Lukasenka: Az emberek jobban tudnak dönteni az életükről, mint én vagy Isten tennénk

Az Európa utolsó diktátoraként emlegetett belarusz elnök saját válságkezelésését dicsérte: állításuk szerint duplaannyit tesztelnek, mint Magyarország, hétfőtől újranyitnak az iskolák.

Miután Európában a belarusz elnök, Alekszandr Lukasenka kezeli a leglazábban nyilvános megszólalásaiban a koronavírus-járványt, az orosz-belarusz határon fekvő Ljadi templomában megejtett húsvéti üzenetében (az ortodoxo egy héttel később ünneplik a húsvétot) országa járványügyi intézkedéseit dicsérte: „Nem látom egyelőre, hogy követtünk volna el hibákat. Egyelőre. Persze előfordulhatnak majd. Még azok az emberek is, akik nem vesznek részt a folyamatban, látják, hogy a belaruszok helyes utat kezdtek el követni.

Noha maga Lukasenka nevezte már pszichózisnak is a járványt, aminek ellenszerének a traktorozást ajánlotta, a focibajnokságot pedig nemhogy nem szüntette be, hanem az állami hírügynökség még ajánlgatta is a világnak, hogy vásárolják meg a közvetítési jogokat, a fehéroroszok azért komolyan vették a vírust, és rengetegen önkéntes karanténba vonultak. Az élet ettől persze nem állt meg az országban, a termelés folyt tovább a gyárakban, az éttermek nem zártak be, korlátozó intézkedéseket nem jelentettek be az iskolai tavaszi szünet meghosszabbításán túl, csak az egészségügy kapcsolt magasabb fokozatra – ehhez rengeteg segítséget kaptak Kínától tesztek és gyógyszerek formájában, az USA-tól, az ENSZ-től, nemzetközi szervezetektől és még a V4-ektől is.

Lukasenko szerint a tüdőgyulladás csak nagyon kis részét teszi ki a világ összes veszélyes betegségének. „Sokan szenvednek itthon szív- és érrendszeri betegségekben, rákban, cukorbetegségben, túlsúlyban.” A koronavírus csak azokat öli meg – szőtte tovább ünnepi gondolatmenetét a templomban –, akik egészsége más betegségek által már lerombolódott. A megoldás ezért szerinte az, ha idősek felkeresik az orvosokat saját maguk meggyógyítása helyett, a többiek pedig odafigyelnek az egészségükre. „Ha csak egy kicsit odafigyelnek magukra, már holnap jobb lesz a helyzet. Minden tőlünk függ.

A belarusz elnöknek komoly fenntartásai vannak azokkal szemben is, akik megtiltják, hogy a járvány alatt látogatni lehessen a templomokat (az ortodox Romániában például komoly feszültséget okozott ez a szigorú elnök és az engedékenyebb kormány között). Húsvéti templomi beszédében megosztotta hallgatóságával, hogy ő a templomban teljesen őszintén szokott beszélni Istennel, és imádkozni hozzá. Így mindezt megtiltani már csak azért sem lenne szabad szerinte, mert számos nagyhatalmú ember is imádkozna Istenhez.

Ha hihetünk a belarusz egészségügyi minisztérium által közölt adatoknak, úgy az április 20-i állás szerint több, mint 98 ezer koronavírus-tesztet végeztek el a 9,5 milliós ország 25 laborjában (itthon április 20-i számok szerint 48 ezret). Hogy hány fertőzöttet tartanak nyilván, azt nem közlik (április 17-én kicsivel ötezer alatt volt ez a szám), azt viszont igen, hogy 494-en meggyógyultak, 47 krónikus betegséggel rendelkező ember elhunyt.

Az ortodox húsvét előtt Lukasenka prezentált egy megfejtést arról is, hogy mi az oka a szerinte sikeres járványkezelések az alacsony népsűrűségű országban. Messziről indított: „A Covid-19-ből politika lett. Erre számítottam. Többek felháborodását kiváltotta külföldön, hogy Belarusz nem tesz semmit a koronavírus ellen. Senki nem tudja, hogyan élünk mi itt. Főleg keleti testvéreink nem. Csak kevesen értik Belaruszt. A többiek azt hiszik, rossz úton járunk. De Belarusz megőrizte azt a rendszert, amit más államok, még posztszovjet országok is, tönkretettek. Felszámolták a járványkórházakat, a specialisták kivándoroltak.

Azért a nyugat-európai országok kritikája sem maradhatott el az ünnepi beszédben. „Nehéz magányosnak lenni a világban, pláne széllel szemben vitorlázni. Én csak azért is úgy döntöttem, hogy nem zárjuk el magunkat, és továbbra is ugyanúgy dolgozunk. Hogyan zárhatnánk el magunkat, ha a parasztok a földeken vetnek? Ha nem tennék, nem lenne mit ennünk. Azok a képzett, hatalmas demokratikus országok is, amelyek karanténban éltek, újra megnyitják gyáraikat, üzemeiket, óvodáikat, iskoláikat. Ezekben az országokban naponta 600 ember hal meg a koronavírusban. Akkor meg minek állították le az életet?”

A kelet-európai országban hétfőn kezdődik újra az oktatás a meghosszabbított tavaszi szünetet követően. Az oktatási minisztérium azzal kalkulál, hogy a járványtól való félelem miatt csak a diákok 40 százaléka fog bemenni az iskolákba.

FOTÓK: Belarus.by