is fából munkálták ki, futófelületükre – a lovaskocsik kerekeihez hasonlóan – vasabroncsot húztak. A váz, azaz a rúd megfelelő részére kóccal tömött textil-, esetleg bőrpárnát erősítettek, ez volt a nyereg. A kerékpár mindkét ősi változatát a bognárok állították össze, azok, akik a lovaskocsik és hintók fából készült szerkezetét és kerekeit készítették. A vasabroncsok a kovácsok műhelyeiből kerültek ki. Az alacsonyabb termetűeknek kisebb, a magasabbaknak nagyobb kerekű járműveket állítottak össze.

[6] Az ezermesterek, technikusok azon fáradoztak, hogy a futógépet tökéletesítve növeljék sebességét. Sok töprengés után rájöttek, ha az első kerék tengelyének két végére egy-egy pedált szerelnek, és annak segítségével forgatják, hajtják a kereket, akkor a jármű haladása egyenletesebb és gyorsabb lesz. A pedálos kétkerekűek már jó egyensúlyérzéket kívántak meg, mert használóik lábai menet közben nem érintették a talajt, így megnőtt a borulás, az eldőlés veszélye is. Induláskor általában megtolták a járművet, s amikor már lendületben volt, a nyergébe pattantak és pedáljával hajtották tovább. E járművek az eddigieknél jóval gyorsabban gurultak, sebesebben haladtak a gyalogosoknál, sőt a lovaskocsikat is leelőzték. A biztonságosabb közlekedés érdekében féket szereltek rá, ezek fékezéskor a hátsó kerekekre tapadtak.

[7] A pedálos kétkerekűeket közel egyidőben több országban is feltalálták. Párizsban az 1860-as években már gyártották a pedálos kétkerekűt. Az első példányok még fából készültek. Később, amikor már sorozatban gyártották, a vázat és a kerékvillákat kovácsoltvasra cserélték. A vasabroncsú fakerekűek rossz úton zötyögősen haladtak, használóikat alaposan összerázták. Különböző változataikat így csontrázóknak is nevezték.

[8] A vasabroncsú kerék fagyos, jeges úton nagyon csúszott. Ám akadtak olyanok, akik éppen jégen akartak kerekezni. Kivették hát a jármű hátsó kerekét, és a kissé átalakított váz végére, a kerék helyére két korcsolyát helyeztek egymás mellé. Az első kerék vasabroncsába lyukakat fúrtak és ezekbe vastüskéket nyomtak. A tüskés kerék már nem csúszott, a korcsolyák pedig biztonságosan vezették a jégjárművet. Szentpétervárott a múlt század 60-as éveiben sokan kerekeztek, vagyis korcsolyáztak a befagyott Néva folyó jegén.

[9] Készültek kétszemélyes csontrázók is. Ezeknél a hátsó kerék tengelyére is szereltek pedálokat. Utasaik mindegyike hajtott, tekert, de csak az elöl ülő kormányzott. A sebesség növelésére egyre nagyobb hajtott kereket helyeztek a vázba. Mint ahogyan a magas emberek hosszabbat lépnek az alacsonyabbaknál, vagy a felnőttek gyorsabban gyalogolnak a kicsiknél, így a nagyobb kerekűek is sebesebben gurultak, és ugyanannyi idő alatt hosszabb utat tettek meg a kisebb kerekűeknél. A csontrázók alakja megváltozott. Az új jármű nagy első és egy kis hátsó támasztó kerékből állt, a kettőt hajlított váz kötötte össze. Drótküllős kerekei futófelületére tömörgumi-gyűrűt húztak. Ezeket a szerkezeteket velocipédnek, gyorsjárgánynak is nevezték. Nyergük magasra került, a hajtó lába már nem érte el a talajt. Használatuk szinte akrobatikus ügyességet kívánt. Induláskor a hajtó az egyik lábával fellépett a váz oldalából kiálló kis rudacskára, és a másik lábával addig lökte magát előre, amíg a járművét lendületbe hozta. Ezután felült a nyeregbe, és pedálozással haladt tovább. Leszálláskor fékezett, rálépett a rudacskára és onnan a talajra ugrott.

[10] A velocipéd magyar elnevezésén sokan törték a fejüket. Kezdetben mindenki másként nevezte, például a Honművész című folyóirat 1835-ben gyalog-sebes-futó-gépnek, egy másik lap utazó erőműnek. A Vasárnapi Újság 1886-ban kengyelfutógép elnevezéssel illette. Hívták még vasparipának, biciklinek, kerékpárnak, lábhajtásos-tovalöködőnek, egyen-billengészeti-körduplánynak stb. A múlt század végén már a Magyar Tudományos Akadémiát is bevonták a névkeresés, névadás munkájába. Hosszas tanakodás után a kerékpár megnevezés mellett döntöttek, bár sokan szavaztak a biciklire is.

[11] Számos kísérlet és próbálkozás után az 1880-as években rájöttek, nem kell a hajtott kerék méretét a kétszeresére növelni ahhoz, hogy a jármű kétszer gyorsabban haladjon. Ugyanez a sebesség elérhető egy hasonló fogaskerék, lánckerék áttétellel is. Ha a pedállal hajtott lánckerék átmérője kétszer nagyobb a lánccal meghajtott lánckeréknél, vagy másként fogalmazva, ha a nagyobbik, tehát a pedállal ellátott lánckerék fogszáma kétszerese a hajtott lánckerék fogszámának, akkor a kerékpár kétszer gyorsabban halad. Egy-két évig az első kerék villájára szerelték fel a lánccal összekötött fogaskerekeket. Ezeket az érdekes járműveket kengurunak nevezték el.

[12] Nem sokkal később, az 1880-as évek végén, az 1890-es évek elején a láncos áttételt levették az első kerékről. A pedáltengelyt a nagy lánckerékkel együtt a két kerék közé, mélyen a nyereg alá helyezték. A kisebb, tehát a hajtott lánckereket pedig a hátsó kerék tengelyére erősítették fel. Mindkettőt változatlanul a hajtólánccal kapcsolták össze. Az új szerkezeti megoldás miatt a jármű vázát átformálták, s végül eljutottak a mai kerékpár alakjához.

[13] A fúvott gumiabroncs J. B. Dunlop (ejtsd: danlop) találmánya. Az ír állatorvos, aki szabad idejében szívesen barkácsolt, kísérletezett, vásárolt magának egy velocipédet, fiacskájának pedig egy játéktriciklit. Az 1880-as évek második felében hirtelen gondolattól vezérelve gumicsövet húzott fel a játéktricikli kerekeire, és csemetéje nagy élvezettel cikázott vele ide-oda. A fúvott gumiabroncsot 1888-ban találta fel, és ezt is felerősítette gyermeke játékára. Az abroncs felfújható tömlőből, belsőből, és az azt körülvevő védőköpenyből, más szóval külsőből állt.

[14] Régen szürkületkor vagy sötétben kis olaj- vagy petróleumlámpát is akasztottak a bicikli kormányára. A pislákoló fény nem világította meg az utat, de figyelmeztette a szembejövőt a kerékpáros közeledtére. A rossz utak és a lassú haladás miatt kezdetben ez a világítás is elegendőnek bizonyult. Tudnotok kell, hogy akkoriban autók még nemigen jártak, legfeljebb egy-egy lovaskocsi zaja törte meg az éjszaka csendjét. Ezt pedig már messziről meghallhatta az éjszakai kerékpáros vándor, s kitérhetett útjából. Később, az 1910-es, az 1920-as években acetilénlámpákat használtak. Ezek erős fénye az utat jól megvilágította. A fejlődés azonban nem állt meg. Az 1930-as években már dinamókat szereltek a kerékpárokra. A kerék hajtotta kis áramfejlesztőből vékony huzal vezette az áramot a kormányon levő lámpához. Minél gyorsabban forgott a jármű kereke, azaz minél gyorsabban hajtott a biciklista, annál jobban világított a lámpa. A jármű hátuljára, rendszerint a sárvédőre, piros színű fényvisszaverő prizmát helyeztek. A hátulról közeledő járművek világító lámpáitól pirosan felfénylett a prizma, amelyet sokszor varázsszemnek is neveznek.

A szöveg forrása: A kerékpár története. „Két keréken” Olvasókönyv. A Közlekedési Múzeum kiadványa, Budapest. (Rövidített és a feladatsorhoz hozzáigazított szöveg.)

1. A szöveg címzettje és célja (2 pont)

Keresd meg azt a részletet a szövegben, amelyik a szöveg címzettjére/címzettjeire utal, jelzi a beszédhelyzetet!

Az idézet alapján vélhetően kiknek szól a szöveg?

Kattints az 1. feladat megoldásáért!

14. bekezdés.

Gyerekek, fiatalok / más biciklisták / egy bicikliklub többi tagja

2. A „múlt század” (2 pont)

A szöveg kétszer is hivatkozik a múlt századra, a 8. és a 10. bekezdésben.

Vélhetően melyik évszázadra utal?

A szöveg felépítésének mely sajátosságából lehet erre következtetni?

Kattints a 2. feladat megoldásáért!

19.század.

Időrendben halad, és az itt hivatkozott események a szöveg felépítésének logikájából következően a 19. században történtek.

3. Technikai fejlődés (10 pont)

A szöveg a kerékpár fejlődésének sok technikai összetevőjéről beszél. Töltsd ki a táblázatot a szöveg alapján!

Kattints a 3. feladat megoldásáért!

1. Az utas a talpát a kerék felületére vagy a talajhoz nyomta.

2. dinamó / prizma (elég egyet feltüntetni)

3. fa

4. fém (kovácsolt vas)

5. gyorsabb haladás

6. fogaskerék lánckerék áttétellel / pedáltengely (elég egyet feltüntetni)

7. kanyarodás / kormányzás (elég egyet feltüntetni)

8. Megálltak, felemelték a rudat és a megfelelő irányba fordították / felemelés, fordítás

9. vasabroncsú fakerék / vasabroncs (elég egyet feltüntetni)

10. tömörgumi, majd tömlős gumikerék / felfújt gumi (elég egyet feltüntetni)

 

4. Képek régi biciklikről

Az alábbi képek mely szövegrészlethez szolgálhatnak illusztrációul? Választásodat támaszd alá a megfelelő szövegrészlet rövid idézésével!

Kattints a 4. feladat megoldásáért!

1. 9. bekezdés. Indoklás: „Használatuk szinte akrobatikus ügyességet kívánt. Induláskor a hajtó az egyik lábával fellépett a váz oldalából kiálló kis rudacskára, és a másik lábával addig lökte magát előre, amíg a járművét lendületbe hozta.”

2. 9. bekezdés. Indoklás: „Az új jármű nagy első és egy kis hátsó támasztó kerékből állt, a kettőt hajlított váz kötötte össze”

3. 3. bekezdés. Indoklás: „a villába fogott első kerékkel a szerkezetet már kormányozni lehetett.” VAGY 5. bekezdés. Indoklás: „A bicikli elődei fából készültek… futófelületükre vasabroncsot húztak… kóccal tömött bőrpárna a nyereg.”

4. 9. bekezdés. Indoklás: „készültek kétszemélyes csontrázók is / a hátsó kerék tengelyére is szereltek pedálokat. Utasaik mindegyike hajtott, tekert, de csak az elöl ülő kormányzott”

Az idézetek lehetnek nagyon rövidek, elegendő az indokló mondat egy elemének jelenléte.

5. Van-e összefüggés? (6 pont)

Alább olvashatsz néhány állításpárt. Állapítsd meg a szöveg alapján, milyen logikai összefüggés van a két kijelentés között!

A két állítás közül

1. az első az ok, a második az okozat, 

2. az első a tény, a második a magyarázat,

3. mindkét állítás igaz, de nem tudjuk a logikai kapcsolatot,

4. mindkét állítás igaz, de a kettő között nincs logikai kapcsolat.

A. Sieur de Sivrac kereket szerelt a kezébe került rúd végére. 

B. Sieur de Sivac majd ráült és futkározni kezdett vele.

Kattints a megoldásért!

A logikai viszony: 3.

A. XVI. Lajos francia király udvarában népszerű volt a gyorsjárónak nevezett biciklifajta.

B. Versailles-ban játékos ügyességi versenyeket is rendeztek a korabeli biciklivel. 

Kattints a megoldásért!

A logikai viszony: 1.

A. A fából készült bicikliken a váz megfelelő részére kóccal tömött textil-, esetleg bőrpárnát erősítettek nyeregnek. 

B. A biciklik mindkét ősi változatát a bognárok állították elő. 

Kattints a megoldásért!

A logikai viszony: 4.

A. A biciklik első tengelyére két pedált szereltek. 

B. A pedálos kétkerekűek már jó egyensúlyérzéket kívántak meg.

Kattints a megoldásért!

A logikai viszony: 1.

A. A velocipéd drótküllős kerekei futófelületére tömörgumi-gyűrűt húztak. 

B. A velocipéd nyerge magasra került, a hajtó lába már nem érte el a talajt.

Kattints a megoldásért!

A logikai viszony: 4.

A. Dunlop ír állatorvos gumicsövet húzott fel egy játéktricikli kerekeire.

B. Dunlop fia az új kerekekkel örömmel triciklizett.

Kattints a megoldásért!

A logikai viszony: 1.

6. Biciklitípusok (6 pont)

Készíts rövid szócikket az alábbi kerékpártípusokról: 

+ futókerék,

+ csontrázó,

+ velocipéd!

Egy meghatározás egy mondat legyen! Válogasd ki a legfontosabb adatokat, és ügyelj arra, hogy mondatod érthető, világos legyen!

Kattints a 6. feladat megoldásáért!

A megoldások fő tartalmi elemei:

futókerék: 19. század eleje / 1817; Németország / Bajorország / Heidelberg; Carl von Drais; rúd és kerék, de már kormányozható.

csontrázó: A megoldás fő tartalmi elemei: 1860-as évek / a 19. század közepe vagy második fele; Párizs / Franciország; pedálos; fából / vasból.

velocipéd: A megoldás fő tartalmi elemei: 19. század második fele; nagy első és egy kis hátsó támasztó kerék; hajlított váz; drótküllős kerekek, tömörgumi-gyűrű.

Nem kell minden tartalmi elemnek szerepelnie a mondatban, de nem lehet benne hamis tény!

7. Szómagyarítás (4 pont)

Válassz ki egyet az alábbi elnevezések közül, és készíts rövid (5-6 mondatos) indoklást a Magyar Tudományos Akadémia számára, miért válasszák azt a nevet az elterjedő bicikli magyar nevéül! Az indoklás élhet a humor, az irónia eszközével is. 

+ gyorsjárgány

+ gyalog-sebes-futó-gép 

+ utazó erőmű

+ vasparipa

+ lábhajtásos tovalöködő

+ egyen-billengészeti-körduplány

Kattints a 7. feladat megoldásának szempontjaiért!

A pontszám az indoklás minősége szerint adható. Az értékelés szempontjai: a megfogalmazás koherenciája; figyelem mind a nyelvi, mind a praktikus-technikai-felhasználói elemekre; a szó elemeinek helyes értése; a tudományos indoklás műfajának érvényesítése; a választott nyelvi regiszter tartása (tudományos vagy humoros vagy parodisztikus vagy műszaki); a terjedelem tartása.

8. Szánkázás a Néván (2 pont)

Jókai Mór Szabadság a hó alatt című regényében a következő leírást adja a befagyott Néván történő szánkázásról:

„A Néva jegén pedig ezernyi meg ezernyi szánka futtat versenyt, szabadon vágtatva a széles folyam tükre felett, aranyozott szánok angol telivérekkel.”

Hasonlítsd össze ezt a leírást és a szöveg 8. bekezdését! Szólhat-e ez a Jókai-mondat a jégen való biciklizésről, vagy nem? Válaszodat indokold!

Kattints a 8. feladat megoldásáért!

Nem. Az indoklás fő tartalmi elemei: a biciklizés esetében a szerkezetet emberi erővel hajtják, itt azonban lovak húzzák a szánokat.

Töltsd le a teljes feladatsort egyben ITT, a megoldókulcsot pedig ITT!

Kedden a matekkal folytatjuk!