Az osztrák kancellár az ellenzékét is megdicsérte a járvány elleni harc kapcsán

Sebastian Kurz azt mondja: naponta hívják őt fel, hogy megtudakolják, hogyan kezelte Ausztria ilyen sikeresen a járványt. Azért megdicsérte a sikerért az ellenzéket is. Háromszor.

Kifejezetten optimista beszédet tartott a bécsi parlamentben szerda délelőtt Sebastian Kurz. „Az egy tény, hogy más országoknál jobban kezeltük ezt a válságot, így már most feltehetjük a kérdést sok más országgal ellentétben, hogy hogyan indítjuk újra az országot” – kezdte a jobboldali osztrák kancellár. „Ha meghallom azt a kérdést, hogy »tényleg szükség volt minderre? hiszen meg se haltak annyian!«, akkor arra kérem őket, kövessék a matematika alapszabályait. Ha ez nem megy nekik, azt tanácsolom nekik, nézzék meg, mi történik Európa más országaiban: Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban. Azonnal látnák, mi történt volna Ausztriában, ha nem cselekedtünk volna ennyire gyorsan.”

A pártok dicsérete

Kurz ebből – na meg abból, hogy állítása szerint sorra hívják őt fel az európai kormányfők, hogy megkérdezzék tőle, mitől ennyire veszettül sikeres Ausztria a járványkezelésben, mi több, még Németország is őket másolja – arra következtett, hogy a magyarországinál jóval szigorúbb korlátozások helyesek voltak.

Ezért külön megköszönte nemcsak a parlamenti képviselőknek, hanem minden ott helyet foglaló politikai pártnak, így az ellenzékének is, hogy egyöntetűen megszavazták a szigorú korlátozásokat. „Ha önök az akkori tettüket ma már esetleg máshogy is látják, én csak köszönettel tartozom azért, hogy velünk együtt járták eddig ezt az utat, hogy együtt döntöttünk az intézkedések bevezetéséről. Álláspontom szerint

Mindez magyarországi szemlélőként azért lehet furcsa és hírértékű egyben, mert itthon az ellenzék a kormánypártoknál korábban követelte mind az iskolák bezárását, mind a kötelező szájmaszkviselést (ezt az ellenzéki vezetésű Budapesten be is vezetik április 27-től), mind a kijárási korlátozások bevezetését, a kormányfő és a kormánypártok mégis azt kommunikálják, hogy egyrészt megoldják ezt a válságot az ellenzéki pártok nélkül is, másrészt pedig azt, hogy „az ellenzék egy része a vírusnak szurkol”.

De vissza Bécsbe, mert Kurz itt nem hagyta abba a dicséretet: „Azt is meg szeretném köszönni, hogy önök frakciótól függetlenül mindannyian segítettek nekünk abban, hogy bátorítsuk az embereket az otthonmaradásra, a társadalmi érintkezések visszaszorítására, szájmaszkok viselésére. Önök mindannyian hozzájárultak ezzel ahhoz, hogy kevesebb ember halt meg Ausztriában, mint Európa más országaiban. Nagy köszönet!”

De még mindig volt köszönnivalója a kancellárnak. „Harmadrészt köszönet azért is, hogy – mivel a pártpolitikai törésvonalakat átlépve, egy konzekvens irányt követve sikerült elérnünk, hogy mára már csak 50 új fertőzöttünk lett, ráadásul az utóbbi napokat tekintve ez a szám 100 alatti – most gazdaságilag és társadalmilag gyorsabban újraindíthatjuk Ausztriát, mint más európai országok.”

Mi jön most Ausztriában?

Kurz tehát felidézte – anélkül, hogy akár csak említést tett volna arról, hogy a pártja által kormányzott Tirol tartomány a kezdetben a turizmusipar érdekeinek megfelelően eltussolta a járvány egyik európai gócpontja, Ischgl dolgait –, hogy míg március végén még exponenciálisan, akár napi ezer fővel is növekedett a kínai koronavírussal fertőzöttek száma Ausztriában, mostanra ez már napi 50 új fertőzöttre csökkent. Szerinte ez azt jelenti, hogy elkezdhetik „olyan gyorsan, amennyire csak lehetséges, de felelősségteljesen” visszavinni a járvány előtti normalitásba az országot: „Habár a szabadság maximumát akarjuk nyújtani, azt kell mondanom, szükség lesz még korlátozásokra.” Ez azt jelenti, hogy

+ május 1-től a kereskedelem és a szolgáltatások nagyrésze,

+ május 15-től a vendéglátóhelyek, a közhivatalok, a templomok, és lépésről lépésre az iskolák is újraindulhatnak, illetve kinyithatnak.

+ Ezt követően szó lehet a határok újranyitásáról, főleg olyan szomszédok esetében, ahol szintén alacsony a fertőzöttek száma. Kurz különösen üdvözítőnek tartaná az osztrák-német határ újranyitását.

Sebastian Kurz persze hangsúlyozta: mindezeket a lépéseket úgy kell megtenni, hogy a következő hónapokban, a vakcina kifejlesztésééig a maximális szabadság mellett mindenki nagyon odafigyeljen az alapvető higiéniai előírásokra, nehogy a kínai koronavírus ismét kontrollálhatatlan terjedésbe kezdhessen.

A koronavírus-járvány óta az osztrák kormánypártok támogatottsága nagyot nőtt: egy április közepén publikált közvélemény-kutatás szerint a Kurz vezette ÖVP 48 százalékon (ez +10 százalékpont a tavaly őszi választási eredményhez képest), a Zöldek 16 százalékon (+2 százalékpont) állnak. Az ellenzék gyengélkedik: a szocdem SPÖ az orvos végzettségű pártelnök, a korábbi egészségügyi miniszter Pamela Rendi-Wagner szereplései ellenére is 16 százalékon áll (-5 százalékpont), az Ibiza-botrány óta nagyot lecsúszott FPÖ 13 százalékon (-3 százalékpont), a neoliberális NEOS pedig 6 százalékon (-2 százalékpont).