+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Az Azonnali szakértői csapata
2020. április 25. szombat, 08:09
Sör, vér, maffia, nők! Csupa izgi fasza dolgot ajánlunk áprilisban, ráadásul mind karanténkompatibilis!

Tökéletesen megértjük, ha eleged van az állandóan fanyalgó újságírókból, úgyhogy váltunk kicsit! Mostantól terveink szerint minden hónap utolsó hétvégéjén megjelenik a Fasza Dolgok, ami az Azonnali összajánlója: ha láttunk jó filmet, olvastunk jó könyvet, voltunk jó étteremben, ízlik az új burger a Mekiben, vagy csak találtunk valami világtól teljesen elrugaszkodott programot, akkor azt függetlenül a műfajtól megírjuk! Igen, azt is, ha kinyílott a pitypang!

 

Az a helyzet, hogy terveink szerint a legutóbbi kettőnél sokkal színesebb lett volna a Fasza Dolgok, tartalmazott volna éttermeket, kocsmákat és egyéb szabadidős programokat, de hát ez a karantén már csak ilyen. Szerencsére a világ itthon is felfogható része akkor sem áll le, ha koronavírus pusztít, de azért viszonylag egyértelmű a haladási irány: ezúttal Bukovics Martin és Fekő Ádám is úgy gondolta valahogy, a sör az egyik legfaszább dolog, amit az elmúlt hónap adott, műhelytitokként pedig érdemes azt is kiszivárogtatni, hogy Illés Gergő is sört akart javasolni, de ő harmadiknak már nem szeretett volna beszállni.

 

Úgyhogy itt a havi Fasza Dolgok, őszintén reméljük, hogy május végén már bővíthetjük a portfóliót!

 

Eminem - Music to Be Murdered By

 

 

Az erősen az ötven felé közeledő Eminem sosem esett abba a tipikus zenészhibába, hogy idősebben is fiatalnak adja el magát: a szövegekben évről évre kevesebb viccelődés és több mélyebb tartalom kerül, a tejfelfrizura helyett is most leginkább Józsira hasonlít a szomszéd építkezésről, illetve az egyébként sem szegényes szókincsű rappert lassan felkérhetik az Oxford Angol Szótár következő kiadásának lektorálására.

 

A marketingstratégiáján is változtatott, 2018-as albumához hasonlóan az idén januárban megjelent Music To Be Murdered By-t sem jelentette be előre, hanem se szó, se beszéd kirakta az összes zene- és videómegosztóra. Nincs is igazán szüksége reklámra, az album tizenhét számából öt nap múlva már tizenhat szerepelt a YouTube amerikai felkapottak huszonkilences listáján.

 

A félig tematikus album dalai között Alfred Hitchcock mondja fel az átvezetéseket, a borítón is előtte tiszteleg az előadó, a különböző, gyilkosságokhoz kötődő szövegek pedig alaposan ki is verték a biztosítékot néhányaknál.

 

A 2017-es manchesteri terrortámadásra utaló sorok miatt a város polgármestere nyilvánosan el is ítélte a rappert, a Darkness című szám klipjét meg a YouTube nem volt hajlandó a felkapottak listáján szerepeltetni, ugyanis az a Las Vegas-i lövöldözés történetét meséli el az elkövető szemszögéből, némileg szimpatizálva vele. Igaz, ez egyáltalán nem csap át tettének támogatásába, leginkább a megértést szolgálja, ráadásul még egy, az amerikai fegyvertartás szigorítását propagáló felhívás is van a klip végén.

 

Az albumot leginkább az angolul jól értőknek ajánlom, de a többiek számára is élvezhető a rengeteg kollabbal és ütős alapokkal, az meg már csak hab a tortán, hogy a Godzilla című számban Eminemnek sikerül gyorsabban pörgetni a nyelvét, mint a hét évvel ezelőtti Rap Godban, természetesen most is teljesen tisztán és érthetően. (Varsányi Bence)

 

Barak Dávid - Elásott igazság

 

 

Bár egy hosszú és szerintem amúgy tök érdekes interjút is csináltam a szerzővel (ez jövő héten jön majd az Azonnalin), ott a forma miatt nem akartam kifejteni, mennyire értékelem a dunaszerdahelyi magyar maffia nagyjából húsz évig tartó uralmát leíró Elásott igazságot. Itt viszont lehetőségem van rá, ugyanis az Elásott igazság egy klasszikus értelemben vett fasza dolog: aki szerette Dezső András elég szép sikereket aratott könyvét a magyar szervezett bűnözés történetéről, az ezt is imádni fogja.

 

Sőt, akár előzés is történhet a képzeletbeli magyar kötődésű maffiaversenyben: mivel Barak könyve csak húsz évet ölel fel, lehetőség nyílt a lehető legrészletesebben bemutatni a Pápay- és Sátor-féle bűnszervezetek működését, miközben az őket több-kevesebb sikerrel üldöző rendőrség oldaláról is megismerhetjük a maffiát.

 

Az alapossága mellett maga a történet a legerősebb pont:

 

ameddig a magyar rendszerváltás utáni szervezett bűnözés maximum az NB II-t éri el, addig a felvidékiek nemzetközi mércével is brutálisak voltak.

 

Több részlet pedig szinte kívánja, hogy valaki filmre vigye: a húsdarálóban kikötő Reisz Andor élete egészen fargós véget ért, de szintén elszörnyedve lehet mosolyogni például Sátor Lajoson, aki az ellenfelének sírjáról letépett kereszttel a kezében ordibált Dunaszerdahely belvárosában, amikor végre lelépett szabadságra az őt üldöző rendőrfőnök.

 

Miközben egészen megdöbbentő, hogy 1999-ben Budapesttől két és fél órára követték el a Fontána étteremben a nyugati demokráciák legnagyobb maffialeszámolását, kicsit elgondolkodtató is, hogy a magyar nyilvánosság ennyire keveset tudott arról, hogyan élik a hétköznapjaikat a határon túli magyarok. Nyilván kevésbé fér bele a nemzeti összetartozásról írt legendáriumba, ha nem Ján Slota, hanem egy magyar őrült nehezíti meg a helyiek hétköznapjait, de azért érdemes ezt is tudni a teljes képről. (Fekő Ádám)

 

Ha többet akarsz tudni a brexitről, ezt a könyvet olvasd el!

 

A britek hiába döntöttek úgy 2016-ban, hogy kilépnek az Európai Unióból, az azóta eltelt majdnem négy év alatt ez csak felemásan sikerült, hiszen a legfontosabb dolgok a most is tartó átmeneti időszakban fognak eldőlni. Hogy Boris Johnsonnak mit sikerül az EU-val ledealelnie az átmeneti korszak lejártáig, azt jelenleg egyáltalán nem tudjuk, viszont ha szeretnéd jobban megérteni a népszavazás körülményeit, annak kiváltó okait és az eredmények mögötti lehetséges magyarázatokat, akkor ajánlom a UCL Press által 2018-ban kiadott Brexit and Beyond című tanulmánykötetet, ahol 8 fejezetben felosztva összesen 27 rövid, mindössze 10-15 oldalas tanulmányban próbálnak a felmerülő kérdésekre lehetséges válaszokat adni politológusok, közgazdászok és jogászok.



Egy tanulmány például a britek történelmi tudatának a brexitre gyakorolt hatásairól, egy másik pedig az 1956-os szuezi válság óta hanyatló brit geopolitikai helyzetről értekezik, de talán az egyik legérdekesebb, amely Dominic Cummings politikai gondolkodását mutatja be, aki a Leave kampány egyik nagy stratégája volt. Hogy ne lőjem le a poént, mindössze annyit írok, hogy Cummings a szabad piac védelme miatt gondolta úgy, hogy a legjobb megoldás az EU elhagyása a britek számára.



A kötet érdekes kédéseket boncolgat, amire néhol kézenfekvő, néhol pedig kicsit körmönfont válaszokat ad, azonban mivel 27 különböző tanulmányt fog össze – méghozzá különböző társdalomtudományi területekről – nem is csoda, ha néhol ezek akár egymással ellentmondásban is állnak. A kötetet ezt teszi igazán izgalmassá, hiszen ahogy az élet sem fekete és fehér, úgy maga a brexit mögötti gazdasági, szociális és politikai okok és magyarázatok sem. És a legjobb, hogy a kiadó oldalán a kötet ingyenesen elérhető! (Karóczkai Balázs)

 

Könyvet a könyvesboltból!

 

Könyvhöz általában háromféleképpen jutok: recenziós példányt küldenek (rendelek); bemegyek a könyvesboltba, és leveszem a polcról; és ha nincs ott, akkor jön a rossz szokás: megrendelem valamelyik nagyobb online könyváruházban. Annyira nem fajultam el, hogy Amazonról rendeljek; buecher.de-ről szoktam mindent – eddig.

 

Hétfőtől a német kormány döntése értelmében megnyiltak a könyvesboltok (nem mindig lehet bemenni, néha az ablakon keresztül szolgálnak ki), de eleve egyértelművé lett, hogy elég rossz helyzetben vannak: majdnem egyhónapos teljes leállás, és eleve nem a sarki könyvesbolt volt eddig sem a legjövedelmezőbb üzlet, sokaknál ez inkább meggyőződés, és azért abból nem lehet megélni. Éppen ezért megerősödött a mozgalom – amire a kis könyvesboltok kérik is a vevőket –, hogy ha nincs is épp készleten egy könyv, azt a könyvesbolton keresztül rendeljük, amit vagy helyben aztán általában másnap átvehetünk, vagy szintén általában másnap kihozza egy futárjuk. Én pedig ezen a módon támogatom ezentúl a kedvenc közeli könyvesboltomat, az Ypsilont. Már rendeltem is két könyvet náluk, amiket szombaton veszek át.

 

Ez azt is mutatja, hogy a piac mindig tud utat törni magának: ha nem tudnak a kis könyvesboltok teljesen kinyitni, akkor ők lesznek a negyed lakóinak az Amazonja; ahogy a legtöbb étterem is nagyon jól átállt arra, hogy ha nem nyithatnak ki, akkor beszállnak a kiszállításba. A piaci rést azonban a keresleti oldal is vegye észre, és támogassuk inkább az ismert könyvesboltot a közelünkben. Nem mellékesen: az Ypsilon könyvesbolt kávézója Wiener Melange-t is kiszállít. (Techet Péter)

 

Mrs. America

 

Karanténra a legegyszerűbb zenét, könyvet vagy sorozatot ajánlani, mivel az előbbi kettőből már kaptatok, ne maradjon ki a sorozat sem. A Mrs. Americát egy barátnőm ajánlotta nekem, a megingathatatlan antifeministának azzal, hogy biztos jól fogok rajta szórakozni. Az HBO Gón futó sorozat ugyanis arról a Phyllis Schlafly-ról szól, aki nőként fúrta meg a nőknek egyenlő jogokat biztosító alkotmánykiegészítést a hetvenes években a háztartásbeli nők mobilizásával. Mindezt ráadásul az utolsó pillanatban, amikor a kongresszus már elfogadta a kiegészítést, viszont sikerült pár tagállamban elodázni vagy meghiúsítani a ratifikálást, így az Equal Rights Amendment azóta sem lépett hatályba – mégis sikerült valahogy egyenjogúságot nyerniük a nőknek Amerikában anélkül is.

 

Az akkori helyzetet nem lehet a maival összehasonlítani: ma már tényleg nincs miért harcolniuk az egyes esetekben már kifejezetten pozitívan diszkriminált nőknek. Annál a jelenetnél viszont már azért elkezdtem röhögni, amikor azt az általam is gyakran hangoztatott mondatot hallottam vissza a főszereplőt alakító Cate Blanchett szájából, hogy

 

a feministák csak azért követelnek maguknak plusz jogokat, mert lusták vagy bénák ahhoz, hogy saját munkával elérjenek valamit.

 

Pedig a sztori feminista szemszögből is igazán beszédes. Elvégre Phyllis Schlafly mozgalmában addig jobbára gazdaságilag és politikailag inaktív háziasszonyok aktivizálták magukat és foglaltak állást egy őket érintő kérdésben. Csak hát „nem megfelelő” dolgokat követeltek, hiszen ők nem hátránynak, hanem privilégiumnak élték meg, hogy nem kell dolgozniuk és a férjük eltartja őket, sőt, féltették például az özvegyi és egyéb szociális juttatásaikat is. A feministák akár sikersztorinak is értékelhetnék, hogy végre nők játszották le ezt a meccset egymás közt, és nem a csúnya gonosz elnyomó férfiak döntöttek a fejük fölött.

 

A sorozat pedig úgy tűnik (egyelőre csak négy rész jött ki), hogy el tudja kerülni, hogy beleragadjon a feminista-antifeminista harcba, és jól bemutatja azt is, hogy a politika pont ugyanolyan mocskos – akár nők, akár férfiak csinálják. (Bakó Bea)

 

+ + +

 

Itt mindenki vegyen egy kis levegőt, ugyanis a nők után piáról és vérről lesz szó!

 

Monyo sör-örökbefogadás

 

Mit iszik a borszakma, amikor szórakozni akar? Sört. Viszonylag konzervatív a sörös ízlésem: iszom lágert az összes müncheni sörfőzdétől, pilzenit a Pilsner Urquelltől és az Urpinertől (a 12°-osat), búzát a belgáktól és azért a németektől is, még szívesebben Münstersch Altot a Pinkus Müllertől (ez a liebling), és ha nagyon muszáj, még a kölschből és a füstölt bambergiekből is meg tudok inni egy üveggel. 

 

A kézművesnek vagy mostaság craftnak hívott sörökkel azonban szkeptikus vagyok, egyrészt mert gyűlöltem, amikor heteken át azzal volt tele minden német lap, hogy a német kézművessörösök azért lobbiznak, változtassák már meg a de facto 1516 óta érvényben lévő, a német sörkultúrát a világ egyenmasszájából kiemelő Reinheitsgebotot, mert az alkalmanként havasi gyopár és mangó hozzáadásával készült löttyeikre így nem írhatják rá, hogy német sör, holott szerintük ez a kifejezés adná el a termékeiket az amerikai exportpiacon. (A fantáziátlanság diadala: mintha nem lenne számos erjesztési mód, komló és maláta a piacon, amiből kikísérletezhetnének valami új, izgalmas dolgot.)

 

Másrészt meg azért, mert a legtöbb ilyen masszívan túlárazott, gyártóik sokszor egy tisztességes lagert sem voltak képesek elkészíteni - ezeket az élményeket itthon szereztem, mert Frankföldön a kisüzemi egyrészt nem angolul ír a címkére, másrészt ő se akar mást, mint finom és jól iható sört készíteni. 

 

Mígnem képbe kerültek nálam a Monyo sörei: a Kálvin téri kocsmájukban egyszerre finom és izgalmas söröket lehetett inni, így amikor a karanténkorszak beköveztével jött a felhívás tőlük, hogy rendeljek sörcsomagot, rögtön be is neveztem rá annak ellenére, hogy a címkén valamiért ők is angol nevekkel próbálják eladni a söröket.

 

Viszont a legtöbb hazai főzdével ellentétben a csomagukban nem akartak eladni se stoutot, se sourt, se viszkishordóban érlelt izéket, brettet meg főképp nem,

 

csak olyan egyszerű dolgokat, mint egy láger, egy IPA, egy APA, meg meggyes sör. És mindezt üvegben, nem dobozban. Kocsmázást nem helyettesít, cserébe már most tudom, mit kérek majd ki először! (Bukovics Martin)

 

Amiért még Győrfi Pál sem haragszik meg, ha nem maradsz otthon

 

Némileg talán unortodox Fasza Dolgok-ajánlás következik, de az utóbbi hetek sem nevezhetőek éppen szokványosnak.

 

Ha örömöt szeretnél szerezni egészségügyi dolgozóknak, menj el vért adni.

 

A járvány miatt most a rendszeres véradók is elmaradoznak, ez pedig elég para.

 

Már csak ha annak a vöröskeresztes néninek a hangjára gondolok, aki engem kétszer is hívott az utóbbi két napban, hogy mindenképpen menjek a kihelyezett véradásukra, mert óriási szükség van rá.

 

És hogy miért fasza dolog vért adni? Egyrészt én akárhányszor csorgattam le a köznek néhány decit, az egészségügyisek mindig extrán kedvesek voltak. Tényleg értékelik, ha csak úgy jófejségből elmész. A magyar egészségügy szebbik arcát láthatod. Ez most hatványozottan igaz, ráadásul a csoki, ásványvíz, kajautalvány mesterhármassal ugyanúgy megajándékoznak.

 

Ezen az oldalon tájékozódhatsz a véradóhelyekről. (Galavits Patrik)

 

Hazai sörök

 

 

Magam sem értem hogyan, de az elmúlt pár évben megromlott a kapcsolatom a sörözéssel: az izgalmasan indult Nagy Magyar Kézművesforradalom mintha elvette volna az egészből az őszinte szórakozást, miközben néha azt éreztem, feleslegesen van ott mondjuk a budapesti Élesttőben tizenvalahányféle hordó csapon, ha a sörök többsége igazából szar. Az már tényleg csak szög volt a koporsóban, amikor kiderült, hogy az Anker közben megnyíló Brewdogban nem is nagyon lehet 2000 forint alatt inni egy korsó sört, ami nem csak drága, de még az osztályharcos is kijön tőle az emberből, hiszen ez az ár már végleg elveszi azoktól az egyszerű emberektől a gondtalan böfögés élményét. 

 

Mivel kijött belőlem a working class hero, és évek óta tulajdonképpen csak focimeccsen ittam sört, ezért épp sikerült lemaradnom a magyar söripar legjobb éveiről: a Soproninak például még a meggyes ale-je is olyan ital, amit bármikor meg fogok tudni inni nyáron, a portere kifejezetten nagyszerű, de közben a Dreher és a Borsodi is jelentkeztek olyan sörökkel, amikről már az alacsony hőmérsékleten kívül is lehet jót mondani.

 

Emellett a kisüzemi sörfőzdék beindították a házhozszállítást, és mivel a karantén egyik legjobb szórakozása az ivás, ezért érdemes is rendelni a csomagokból: a Monyo már szinte bejáratott név, de még náluk is jobban ajánlom az egészen bolond ízesítésekben is utazó, de a klasszikus sörízt is stabilan hozó Mad Scientistet. Külön jó, hogy a csomagokhoz hozzá lehet csapni a Rothbeer termékeit is, így lehetőség van talán az univerzum legfinomabb magyar sörét, a Távoli Galaxist is beszerezni pár kattintás után, de mellélőni úgy általában véve nem lehet.

 

Ezeknek a főzdéknek (is) most tényleg szüksége van az eladásokra, hiszen még a legnagyobb cég sem olyan őrületesen nagy, cserébe a kihozott sörök is megállnák a helyüket még az általam a sörözés csúcsának ítélt briteknél is.

 

Az már csak apró kedvesség, hogy a köszönőlevél mellé a Mad Scientist például fertőtlenítőt is ad ajándékba, ami nagy érték ezekben a napokban. (Fekő Ádám)

 

KIEMELT KÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezzel nemcsak a Fidesz, de az Európai Néppárt frakciójának egyik legbefolyásosabb politikusa is távozik az uniós politikai színtérről.

Úgy tudjuk, azért, mert nem lehetett a párt jelöltje 2022-ben.

Polgárpukkasztó amerikai standup, afrikai lecsó, halhatatlan videójáték: itt a novemberi Fasza Dolgok, az Azonnali havonta megjelenő mindenajánlója. 100 százalékban lockdown-kompatibilis tippek!

Hüvelykujjával felfelé mutatva szelfizett az elhunyt labdarúgóval egy argentin férfi és két társa. Halálos fenyegetéseket is kaptak,
most szabadkoznak.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Méghozzá egyhangúlag. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás