+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. április 17. péntek, 07:05
Hogyan tud úgy dolgozni, hogy a kormány nem közli a polgármesterekkel, hány koronavírusos beteg van egy városban? Jár-e protekció a járvány alatt a kormánypárti polgármestereknek? Kellene-e kötelezően szűrni az idősotthonokban? Mit szól a Fejér Megyei Szent György Kórház igazgatójának hirtelen leváltásához? Ezekről is beszélgettünk Cser-Palkovics Andrással, Székesfehérvár fideszes polgármesterével.

Azt írta közösségi oldalán, a közvélemény számára megnyugtató lenne, ha kiderülne, miért menesztették a Fejér Megyei Szent György Kórház főigazgatóját, Csernavölgyi Istvánt. Kiderült már az indok?

 

Számunkra egyelőre nem.

 

Váratlanul ért bennünket főigazgató úr leváltása, és azt szorgalmazom, hogy ennek pontos okait hozzák nyilvánosságra.

 

Addig nehezen várható, hogy a közvélemény e tekintetben megnyugodjon. Mi korrekt együttműködésben dolgoztunk Csernavölgyi főigazgató úrral, ezt én meg is köszöntem neki egy levélben, ahogy utódjának, Bucsi Lászlónak is jó munkát kívántam. Nemcsak Székesfehérvár, de a megye és régió számára is kiemelt jelentőségű intézményről van szó, nagyon jó lenne, ha újra nyugalom lenne a vezetésében ahhoz, hogy mindenki a legfontosabbra koncentrálhasson: a gyógyításra.

 

A szakminisztériumtól nem kapott közvetlen tájékoztatást az önkormányzat a kórházzal kapcsolatban. De a korrektség jegyében tegyük hozzá: jogi értelemben nincs is ilyen kötelezettségük, hiszen a kórház állami fenntartású. Mégis a kiélezett helyzetre tekintettel tartanám fontosnak, hogy – ne első sorban az önkormányzatot, hanem – a közvéleményt tájékoztassák. Ha ezt rajtunk keresztül teszi meg a szaktárca, természetesen azt nyilvánosságra fogjuk hozni.

 

Mi fog Csernavölgyi István munkásságából a legjobban hiányozni a városnak?

 

Tudni kell, hogy a kórház sosem volt a város fenntartásában, tehát nekünk mindig nagyon fontos, hogy olyan főigazgatója legyen az intézménynek, aki együttműködő Székesfehérvárral, jó legyen a munkakapcsolat. Ez Csernavölgyi Istvánnal megvolt a közel egy évtizedes közös munka során, de Bucsi Lászlóval is megvan, tehát nem félek attól, hogy ez az együttműködés ne folytatódna. 

 

Ha egy jó szakembert levált az EMMI, haragszik egy polgármester?

 

Nem az a kérdés, haragszik-e vagy sem egy polgármester, ez nem az ő lelkéről szól, hanem arról, hogy

 

egy ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy nyugalom jellemezzen egy ilyen fontos egészségügyi intézményt. Ehhez viszont egy ilyen személyi változás, mondjuk úgy, hogy nem tesz hozzá, hanem azt megnehezíti.

 

Ezért szeretném, hogy minél hamarabb nyugvópontra kerüljön az ügy. Nem tudjuk, hogy pontosan hány koronavírusos székesfehérvári beteg van, de abban biztos vagyok, hogy a bőven 100 feletti létszámú megyei beteg nagy részét a Szent György kórházban kezelik. Sőt, miután kiemelt intézményről van szó, a környező megyékből is érkeztek ide betegek.

 

Egyébként nagyon felelősnek tartom Csernavölgyi István nyilatkozatát, melyben maga kérte,hogy ha lehet, ne az ő személyével foglalkozzunk, hanem mindenki a gyógyító munkára figyeljen és a kórházat támogassa. Mi ezt meg is tettük, 20 millió forintot ajánlottunk fel a kórháznak kéthete, amit persze még mindig fenntartunk.

 

Általánosságban elégedett az állam és az önkormányzatok kommunikációjával a koronavírus kapcsán?

 

Minden információt megkapnak az önkormányzatok ahhoz, hogy a saját döntéseiket meghozhassák: részben az operatív törzs ajánlásai, részben a kormány döntései nyomán. Úgy érzem, az elmúlt másfél hónap alapján mi jó alapot kaptunk tőlük ehhez. Persze a járványügyben a legnagyobb feladat és felelősség értelemszerűen az államé, így mi kiegészítő döntéseket tudunk hozni. 

 

De azt mondjuk mégsem tudják, hogy konkrétan a településükön mennyi a fertőzött polgár. Ez nem hiányzik?

 

Ez egy nagyon nehéz szakmai döntés, mert pro és kontra szólhatnak érvek amellett, miről mennyi tájékoztatást kapunk. Mi azzal tudunk dolgozni, ami rendelkezésre áll, és a döntéseinkhez általában elégséges adatot közöl az állam. Persze

 

az, hogy hogyan alakul a városban a betegszám, sokakat érdekel, de valljuk be: nem ez a legfontosabb, hanem a tény, hogy a koronavírus az országban mindenhol ott van, főleg egy nagyváros esetén.

 

Ez viszont már elég információ ahhoz, hogy azt tudjuk mondani az embereknek: csak akkor hagyják el otthonaikat, ha feltétlenül szükséges.

 

FORRÁS: CSER-PALKOVICS ANDRÁS / INSTAGRAM

 

Egyre szembeötlőbb probléma az idősotthonok helyzete. Önöknél tudni megbetegedésekről?

 

Mi szerencsére nem tudunk arról, hogy a székesfehérvári idősotthonokban ott lenne a vírus. Ugyan mindent megteszünk, hogy ez így is maradjon, azért sajnos ebben a helyzetben egyáltalán nem kizárható, hogy megjelenjen a betegség. Január óta van látogatási tilalom a szociális intézményekben, március közepe óta bejárási – és kijárási tilalom van, vagyis csak azok lépnek ki az intézményből, akik kórházi ellátásra szorulnak, majd ezután térnek vissza az otthonba.

 

Tesztelést követően vagy anélkül térnek vissza?

 

Akik a kórházból térnek vissza, azoknál minden esetben megtörténik az izoláció már a járványhelyzet kezdete óta. Ezek között voltak olyan esetek is, amikor koronavírussal kapcsolatos tesztelést végeztek rajtuk, de szerencsére ezek minden esetben negatívnak bizonyultak a mai napig.

 

Azért megindult a vita arról, minden idősotthon lakóját és dolgozóját tesztelni kellene rendszeresen, ezt Karácsony Gergely és más ellenzéki polgármester is képviseli, ugyanakkor mások szerint ez felesleges. Ön mit gondol?

 

Azt gondolom, ebben az ügyben egy fenntartónak nem kell nyílt levelet írni. Ha egy fenntartó tesztelni szeretne, tesztelhet.

 

Például mi most négyszáz tesztet foglaltunk le arra az esetre, ha a szakemberek javaslata alapján szükség lenne ilyen vizsgálatokra. Ehhez nincs szükség az államra, az önkormányzat is meg tudja oldani. Azért vagyok óvatosabb a teszteléssel, mert számos esetben derült ki, hogy adott esetben negatív tesztek ellenére is valaki koronavírussal fertőzött volt, vagyis egy rossz információból legalább annyi káros következtetést lehet levonni, mint egy nem létezőből. 

 

Ha mégis megjelenne az egyik intézményben a koronavírus, akkor az a fenntartó felelőssége lenne, vagy egyszerűen ilyen az elővigyázatosságok ellenére is megtörténhet?

 

Ha ez történne, nyilván értékelni kell, hogy akár a fenntartó, akár más szerv valóban a jó gazda gondosságával járt-e el, időben hozott-e meg intézkedéseket.

 

Ha ezekre mind igen a válasz, még akkor se zárható ki sajnos, hogy egy ilyen fertőzés bejusson.

 

Emellett én mindenképpen azt gondolom: most az összefogás lehetőségét kell keresni minden területen, nem a vitáét. A viták – főleg a politikai természetűek – megvárnak a vírus utáni időszakban is.

 

Na de önnek kormánypárti politikusként csak könnyebb az összefogás, mint annak, aki nem fideszes.

 

Én nem tudok olyan állami lehetőségről, amit én, mint kormánypárti politikus, megkaptam volna, és adott esetben egy nem kormánypárti polgármester vezette önkormányzat nem kapott volna meg.

 

Tehát azt mondja, nincs protekció?

 

Én nem tudok ilyenről, legalábbis székesfehérvári példát biztosan nem tudok mondani. A nyilvánosság előtt megjelent kérdéskörökben pont ugyanazokat az információkat kapom meg – vagy éppen nem kapom meg –, mint bárki más az országban.  De azt rossz felvetésnek tartom, mikor ide-oda dobáljuk a labdát, hogy akkor mi az állam és mi az önkormányzat feladata. Szerintem itt most az a feladatunk, hogy összefogjunk, és megoldjuk a problémákat, ebben együttműködési kényszer van, és az emberek is ezt várják el tőlünk. Nyilván a járvány utáni időszakban lehet értékelni nagyon sok mindent a világban, Európában és nálunk, de most koncentráljunk az alapvető feladatokra.

 

FORRÁS: CSER-PALKOVICS ANDRÁS / INSTAGRAM

 

Akkor ez azt jelenti, hogy békén kéne hagynia Karácsony Gergelynek a kormányt, a kormánynak meg Karácsony Gergelyt?

 

Ha a vita nem szakmai, hanem üres politikai tartalmú, nem viszi előre a helyzetet sem az önkormányzat, sem az állam vonatkozásában.

 

Sok ágyat fel kell szabadítania a kórházaknak a potenciális koronavírusos megbetegedések miatt, emiatt sok idős beteget is haza küldtek, olyanokat is, akik ápolásra szorultak. Önöknél már megjelent a lakosság felől a segítségkérés igénye?

 

Érzékelhetően nő az idősügyi ellátást igénybe vevők köre, de ez a járvány elindulása óta folyamatos. Vagyis én nem érzékelek nagyobb kiugrást azóta, hogy a kórházakat érintő döntések megszülettek. Hozzátartozik, hogy tudomásom szerint – mert hivatalos információm nincs róla – például a Szent György Kórház esetében már hetekkel ezelőtt megkezdődött az ágyak felszabadítása, miután ez egy kiemelt járványkórház, vagyis lehet, mi folyamatában érezhettük, hogy megtörténtek az intézkedések. Az önkormányzatunk már több mint 600 idős emberről gondoskodik, közülük 120-nak biztosítunk napi étkezést például, de segítünk többek között a mentálhigiéniás területen is, hogy legyen kivel beszélgetniük rendszeresen telefonon.

 

Konkrétan otthonápolásban is tudnak segíteni? Egy otthonról dolgozó fehérvárinak feltehetően nem lesz ideje a beteg édesanyját ápolni, ha hazaküldik őt.

 

Biztosítunk, de ilyet normál körülmények között is megteszünk, akárcsak a civilek. A szociális intézményünk koordinálja ezt a munkát is. 

 

És van erre még kapacitás, vagy kellene segítség?

 

Bírjuk, úgy gondolom ezt egy nagyvárosnak bírni is kell. Értelemszerűen több olyan intézkedést is kellett hoznunk, hogy ha karanténba kerülnének a szakemberek, akkor is legyen utánpótlás.

 

Nem mondom azt, hogy nem okoz problémákat a helyzet, de nem sírni kell ezeken, hanem megoldani őket.

 

Ha ebben egyébként az állam tud nekünk majd segítséget nyújtani anyagi vagy intézményi struktúrában, akkor nyilván minden önkormányzat örülni fog – legyen szó a fővárosról, Székesfehérvárról vagy egy kisebb településről. De legyünk igazságosak: bár a mi feladataink jelentősek és nőnek, a legjelentősebbeket az állam látja el. 

 

Hányast adna az államnak a koronavírus kezelésére 1-től 5-ig?

 

Elfogult szereplő vagyok, és szeretem azt hangsúlyozni, hogy pártállástól függetlenül biztos vagyok abban, hogy ma mindenki minden tőle telhetőt megtesz, hogy ez a helyzet kezelhető legyen. Rengeteg döntést kell hozni, van ami jó lesz, van amin változtatni kell majd, ez benne van a pakliban, de én azt kérem mindenkitől – saját párttársaimtól és az ellenzéki szereplőktől is: legyünk kicsit megértőbbek egymással, és ne azt feltételezzük, hogy rosszat akart valaki, akkor se, ha hibázott.

 

Önöket mennyire fogja érzékenyen érinteni, hogy egyes önkormányzati bevételeket elvontak a vírus kezelésére?

 

Itt alapvetően két bevételt szoktak megemlíteni: a parkolás ingyenessé tételét és a gépjárműadót. Ami a parkolás ingyenessé tételét illeti, nálunk speciális a helyzet, mert mi jóval a kormány döntése előtt, már március 21-től ingyenessé tettük azt. Ezt részben szociális intézkedésnek tekintettük, mondván, hagyjuk a pénzt az embereknél, de járványügyinek is, hogy ha azt kérjük, ne használják a közösségi közlekedést, akkor a másik oldalon adjunk nekik valamit.

 

Nem nőtt meg a forgalom?

 

Jelentősen nem, sokkal kisebb a forgalom, mint a hagyományos időszakban. Persze bevételkiesést okoz: nagyjából havi 20-30 millió összeget jelent a mi esetünkben, míg a gépjárműadó pedig erre az évre 420 milliót hozott volna. Vagyis ez a két tétel erre az évre félmilliárdos mínuszt fog jelenteni az összesen 67,5 milliárdos költségvetésből, ami jelentős összeg, de azokkal a célokkal, amikre az állam fordítja, egyetértünk.

 

Ami nagyobb kérdés, az az, hogy hogyan lehet majd pótolni a koronavírus miatt kieső iparűzési adót, ez teszi ki ugyanis a 25 milliárdos saját bevételünk legnagyobb részét. Sajnos ma nagyon nehezen lehet megmondani, hogyan fog reagálni a gazdaság.

 

Elképzelhetőnek tartom, hogy az év közepén, második felében ebben a kérdésben szükség lehet állami segítségre, de ezt akkor kell értékelni, ha már pontosabban látunk.

 

Ha már gazdaság: konzultált-e a helyi cégekkel, hogy meddig bírják még a leállást?

 

Folyamatosan egyeztetünk. Nálunk is az figyelhető meg, mint országosan: a vendéglátáshoz, szállodaiparhoz köthető tevékenységek szinte teljesen leálltak. Győr után Székesfehérvár a második legnagyobb ipari tevékenységgel rendelkező város, és az ipar a mindennapokban működik, szigorú védekezőintézkedéseket hoztak, és ugyan voltak leállások, de a termelés folyamatos, alapvetően sokan a nyári szabadságokat hozták előre inkább. 

 

Ettől függetlenül már hozott az önkormányzat döntéseket az emberek segítésére, például a szociális bérlakásokra vonatkozó moratóriumot – vagyis, hogy három hónapig nem kell bérleti díjat fizetni – már hetekkel korábban bejelentettük. Továbbá a jövő héten szeretne bejelenteni az önkormányzat egy szociális támogatási eljárást, amely révén az állásukat ebben az időszakban elvesztőket segítenénk egy kiegészítő támogatással.

 

Ez havonta amekkora összeget jelentene egy munkanélkülivé vált székesfehérvárinak?

 

Ennek még tart a kiszámítása. Annyit még elöljáróban elmondhatok, hogy mi azt szeretnénk biztosítani, hogy meghosszabbítsuk az állam ellátási rendszerét. 

 

Nem lenne egyszerűbb, ha az állam mondjuk legalább hat hónapra növelné ezt a járadékot?

 

Mi úgy fogalmazzuk meg a döntésünket, hogy az állam bármekkora időszakra is adjon támogatást, mi várhatóan plusz időszakkal meghosszabbítjuk.

 

Vagyis én nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy előbb-utóbb ez a három hónap módosulni fog, de ezt a döntést az államnak kell meghoznia.

 

De mit gondol, miért ragaszkodik még mindig a kormány ennyire a munkaalapú társadalomra hivatkozva ahhoz, hogy ne hosszabbítson pár hónapot? Hiszen most nagyon sok munkahely tönkre fog menni.

 

Az, hogy sok tönkre fog menni, egy jóslás ebben a pillanatban. Az államnak értékelnie kell a helyzetet, és ameddig van lehetőség, azt kell, hogy segítse, hogy a munkahelyek megmaradjanak.

 

És mit gondol, ehhez kapnak elegendő segítséget a cégek, vagy számukra is terveznek helyi támogatást?

 

Szerintem jelentős segítséget kapnak a cégek az államtól, persze a támogatási rendszer ebben a helyzetben értelemszerűen állandóan változik és tovább is fog bővülni. Egyébként igen, az önkormányzat is gondolkodik ebben a típusú segítségben is. Például a bérletidíj-kedvezmények vonatkoznak azokra a vendéglátósokra is nálunk, akik az önkormányzattól bérelnek üzlethelyiséget. Ezen felül mi a helyi adó struktúrájában látnánk támogatási lehetőséget, ám ehhez jogszabálymódosításra van szükség, amit az önkormányzat 1-2 napja már kezdeményezett is.

 

Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy az állami támogatásokat kiegészítő támogatásokat adjunk akkor, ha a cég vállalja a munkahelyek megőrzését.

 

Önöknél volt talán a legszigorúbb a húsvéti időszak alatt a kijárási korlátozás, például azt kérték, tíz méteres távolságot tartsanak az emberek, és hogy közterületen fedjék el az arcukat. Ezt betartották az emberek?

 

Mi úgy éreztük, hogy az emberek eleve azt gondolják, szigorítani kell erre az időszakra. Ezt ők vissza is igazolták: nagy arányban meg is fogadták a korlátozó szabályokat, mert szerintem ők is érezték, őértük hoztuk meg őket. A fő célt, hogy ne legyen csoportosulás, elértük – egy kivétellel. Szombaton, mikor nyitva voltak az élelmiszerüzletek, akkor voltak olyan nagyobbnak mondható tömegek a boltoknál, amik nem szerencsések. Egyébként a hatóságok is közreműködtek: a közterület-felügyelet több mint 500 esetben intézkedett, de ezek szóbeli figyelmeztetések voltak, bírsággal nem kellett élni. Mi a kéréseket ajánlásként azóta is fenntartjuk.

 

FOTÓ: SZÉKESFEHÉRVÁR ÖNKORMÁNYZATA

 

Nem tartaná praktikusnak, ha egyébként országosan is elrendelnék az arcok elfedését legalább egy sállal? Erről is állandó a diskurzus.

 

Nálunk a maszkok (vagy sálak, kendők) kötelező használata a közterületeken húsvétkor kedvező tapasztalatokat hozott, az emberek zöme elfogadta, használta őket, és az önkormányzat eleve minden háztartásba el is juttatott két maszkot.

 

Úgy látom, a szakma még sokáig fog vitatkozni azon, mennyiben használnak a maszkok, de egy valamiben biztos segít: a szubjektív biztonságérzetben.

 

Azt látja már, mikor lehetne oldani a korlátozásokon?

 

Én örülnék az egyik legjobban, ha meg tudnánk mondani az időpontját, hiszen ez egy nehéz időszak. A szakemberek azt mondják, talán májusban tetőzhet Magyarországon a járvány, ezért mi azzal számolunk, hogy a nyári időszak lehet az, mikor visszaállhat minden a normálisabb kerékvágásba. Az önkormányzat július 15-ig mondott le minden önkormányzati eseményt, de sajnos már azon is gondolkodunk, hogy az augusztusi nagy rendezvényeinket is érintheti a mostani helyzet.

 

Olyan fokozatos lazítást el tud majd képzelni, hogy az idősebbeket kérjék meg, hogy maradjanak otthon?

 

Úgy gondolom, hogy a fokozatosság lesz a reális a lazítások terén, hiszen a szigorítások is fokozottan lettek bevezetve.

 

Igen, ebben szerintem akár korosztályi kérdések is felmerülhetnek, hiszen az idősebbek a leginkább veszélyeztetettek a szakemberek szerint.

 

Eddig több mint 83 millió forintnyi adományt kapott a város. Sokan adományoznak? És mi a legnagyobb befolyt összeg?

 

Rengetegen: a kétezer forintos utalástól kezdve a 20 millió forintosig bezárólag több adomány is jön. Utóbbi összeget egy fehérvári kkv adta, de szintén ekkora összeget adott még a MOL Fehérvár focicsapata is, utóbbi alatt a játékosokat és az alkalmazottakat kell érteni, ők adták össze.  

 

Olyan ismert megyebeli vállalkozók is az adományozók között szerepelnek, mint Mészáros Lőrinc?

 

Mi Székesfehérvárra koncentráltunk, így csak az itteni adományozókról tudunk. De sokan közvetlenül a kórháznak is küldenek felajánlásokat, ám mi azoknak csak egy részét ismerjük. Egyébként, ha van bármilyen haszna a mostani időszaknak az az, hogy gyönyörű példáit látjuk az összefogásnak, nemcsak az anyagi felajánlások szintjén, de a hétköznapokban is: nőtt a társadalmi összetartás.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A belügyekért felelős biztos, Ylva Johansson akcióterve a szíriai és iráni orvos bevándorlók képesítésének gyorsabb elismerését akarja elérni.

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás