+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Galavits Patrik
2020. április 21. kedd, 17:37
A koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozások valamiképp mindenki életére hatással vannak. A hírek elsősorban az egészségügyi, gazdasági és munkaerőpiaci folyamatokról szólnak, de minden következménnyel elsősorban egyéni szinten, pszichésen is meg kell birkózni. Pszichológusokat kérdeztünk az egyik napról a másikra nagyot forduló élet lelki hatásairól.

Hogy a magány rossz hatással van a lelki egyensúlyra és az egészségre is, régóta ismert tény –  kutatások szerint ez akár az elhízásnál is komolyabb veszélyt jelenthet az egészségre, és a magányosan élők rövidebb életre számíthatnak.

 

Az egyedül élők és a magányosok csoportja között nem feltétlenül van átfedés (ezért a KSH 2016 végi adatai, amik szerint 463 ezer egyedülálló, gyermektelen férfi és náluk is több, 753 ezer egyedülálló és gyermektelen nő él Magyarországon, nem jelentenek biztos támpontot), de a kijárási korlátozások következményeként lecsökkenő társas érintkezések megágyazhatnak a magány érzésének.

 

Hogy ez így van-e és milyen egyéb hatásai lehetnek a megszokott életvitelünk hirtelen megváltozásának, arról Rottenhoffer Ágota párkapcsolati és életvezetési tanácsadót, valamint Simon Zoltán pszichológust kérdeztük.

 

Mit jelent magányosnak lenni?

 

Simon Zoltán szerint a magány egy élmény – vagy inkább annak hiánya. Az egyedüllét pedig fizikai állapot.

 

„Komoly átfedés van a magány és az unalom között. Szinte pontosan ugyanakkor érezzük mindkettőt.

 

Gondoljunk csak arra, amikor magányosnak érezzük magunkat egy társaságban. Ilyenkor nem tudjuk kihasználni a helyzetet, hogy jól szórakozzunk. És fordítva is igaz ez: ha egyedül jól feltaláljuk magunkat, nem érzünk magányt” – foglalta össze a pszichológus a magány és az egyedüllét különbségét.

 

Szerinte egyébként a magány nemcsak érzés, hanem egyben fontos képesség is. Azt mutatja, hogy éppen igényeljük a társaságot – egyszerűen fogalmazva nem vagyunk antiszociálisok.

 

Rottenhoffer Ágota háromféle magányt különböztet meg: az egyedüllétet, amikor valaki „tudna társas kapcsolatokhoz nyúlni”. Ez választott állapot, amiből bármikor ki lehet jönni – a jelenlegi helyzetben akár egy chat- vagy Skype-beszélgetés is segíthet. Ezzel szemben ott van a valódi magány, amelyben már nincsenek meg biztosítékként a társas kapcsolatok; valamint a társas magány, amikor valaki párkapcsolatban vagy akár a családjában sem érzi magát jól.

 

Ebből pedig az is következik, hogy önmagában sem a szingliség, sem az időskori egyedüllét nem jelent egyenes utat a magányhoz.

 

Mindenkit rosszul érinthet

 

Kardos Gábor az Azonnalin április 13-án megjelent cikkében arról értekezett, hogy a „szinglitársadalom” a járvány alatt mutatja meg igazi arcát. Szerinte mivel a kijárási korlátozások miatt sem munkába, sem szórakozni nem lehet eljárni, sokan csak most döbbennek rá, mennyire magányosak is igazából.

 

Úgy látja, minden korosztályt a „saját poklába zárnak”, a harmincasok például „szerzetesi szinglimagányba vonulnak a megszokott társasági pezsgés után”.

 

Bár Kardos szélesebb képet festett fel, a két szakember még inkább kibővítette a filozófus-borkereskedő szerzőnk által leírtakat.

 

„Önmagában elég keveset mond egy ember életminőségéről, hogy van-e párkapcsolata.

 

Inkább azok vannak most bajban, akiknek nincs megfelelő minőségű csoporttagsága. Emellé pedig társulhat az érzelmi magány, amikor valakinek nincs elég intim, szoros, támogató kapcsolata” – utalt ezzel már a korábban elmondottakra is Simon.

 

Ugyanakkor a főleg párkapcsolatban élőkkel foglalkozó Rottenhoffer úgy látja, az egyedülállókat tényleg sokkal jobban megviselheti a mostani időszak. „Valószínűleg rosszabbul érzik magukat a szinglik. Mindegy, hogy 60 fölötti nőről vagy huszonéves fiúról, esetleg elváltakról beszélünk – ugyanakkor ezt szerintem nem lehet olyan egyértelműen egy okra visszavezetni, mint azt Kardos Gábor tette”.

 

A Helyzet egy korábbi adásában különböző generációk képviselői mondták el, hogyan érinti őket a járvány miatti bezártság. A tízéves Szaffi akkor azt mondta, bár rendszeresen beszél barátaival, nagyon hiányoznak neki a személyes találkozások. A párkapcsolati tanácsadó szerint a fiatalabb korosztályt kevésbé fenyegeti a magány, de rajtuk is érződik, hogy egyre kevésbé tolerálják a kialakult helyzetet.

 

„A 18 és 15 éves fiam is nagyon sokat beszélget a barátaival online, gyakorlatilag egyfolytában együtt vannak. De ezt nem lehet sokáig húzni. A három-hathetes periódusok vége egyébként is vízválasztó tud lenni, és a nagyobbik fiamnak egyre inkább nehezére esik betartani a szabályokat” – mondta Rottenhoffer.

 

Egyaránt rosszul érinthet tehát minden korosztályt a bezártság – ugyanakkor az sem feltétlenül mutat egyértelmű eredményt, ha az unalom elkerülésére tett kísérletek sikerességén próbáljuk lemérni a magány mértékét. Ez alapján ugyanis a magukba forduló, introvertáltabb emberek biztosan könnyebben vészelhetnék át a kijárási tilalmat.

 

„Az introvertált-extrovertált szembeállítás most sokkal kevésbé működik. Lehet valaki akármennyire társasági ember, aki most is feltalálja magát, vagy olyan, aki egyedül is jól tudja magát érezni, ha például egzisztenciális szorongást okoz nála a mostani helyzet, biztosan rosszul fogja magát érezni” – emelte ki Rottenhoffer.

 

Sokan kifejezetten élvezik a bezártságot

 

Nem lenne meglepő, ha az alaposan felforgatott életkörülmények sokakat megviselnének, és többen fordulnának pszichológusokhoz. A tapasztalatok azonban mást mutatnak.

 

„Több kollégáról is tudom, hogy nagyjából lefeleződött a praxisa. Vagy mert a kliens nem tud a pszichológusára pénzt kiadni, vagy azért, mert miután csak a neten keresztül kommunikálhatnak, nehezen garantálható a beszélgetés privát jellege.

 

Nem könnyű úgy párkapcsolati gondokról beszélni, hogy a kliens férje éppen azt hallja, hogy a párja kritizálja” – írta le a problémát Simon.

 

 Akik azonban maradtak, az eddigiekhez képest megváltozott gondokról beszélnek.

 

„A járványt megelőző időben sokan úgy oldották meg az emberi szabadságuk okozta problémát, hogy szükségszerűségekkel vették körbe magukat. Többekre szakad rá az, hogy most fel kell találnia magát. Például, ha valaki kellően sokat dolgozott, vásárolgatott, eljárt a tánccsoportjába, ezzel kitöltötte az idejét. Ezek az önmaguknak felépített szükségszerűségek tűntek el emberek életéből egyik napról a másikra, és meg is szenvednek vele.”

 

Van azonban egy másik csoport, amelyik Simon elmondása szerint nem szenved. Sőt…

 

„A klienseim nagyjából harmada, ha kicsit vonakodva és szinte szégyenlősen is, de bevallja, hogy tetszik neki a mostani helyzet.

 

Ők azok, akik feltalálják magukat otthon: akár gyorsabban is elvégzik a munkájukat home office-ban, mint az irodában; közben tudják tartani a kapcsolatot a barátaikkal; edzenek és megtanultak az utóbbi egy hónapban mondjuk bagettet sütni” – számolt be a furcsának tűnő tapasztalatáról a pszichológus.

 

Rottenhoffer Ágota pedig arról beszélt, hogyan változtatta meg a bezártság a párkapcsolati elvárásokat és konfliktusokat.

 

„Egyes női klienseim megfogalmazzák, hogy megváltoztak az elvárásaik a párjukkal szemben: mosogassanak el, takarítsanak többet, vagy akár tanuljanak a gyerekekkel.

 

A párjaik a megnövekedett elvárásokat rosszul viselik, és indirekt módon utasítják vissza. Ezzel máris kész a konfliktus.”

 

Megváltozunk a karantén után?

 

Ezek után sokkal érthetőbbé válik, hogy a koronavírus-járvány első gócpontjában, Vuhanban a szigorú karanténintézkedések feloldását követően miért emelkedett a válókeresetek száma. Nem szükségszerű azonban, hogy ez Magyarországon is így történjen.

 

„Nem a válások jeleit látom, hanem azt, hogy minden probléma beszorul a négy fal közé.

 

Nem az történik, hogy reggel összeveszek a párommal, de elmegyek dolgozni, és estére minden jobb, hanem egész nap hordozzuk magunkkal a konfliktusokat”

 

– mondta Rottenhoffer.

 

Szerinte sok pár a jól ismert „de mi megbeszélünk mindent” jelszó mögé bújik, pedig ez most különösen hatástalan tud lenni.

 

„Amíg a beszélgetéseket nem követik tettek, addig ez semmit sem ér. És ez az ilyen hosszú ideig tartó bezártság alatt sokkal jobban kiütközik” – foglalta össze. Arra pedig szerinte nincs egységes recept, hogyan lehet elkerülni vagy békés mederbe terelni a konfliktusokat. „Minden az egyes párokon múlik” – mondta.

 

Abban mindkét szakember egyetértett, hogy a bezártság után nem fog jelentősen megváltozni az egyének hozzáállása az életükhöz – így a szokásaink sem alakulnak át drasztikusan. Elsősorban azért, mert a korábbi életstílust a szabad utazgatásokkal és vásárlásokkal a legtöbben hiányolják, és mihamarabb vissza akarnak majd ahhoz térni.

 

Simon Zoltán pedig érdekes párhuzammal érzékeltette, hogyan fogjuk megélni a kijárási korlátozások végét.

 

„Egy kicsit olyan élmény lesz, mint amikor valaki felépül a rákbetegségéből, és úgy érzi, új életet kap. Ez a sok, bezártság alatt felgyülemlő konfliktus jelentős részét is elsimítja majd”

 

– mondta, utalva ezzel arra, miért nem számít sem a válókeresetek növekedésére, sem az életüket megváltoztató tömegek megjelenésére.

 

NYITÓKÉP: Papp Zsófia / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

Ebből nyáron akár óriási káosz is lehet: minden egyes EU-tagállam maga döntheti el, hogy elfogadja-e az EMA-engedéllyel nem rendelkező vakcinákat.

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás