Miért hiányzik még több százezer aláírás a székelyeknek, és mi segíthet még?

Évekig tartó pereskedéssel érte el a Székely Nemzeti Tanács, hogy egyáltalán belefoghasson a nemzeti régiók védelmében hirdetett európai polgári kezdeményezésébe. Az aláírásgyűjtés már nem megy ekkora lendülettel, holott volt rá egy évük: a határidő május elején jár le. Mi történt, és hogyan próbálják összehozni az aláírásokat a véghajrában?

Kezelje kiemelt figyelemmel az Európai Unió kohéziós politikája azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg – ezt szeretné elérni a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése. Arra kérnék ebben az Európai Bizottságot, hogy állítsa meg a régiók lemaradását, és így az unió kulturális sokszínűségének megőrzése érdekében biztosítsa számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét az EU-s alapokhoz, forrásokhoz, ugyanis a kezdeményezők szerint az Unió kohéziós politikájának végrehajtása – amely alapvetően tagállamokon belüli közigazgatási rendszerhez igazodik – veszélyezteti a nemzeti kisebbségi régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzőit.

Az egész kezdeményezés nagyon döcögősen indult, ugyanis az Európai Bizottság először elutasította a nyilvántartásba vételt és azt, hogy elinduljon az aláírásgyűjtés, arra hivatkozva, hogy ebben a témában nem kezdeményezhet EU-s jogalkotást. Az Európai Törvényszéken, majd az Európai Bíróságon való évekig tartó pereskedéssel sikerült elérniük a székelyeknek, hogy végül elindulhasson az aláírásgyűjtés.

Mi lehet az oka annak, hogy míg nemrég az őshonos kisebbségi jogokért kiálló Minority SafePackhez szükséges egymillió aláírás összejött, a nemzeti régiókkal kapcsolatos gyűjtés csak döcög? Hol ronthatták el a szervezők, mikor anno évekig tartó pereskedés előzte meg azt, hogy egyáltalán elindulhasson az aláírásgyűjtés? 

Rosszul állnak, de még összejöhet

Pesty az Azonnalinak elmondta, a koronavírus-helyzetre tekintettel ennél pontosabban nehéz megmondani, hogyan állnak, ugyanis a járványhelyzet a papíralapú aláírások összeszámolását is megnehezíti. Egyébként nem szeretik kommunikálni, hogy hol tartanak, „egyrészt mert nagyon nehéz megbecsülni és nem szeretnénk utólag hülyének tűnni, másrészt mert nem szeretnénk elvenni az emberek kedvét az aláírástól egy olyan üzenettel, hogy rosszul állunk”. Ugyanakkor hangsúlyozta: még igenis össze lehet hozni az egymillió aláírást a május 7-ei határidőre.

Miért hiányzik még több százezer aláírás?

Pesty László elmondta, természetesen a koronavírus miatti helyzet nem segített a kezdeményezésnek, ugyanis emiatt teljesen át kellett állniuk az online aláírásgyűjtésre, és új kampánystratégiát is ki kellett dolgozniuk, ami három hetet vett igénybe. Így végül nagypénteken tudott elindulni az online kampányuk központi eleme, az irdala.hu.

A felvetésre, hogy a vírushelyzet előtt miért nem tudtak több aláírást gyűjteni – hiszen már tavaly május 7-e óta lehet, Pesty László elmondta: ő január 31-én csatlakozott a csapathoz, így az azt megelőző időszakról csak annyit tud mondani,

Hogy profitálhatnak-e abból, hogy nemcsak az ő aláírásgyűjtésük került az online térbe a koronavírus miatt, hanem az egész világon lényegében minden, úgy reagált: önmagában az nem veszélyezteti a kampányt, hogy online térbe szorultak, az viszont már igen, hogy a vírus sújtotta Európában az emberek meg vannak ijedve. „Vagyis most nehéz azt kommunikálni, hogy akkor most foglalkozzunk az európai nemzeti régiók jogaival és lehetőségeivel.

Mit szóltak a magyarországi pártok?

A parlament ugyanis februárban határozatot fogadott el – egyébként az LMP kezdeményezésére – arról, hogy üdvözlik az akciót, és arra kérték a magyarokat határon innen és túl, írják is azt alá. Ezt egyébként a DK se ellenezte, egyszerűen inkább nem szavaztak róla, amit Pesty László annak tulajdonít, hogy a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta eltelt időnek a politikai és kommunikációs tanulságait levonta a párt, „hiszen azóta is a Gyurcsány-kormány szemére veti a fél ország, hogy elárulták a határon túli magyarokat”.

Az utcai aláírásgyűjtésben nem annyira a pártok, hanem elsősorban a civil szféra volt aktív, de Pestyék nem is várták a pártoktól, hogy ebben segítsenek, tőlük elegendő volt, hogy deklarálták, támogatják a kezdeményezést. „El kellett oszlatni egy olyan évtizedek óta fennálló politikai félreértést, miszerint a határon túli magyarokkal való törődés a jobboldalnak volna a hitbizomány. Ez több hónapos munkával sikerült.”

Vagyis Pesty László szerint 2020-ban ennél színesebb politikai palettát egy ügy mögé állítani lehetetlen. Felvetésünkre, hogy azért a már az Európai Bizottság asztalán lévő Minority SafePack európai polgári kezdeményezésnél is széleskörű volt az összefogás, ami esetén már összejött az egymillió aláírás, a kampányfőnök azt mondta:

Például Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Karácsony Gergely, Budapest párbeszédes főpolgármestere, Varga Judit igazságügyminiszter és Fekete-Győr András Momentum-elnök egymás mellett szerepelnek azonos mondanivalóval a kezdeményezés honlapján.

Egyébként erre példa lehet az is, hogy mint Pesty jelezte, a kulturális életből is vannak nyílt támogatóik, például a jobboldalhoz köthető Nagy Feró és Keresztes Ildikó énekesek, vagy az inkább a baloldalhoz elkönyvelt Máté Gábor és Jordán Tamás színházigazgatók is. 

De konkrétan mit is csináltak a pártok? 

Az Azonnali megkereste az érintett pártokat, válaszaikból az derült ki: a Fidesz és az LMP gyűjtöttek aláírást is az utcán. Ami a Fideszt illeti, ők jelezték: képviselőik részt vettek a gyűjtésben, illetve technikai segítséget is nyújtottak hozzá, ám arra nem tértek ki, hány aláírást szedtek össze. Az LMP a konkrét számok helyett csak annyit árult el: tagjaik, szimpatizánsaik közül többezren írták alá a kezdeményezést, egyébként pedig kitelepülésekkel is segítettek például Pécsett vagy Nyíregyházán.

A KDNP arról számolt be, tagjaik állampolgárként részt vettek az aláírásgyűjtésben. A Jobbik helyi tagszervezeteire bízta, kitelepülnek-e, a Momentum Facebookon hirdette a kezdeményezést, de a Párbeszéd is online segített. Az MSZP pedig – jelezve, hogy külső és belső fórumaikon kommunikáltak a kezdeményezésről – megjegyezte: „az online aláírások elmaradásának oka egy kormányzati kommunikációs kampány hiányában keresendő,

Kik segítettek még?

Pesty László kérdésünkre elmondta, a Minority SafePack szervezőitől, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójától is kértek segítséget a projektjükhöz, ők abban tudtak támogatást nyújtani, hogy meglegyen a kapcsolat a többi nemzeti európai régióval, vagyis hogy a kapcsolatfelvétel és a lobbimunka eredményes legyen.

Egyébként a szervezők kapcsolatba léptek olyan uniós régióval, akik érintettek lehetnek a kezdeményezésben, így például kapcsolatban vannak például a baszk nacionalista párttól kezdve a dániai németekkel. Ugyanis nem elég, hogy egymillió aláírást kell összegyűjtenie a szervezőknek, de ehhez az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó szabályok miatt legalább hét országban kell egy minimum aláírásszámot összegyűjteni (az országonként változik, mennyi kell). Eddig a szükséges minimum Magyarországon, Romániában és Szlovákiában jött össze.

de persze más országokra is figyelnek, hiszen nem lehet tudni, hol jön majd be a kampány. Egyébként a hátralévő időben – még a héten – angol nyelven is indítanak egy oldalt a kezdeményezésről. Hogy ezt nem kellett-e volna korábban meglépni, arra úgy válaszolt: de igen.

Plusz fél év segítene

A Székely Nemzeti Tanács egyébként a koronavírusra tekintettel kezdeményezte az aláírásgyűjtés határidejének meghosszabbítását az Európai Bizottságtól. Hogy mi lenne reálisan az új határidő, arra úgy válaszolt Pesty László: a jogászaik plusz fél évet kértek, de ő nem optimista azzal kapcsolatban, hogy ezt meg is kapják, ezért kér arra mindenkit, még május 7-e előtt írja alá a kezdeményezést. Ezt egyébként – mint a Momentum írta az Azonnalinak – Cseh Katalin, a párt EP-képviselője is kezdeményezte levélben áprilisban az Európai Bizottságnál, de az MSZP is jelezte, támogatnák a határidő kitolását.

Mi lesz, ha mégse sikerül?

Ha mégse jönne össze az aláírásgyűjtés, Pesty László szerint az nagyon nagy baj lenne, mert

Katasztrófa lenne nemcsak a székelyeknek, de az összes őshonos európai kisebbségnek”. Hogy van-e B-tervük arra, hogyan küzdjenek tovább a nemzeti régiók kiemelt támogatásának megvalósításáért, ha nem jön össze az aláírásgyűjtés, úgy válaszolt: nem tud ilyenről.

Na és kinek kell magába szállnia, ha elbukik a kezdeményezés? Erre Pesty László úgy felelt: ő nem egy belpolitikai inkvizítor, aki mindenképpen felelősöket keres, az ő feladata profi és eredményes kampányt csinálni. A felvetésre, hogy minden kampánynak van tanulsága, annyit mondott, igen,

Mit gondol a sikeres Minority SafePack szervezője?

„Azt gondolom, az Európai Bizottság meg fogja hosszabbítani a nemzeti régiókkal kapcsolatos aláírásgyűjtés határidejét” – nyilatkozta már Pesty Lászlóval ellentétben optimistán az Azonnalinak Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, aki a korábban már sikeresnek bizonyuló Minority SafePack-kezdeményezést beterjesztő Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke is egyben. A határidő meghosszabbítását maga a politikus igényelte már egy hónappal ezelőtt a polgári kezdeményezésekért felelős jelentéstevőként,

A politikus egyébként azt kérte, a koronavírus okozta válsághelyzet időtartamával hosszabbítsák meg minden európai polgári kezdeményezés határidejét, amely a gyakorlatban feltehetően 2-3 hónapot jelentene.

„Az aláírásgyűjtésen rajta kell lenni folyamatosan”

Mint Vincze Loránt elmondta, természetesen a FUEN tagszervezeteit többször kérte arra, segítsenek az aláírásgyűjtésben, mozgósítsák a hálózataikat. Ugyan sokan ígéretet is tettek erre, ám tudomása szerint nagyon nehezen ment az SZNT kezdeményezésére az aláírásgyűjtés. Hogy mi lehetett ennek az oka, arra azt mondta:

Ők ugyanis azzal szembesültek saját, Minority SafePack-es aláírásgyűjtésük során, hogy például volt, ahol elég volt a kultúrák megbecsülésének fontosságát hangsúlyozni, míg máshol az az üzenet ért célt, hogy hangsúlyozták: az adott kisebbség jobb helyzetben van, mint a többi Európában, így itt az ideje, hogy szolidaritást vállaljanak. A Kárpát-medencében, Erdélyben is értelemszerűen a magyar közösségek megmaradása, identitásának megőrzése volt a hívószó.

Vagyis a politikus szerint annak idején az üzenetek felállítása vette el a legtöbb időt, erre külön csapatot állítottak fel és monitorozták, sikeresek-e. „Az aláírásgyűjtés egy olyan műfaj, hogy rajta kell lenni folyamatosan, ott kell lenni minden régióban. Ez egy kampány, és kampányszerűen is kell megszervezni: kellenek marketingfogások, határidők, felelősök” – jegyezte meg.

A FUEN és az RMDSZ is segítettek

Egyébként szerinte akadt olyan vélemény is arról, miért nem gyűlt még össze elég aláírás a nemzeti régiós kezdeményezéshez, mely szerint még alig fejeződött be a Minority Safepack, és előbb meg kell nézni, milyen sorsa lesz annak, miután egy újabb erőfeszítést igénylő akcióba bekapcsolódnak. „Ennek ellenére én úgy gondolom, a két kezdeményezés kiegészíti egymást” – jegyezte meg.

Vincze Loránt szerint míg a FUEN részéről is megvolt minden támogatás az új aláírásgyűjtés felé, addig Erdélyben a kezdeményezéshez az Azonnali információi szerint eleinte még szkeptikusan viszonyuló RMDSZ is gyűjtötte az aláírásokat. Ugyan végül a koronavírus miatt nem az eredetileg ígért 200 ezer aláírást gyűjtöttek, hanem csak annak háromnegyedét, de azt már átadták a Székely Nemzeti Tanácsnak a múlt héten.

És hogy mit javasolna Vincze a kezdeményezőknek a véghajrára?

Ha eddig eljutottál a cikkben, akkor már alá is írhatod!

NYITÓKÉP: Írdalá.hu / Facebook

Nézd meg a videónkat is a márciusi Székely Szabadság Napjáról, ahol arról kérdeztük a székelyeket, az autonómia vagy a magyar állampolgárság-e a fontosabb nekik!