Japán fizet a cégeknek, hogy ezentúl ne Kínában gyártsanak

Tokió több, mint 2000 milliárd dollárt különít el azon japán cégek számára, amelyek a kiszervezett gyáraikat Kínából visszaviszik a szigetországba.

Ha nincs a koronavírus, ebben a hónapban került volna sor Xi Jinping kínai pártfőtitikár japán látogatására, amely a két ország között – főleg történelmi és geopolitikai okokból – néha feszült viszony miatt fontos lépés lett volna. A látogatás hivatalosan nem marad el, csak eltolják pár hónappal.

Tokió viszont olyan lépésre szánta el magát a szigetországot is veszélyeztető gazdasági válság kapcsán, amit Pekingben nem vettek egészen jó néven:

A japán cégek is számos gyártási tevékenységet szerveztek ki az olcsóbb munkaerőt jelentő Kínába, a mostani helyzetben viszont nem volt folyamatos a beszállítás, azaz a japán cégeknek exportkieséseik voltak. Ez

azaz egyrészről a cégek visszatérését támogatják, másrészről – ha ez esetleg nagy munkaköltséget jelentene, akkor – a most főleg Kínába kiszervezett gyártási folyamatok egyéb, szintén olcsó délkelet-ázsiai országokba való szétterítését.

A kínai vírus egyéb szempontból is veszélyeztetheti Sinzo Abe japán kormányfő eddigi Kína-politikáját, amelynek – az egyébként is szoros gazdasági kapcsolatok okán – a politikai nyitás, közeledés volt a célja. A két ország közötti kapcsolatokat a terhes múlt (Kína második világháborús japán megszállásának eltérő emlékezete) teszi nehézkessé, illetve Tokió kifogásolja, hogy szerintük kínai hajók a Dél-Kína-tengeren japán felségvizekre is behajóztak volna.

A mostani járványban is Abe célja azonban az volt, hogy megőrizze a két ország között mégiscsak javuló kapcsolatokat, például ezért nem is tiltotta meg a vírus megjelenése után sem kínaiak beutazását. De egyéb szimbolikus gesztusok – például eszközökben segítségnyújtás Kínának, vagy hogy egy tokiói balettcsoport szolidaritásból elénekelte a kínai himnuszt – szintén ezt a célt szolgálták. Mindazonáltal mind a társadalomban, mind Abe Liberális Demokrata Pártjában

már februárra a lakosság többsége elégedetlen volt Abe járványügyi intézkedéseivel (így azzal, hogy továbbra is beengedte a kínai turistákat).

A két ország egymásról alkotott képe eleve aszimmetrikus, mert miközben egy tavaly októberi felmérés szerint

a szigetország lakóinak még mindig óriási többsége – több, mint nyolcvan százaléka – elutasító a kommunista állammal szemben.

NYITÓKÉP: Siba Kokan festménye Japán, Kína és a nyugati világ találkozásáról (18. század), részlet / Wikipedia