+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. április 10. péntek, 10:43
Tokió több, mint 2000 milliárd dollárt különít el azon japán cégek számára, amelyek a kiszervezett gyáraikat Kínából visszaviszik a szigetországba.

Ha nincs a koronavírus, ebben a hónapban került volna sor Xi Jinping kínai pártfőtitikár japán látogatására, amely a két ország között – főleg történelmi és geopolitikai okokból – néha feszült viszony miatt fontos lépés lett volna. A látogatás hivatalosan nem marad el, csak eltolják pár hónappal.

 

Tokió viszont olyan lépésre szánta el magát a szigetországot is veszélyeztető gazdasági válság kapcsán, amit Pekingben nem vettek egészen jó néven:

 

a japán kormány több, mint 2000 milliárd dollárral kívánja azon cégeket támogatni, amelyek Kínából visszatelepülnek Japánba.

 

A japán cégek is számos gyártási tevékenységet szerveztek ki az olcsóbb munkaerőt jelentő Kínába, a mostani helyzetben viszont nem volt folyamatos a beszállítás, azaz a japán cégeknek exportkieséseik voltak. Ez

 

a kormány szerint megmutatta: nem lehet a japán termelést ennyire Kínától függővé tenni,

 

azaz egyrészről a cégek visszatérését támogatják, másrészről – ha ez esetleg nagy munkaköltséget jelentene, akkor – a most főleg Kínába kiszervezett gyártási folyamatok egyéb, szintén olcsó délkelet-ázsiai országokba való szétterítését.

 

A kínai vírus egyéb szempontból is veszélyeztetheti Sinzo Abe japán kormányfő eddigi Kína-politikáját, amelynek – az egyébként is szoros gazdasági kapcsolatok okán – a politikai nyitás, közeledés volt a célja. A két ország közötti kapcsolatokat a terhes múlt (Kína második világháborús japán megszállásának eltérő emlékezete) teszi nehézkessé, illetve Tokió kifogásolja, hogy szerintük kínai hajók a Dél-Kína-tengeren japán felségvizekre is behajóztak volna.

 

A mostani járványban is Abe célja azonban az volt, hogy megőrizze a két ország között mégiscsak javuló kapcsolatokat, például ezért nem is tiltotta meg a vírus megjelenése után sem kínaiak beutazását. De egyéb szimbolikus gesztusok – például eszközökben segítségnyújtás Kínának, vagy hogy egy tokiói balettcsoport szolidaritásból elénekelte a kínai himnuszt – szintén ezt a célt szolgálták. Mindazonáltal mind a társadalomban, mind Abe Liberális Demokrata Pártjában

 

nő a kormányfő túl baráti Kína-politikájával szembeni ellenérzés:

 

már februárra a lakosság többsége elégedetlen volt Abe járványügyi intézkedéseivel (így azzal, hogy továbbra is beengedte a kínai turistákat).

 

A két ország egymásról alkotott képe eleve aszimmetrikus, mert miközben egy tavaly októberi felmérés szerint

 

majdnem minden második kínainak pozitív véleménye van Japánról,

 

a szigetország lakóinak még mindig óriási többsége – több, mint nyolcvan százaléka – elutasító a kommunista állammal szemben.

 

NYITÓKÉP: Siba Kokan festménye Japán, Kína és a nyugati világ találkozásáról (18. század), részlet / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás