Bejelentették a németeknél a lazításokat, máris növekszik a fertőzöttség

A német kormány a csökkenő fertőzöttségi adatok miatt jelentette be húsvét után, hogy e héttől lazítanak a korlátozásokon. A hétfői adatok azt mutatják: az eddigi eredmény az, hogy növekedésnek indult a fertőzés mértéke is.

Németországban éles politikai és tudományos viták kísérik, hogy mikortól és mennyire lehet a március közepétől bevezetett járványügyi korlátozásokat lazítani. (Ezek hátteréről itt írtunk egy részletes elemzést.) Nem csupán arról van szó, hogy valakik a veszélyeztetett csoportok egészségét, mások meg a gazdaságot védenék, ugyanis

hanem például olyan szempontokat is felvetnek, hogy a jelenlegi iskolabezárások (a digitális oktatás Németországban is akadozó rendszere) az oktatási esélyegyenlőséget eléggé sértik.

Ezen vita a közszolgálati ARD vasárnap esti politikai beszélgetőműsorában, az Anne Willben robbant: a szász kereszténydemokrata miniszterelnökkel, aki az iskolabezárásokat járvágyügyi alapon védte, a német televíziózásban szokatlanul éles hangnemben keveredett vitába Michael Hüther, a neoliberális Német Gazdasági Intézet igazgatója. Hüther amúgy azért is sajátos, mert egykoron ő volt az eurókötvények legélesebb bírálója, de most szerinte igenis a berlini kormánynak rá kéne erre bólintania már csak egyszerű német érdekekből is.

Megint duplázódni fog a járvány terjedése?

A berlini kormány a tizenhat tartományi miniszterelnökkel (elvégre Németországban a döntéseket a tartományokkal egyeztetve kell meghozni) arra az álláspontra jutott húsvét után: az április 20-ával kezdődő héttől bizonyos nyitás indulhat meg, például a 800 négyzetméternél kisebb alapterületű boltok, illetve alapterülettől függetlenül az autószalonok és a bicikliboltok kinyithatnak.

márpedig a Robert Koch Intézet április közepétől már ilyen adatokat közölt: április 17-én például 0,7 volt a fertőzés mértéke.

A Robert Koch Intézet legfrissebb jelentése szerint azonban

Ez pedig már nagyon közel van ahhoz a számhoz, amit Merkel határnak jelölt meg: ha eléri (vagy meghaladja) a fertőzés terjedésének mértéke az egy embert (fertőzöttenként) – azaz ha tíz fertőzött tíz másikat fertőz meg, tehát duplázódik a fertőzések száma –, akkor vissza kell csinálni a lazításokat.

A járványügyi modellek szerint, ha semmiféle korlátozás nem lenne (nem lett volna eddig), akkor a fertőzés folyamatosan megháromszoródva, megnégyszereződve terjedne, azaz 10 fertőzött 30-40 másik, még nem immunis embert fertőzne meg, ilyen növekedést pedig a német egészségügy se bírna ki.

2022 novemberéig kell várni?

Michael Meyer-Hermann braunschweigi virológus-filozófus amúgy a már idézett Anne Willnél eleve azt mondta, hogy szerinte a kormány túl optimista volt, amikor húsvét után meghozta a lazító döntést, ugyanis szerinte a 0,7-es szám akkor csak arra lett volna visszavezethető, hogy a húsvétkor még többen maradtak otthon (elvégre az eddigi is nyitva lévő boltok is zárva voltak), ezért ő gyakorlatilag nem lazítást, hanem szigorítást tartana szükségesnek.

Erre jegyezte meg azonban a műsorban szintén meghívott Peter Altmeier kereszténydemokrata gazdasági miniszter, hogy a jelenlegi korlátozások fenntartását se bírná ki hosszú távon a német gazdaság.

A virológusok egyrésze azonban azt szorgalmazza: amíg nincs védőoltás (vagy nem alakult ki nyájimmunitás, ami azonban nagyon sok fertőzés – egyben halál – után alakulhatna csak ki), addig fenn kéne minden jelenlegi korlátozást tartani. Christoph Wenisch, a bécsi Ferenc József Császár Kórház virológusa szerint például

– ez persze elképzelhetetlen gazdasági és társadalmi károkkal járna.

Más virológusok azonban gyorsabban lazítanának

A német politikában a gyors lazítás hívei a bonni egyetemen tömörülnek: az ottani virológusok csináltak is egy (sokak által bírált) felmérést az eddig legfertőzöttebb német régió egyik kisvárosában, Gangeltben, ahol arra a következtetésre jutottak: az ottani lakosság 15 százaléka már immunis lenne, vagyis az eddig feltételezett öt százalékos immunitás országos aránya is magasabb lenne, azaz igenis el lehetne kezdeni nyitni.

A bonni virológusok kutatása mögött Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai kereszténydemokrata miniszterelnök áll (nem is burkoltan, elvégre a bonniak kutatásának eredményeit is egy tudományos kutatáshoz szokatlan módon ő jelentette be többek között), aki a CDU elnöki (és kancellárjelölti) versenyében akar azzal jó pontokat szerezni, hogy ő – például a szigorításpárti bajor kormányfővel, Markus Söderrel szemben – a lazítás politikáját képviseli.

Ha azonban egyrészről a húsvét utáni csökkenő számok csak a megelőző munkaszüneti napokra voltak visszavezethetőek, másrészről tényleg ismét a fertőzés duplázódásához közelít Németország, akkor vélhetően május 27-én, amikor a berlini kormány a tartományi miniszterelnökökkel megint áttekinti a lazítások esetleges folytatását, nem biztos, hogy a folytatás mellett dönt.

A korlátozás az új normalitás?

Egy biztos: Angela Merkel és Markus Söder eleve mindig azzal hűti le a túlzott bizakodást, hogy

– azaz gyakorlatilag a korlátozásokkal való hosszú távú együttélést.

Az „új normalitás“ kifejezésen viszont az alkotmányjogászok akadtak ki, akik szerint az alapjogok esetleg szükséges, bár sokak szerint nem arányos korlátozása rendkívüli helyzetben legitim lehet, de nem lehet egy ilyen állapotot azzal állandósítani, elfogadtatni, hogy „új normalitásnak” nevezzük.

Sabine Leutheusser-Schnarrenberger, egykori liberális (FDP-s) igazságügyi miniszter, jelenlegi bajorországi alkotmánybíró az idézett Anne Willnél azt mondta: a német alaptörvény világosan megharározza, mi a normalitás, ha valaki nem oda, azaz a jelenlegi korlátozások teljes feloldásához tér vissza, azt nem lehet semmilyen új normalitásnak hívni.

szerinte ugyanis igenis az elsődleges feladat most az élet védelme, a túlzott kritikák járványügyileg ezért veszélyesek lehetnek. Ha igaz a mostani növekedés, akkor igazolva érezheti magát, elvégre a fertőzés mértéke valóban a nyitásról szóló viták beindulásával indultak növekedésnek.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali