Németország fokozatosan elkezdi az újranyitást, de ki nyer az ezt övező hatalmi harcban?

Komoly tudományos és politikai vitát követően született meg Németországban a döntés: jövő héttől kinyitnak a kisebb üzletek, a könyvesboltok, az autószalonok, részben pedig az egyetemek is. A háttérben azonban komoly ellentét van a nyitáspártiak és a szigorításokat favorizálók között.

A március közepétől elrendelt szigorú korlátozások Németországban hatnak: mostanra gyakorlatilag havonta duplázódik csak a fertőzöttek száma, van még mindig elég szabad intenzív ágy a kórházakban, másrészről beindultak a politikai és a tudományos viták az esetleges lazításokról.

A kancellárjelöltségért folyó verseny járványban sem áll meg

A politikai térfélen két politikus profilírozza most magát, az egyik eleve versenyben is van a CDU elnöki (és ezzel kancellárjelölti) posztjáért, ő Armin Laschet, a legnépesebb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália kormányfője; a másik politikus pedig azon bajor miniszterelnök Markus Söder, akiről szintén szokás híresztelni (bár maga még nem tett ilyen bejelentést): szívesen lenne az uniópártok közös kancellárjelöltje 2021 őszén.

az egyhónapos korlátozások alatt is ő kezdte el a leghamarabb szorgalmazni, hogy legyen világos stratégia a kiszállásról is, ugyanis a jelenlegi állapot nemcsak a gazdaságnak árt (bár az ottani veszteségek is aztán megjelenhetnek még emberi életekben is), de az emberi életnek vagy azon betegeknek is, akik nem koronavírus miatt szorulnának kórházi ellátásra.

Laschet mögött össze is állt egy virológusokból, jogászokból, filozófusokból álló szakértői tanács, amely Laschetnak egyrészről még nagyobb komolyságot kölcsönöz, másrészről alternatív javaslatokat dolgoz ki az enyhítésekre.

Tudomány és politika

Alternatív javaslatból van persze sok. Miközben Laschet azt szeretné, hogy lassan, de biztosan induljon meg az újrakezdés, a Leopoldina Akadémia tudósai szerint ez még korai, a szövetségi kormány legfontosabb virológiai tanácsadója, a berlini Charité kutatója, Christian Dorsten szerint pedig bizonyosan nem jött még el az idő a lazításra. Jonas Schmidt-Chanasit, a hamburgi egyetem virológusa pedig azt se tartaná rossznak, ha jelenleg inkább még szigorítások jönnének, hogy aztán tényleg vissza lehessen térni a normalitásba.

A tudományos és a politika vita annyiban összeér, hogy a két szélső pontot képviselő politika – a lazításpárti Laschet és a folytatáspárti szövetségi kormányzat – mögött két virológus jelenik meg, akik

Steeck azzal került nemrég a hírekbe, hogy ő vezette azt a kutatást, amely az eddigi legfertőzöttebb német régió, Heinsberg egyik városkáját, Gangeltet kutatta meg: koronavírus- és antitest-tesztekkel arra volt kíváncsi, hogy mennyi lehet a tényleges fertőzések, illetve gyógyulások aránya, elvégre minden országban éppen az okoz gondot a jövő tervezésében, hogy a halálozás úgy-ahogy pontos számai mellett nem lehet tudni, hányan estek már esetleg akár tünetmentesen is át a víruson.

Vitatott tudományos kutatás állítja, hogy a feltételezettnél nagyobb már az immunitás

Streeck a maga nagy Heinsberg-tanulmányát múlt csütörtökön mutatta be, és

A következtetés az, hogy sokkal többen lehetnek már immunisak a vírussal szemben, mint amennyit eddig feltételeztek. A magas adatfelvétel miatt reprezentatívnak beharangozott kutatás szerint ugyanis Gangelt lakosságának 15 százaléka már átesett a koronavíruson, azaz immunisnak tekinthető. Streeck rögtön le is vonta a következtetést: mivel az eddigi szigorú politika azon alapult, hogy vélhetően a lakosság alig öt százaléka fertőződhetett meg eddig, a gangelti számok szerint ez jóval több, tehát igenis lehetne lazítani a korlátozásokon.

Hogy ez mennyire egybecseng azzal, amit Laschet is mond, bizonyítja: a kereszténydemokrata politikus – egy tudományos eredmény esetében szokatlan módon – maga is beszélt a tudományos eredményeket bemutató sajtótájékoztatón Streeck mellett, valamint – amint utóbb kiderült –

Facebookon, Twitteren lehetett az egészet követni, amikor még semmiféle eredmény sem volt. A kutatás PR-munkáját amúgy a jobboldali bulvárnapilap, a Bild korábbi főszerkesztőjének, a vitatott megítélésű Kai Diekmannak a cége végezte. A PR-munkára 20 ezer eurót magáncégek adtak össze, nem a bonni egyetem vagy az észak-rajna-vesztfáliai Laschet-kormány finanszírozta azt.

Persze önmagában a tudományos világban sem szokatlan a PR – pláne azon természettudományban, ahol presztízsben és pénzben is sokat számít, ki rukkolhat ki elsőként egy megoldással –, de itt mégiscsak túlságosan feltűnő volt a bonni kutatócsoport eredményeinek előzetes közlése és a Laschet politikai érdekei közötti átfedés.

Nemcsak emiatt, de a kutatás módszertana és következtetései okán is több tudós kétségbe vonta a bonniak tanulmányát – vagy legalábbis azt, hogy ennek alapján a lascheti követeléseknek kéne engedni.

Dorsten, aki a berlini Charitéből a bonni Streeck tudományos versenytársa-kritikusa, azt mondta: a fertőzött régióban nem volt reprezentatív a mintavétel, és eleve egy az átlagnál fertőzöttebb hely számai alapján nem lehet az egész szövetségi köztársaság számára következtetéseket levonni. Dorsten szerint eleve problematikus, hogy a bonniak egy előzetes eredményt közöltek csak (miközben ennek módszertana se eléggé világos eddig), valamint a berlini virológus arra mutatott rá, hogy az antitesteket kimutató tesztek nem pontosak, azaz egyáltalán nem lehet biztosan kijelenteni, hogy Gangelt lakosságának hány százaléka esett már át a fertőzésen. Ami a lényeg:

elvégre az eltérő tudományos álláspontokkal az eltérő (lascheti vagy merkeli vagy söderi) álláspontok támaszthatóak alá.

Merkeli kompromisszum: óvatos nyitás

Végül kedd este többórás videókonferenciát tartott Angela Merkel a tizenhat tartomány miniszterelnökével, ahol egyfajta kompromisszum született: már a jövő héttől lesznek lazítások (ezt Armin Laschet az ARD híradójában győzelemnek tartotta), de

A jövő héttől is Németországban érvényben marad a jelenlegi „kapcsolati tilalom”, ami nem kijárási tilalom, hanem másfél méteres távolságot ír elő az emberek között, akik elve nem csoportosulhatnak, és csak rokonaikkal vagy egy háztartásban élő emberekkel mehetnek közösen utcára.

De ahol ez a szabály zárt térben is betartható, ott elindul jövő héttől a lazítás (elvégre jelenleg is működik a másfél méteres távolságtartás betartása az élelmiszerboltokban vagy pékségekben, amik mind végig nyitva vannak). Jövő héttől

+ a 800 négyzetméternél kisebb alapterületű boltok,

+ valamint alapterülettől függetlenül a könyvesboltok, autószalonok és bicikliboltok megnyithatnak.

+ Kinyitnak emelett a könyvtárak és az egyetemek is (utóbbiakban ugyanakkor még nem indul újra az oktatás, lásd lejjebb).

+ A fodrászatok májustól kezdhetik újra el a munkát,

+ viszont a szállodáknak és éttermeknek még májusban is zárva kell maradniuk.

+ Tömegrendezvényeket (koncerteket, sporteseményeket) augusztus 31-ig bizonyosan nem lehet tartani, 

+ ahogyan a kulturális terek (színházak, mozik) is egyelőre zárva maradnak.

Mi lesz az iskolákkal?

Vita övezte azt is, mi történjék az iskolákkal, főleg arra tekintettel, hogy mindjárt itt van a legtöbb német tartományban is az érettségi. (Hozzá kell tenni: az oktatásügy Németországban nagyon szigorúan tartományi hatáskör, azaz ma is eltérő szabályok, korlátozások, és eleve tananyagok és követelmények vannak érvényben.)

Laschet szerette volna, ha elindul mihamarabb az oktatás (ő eleve be is jelentette: az ő tartományában bizonyosan meg is lesz tartva az érettségi, noha csak írásban). E téren most a tartományok azt a döntést hozták, hogy

ami azt jelenti, hogy először a végzős osztályok mehetnek vissza ténylegesen az iskolaépületekbe, őket követhetik azok, akik jövőre tesznek valamilyen vizsgát. Az iskolákban az oktatást nagyon szigorú higiéniai szabályoknak (például maszk viseletének) kell kísérniük.

Az egyetemek viszont csak vizsgák megtartása, illetve esetleges laborkutatások céljából nyithatnak meg, a valódi egyetemi oktatás továbbra is szünetel. Németországban a nyári szemeszter július végig tart, eddig bizonyosan nem nyílnak meg most az egyetemek oktatási célból, de digitálisan zajlik a tanítás. A tartományi kultuszminiszterek azt a döntést hozták, hogy

de ekkor már a jelenlegi tervek szerint tényleg, azaz az egyetemek falai között zajló oktatással.

BORÍTÓKÉP: Frankfurt látképe / Illés Gergő (Azonnali)