+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. április 8. szerda, 21:29
Bernie Sanders kiszállásával biztossá vált, hogy Joe Biden lesz Donald Trump kihívója a novemberi amerikai elnökválasztáson. Mire lehet képes a centrista, moderált jelölt a hektikus, harcias retorikájú Trumppal szemben? Mik az erősségei és a gyengeségei Bidennek, és mivel fognak kampányolni az elnökjelöltek?

Április 8-án Bernie Sanders egy megbeszélésen bejelentette, hogy felfüggeszti előválasztási kampányát, így ugyan még hivatalosan nem, de gyakorlatilag már kijelenthető, hogy Obama korábbi alelnöke, a centrista Joe Biden lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje, aki Trumppal szemben méretteti meg magát a november 3-i elnökválasztáson.

 

Biden az előválasztáson sokkal jobban szerepelt Sandersnél: míg Obama volt alelnöke 1217 delegáltat szerzett és 19 államban győzött, addig Sandersnek csak 914 delegáltja volt és 9 államban került az első helyre, így várható volt, hogy Sanders előbb-utóbb vissza fog lépni.

 

Biden sokkal szélesebb választási koalíciót tudott összefogni mint Sanders, aki hiába javított 2016-hoz képest ebben a tekintetben, ez is kevésnek bizonyult a vermonti szenátortól, hogy behúzza az elnökjelöltséget.

 

Azonban a nagy kérdés az, hogy mire lesz képes Biden Donald Trumppal szemben.

 

Milyen erősségei vannak Bidennek?

 

Ahhoz, hogy a fentebbi kérdést megválaszolhassuk, nézzük meg, Bidennek milyen erősségei és lehetőségei vannak Trumppal szemben, mivel hozhatja ki a kampányából a maximumot.

 

Először is Biden önéletrajza jól mutat: Biden 1973 és 2009 között a Szenátus tagja volt, illetve ő volt Obama alelnöke is 2008 és 2016 között. Utóbbi főleg az afroamerikai szavazóknak jelent sokat, nem véletlen, hogy Biden kampánya akkor indult be igazán, amikor Dél-Karolinában a szavazatok majdnem felét szerezte meg.

 

Dél-Karolina után pedig megállíthatatlan lett Biden: a szuperkedden 14 államból 10-et ő nyert meg, azóta pedig folyamatosan jobban szerepelt, mint Sanders.

 

A politikai tapasztalat mellett nagy erőssége, hogy Biden szélesebb koalíciót tud megszólítani mint Hillary Clinton 2016-ban és jobban is szerepel az úgynevezett csatatér-államokban, mint Clinton 2016-ban, vagy Sanders – de hogy ez Trump ellen mire lesz jó, az már teljesen más kérdés, az eddigi előválasztási eredményekből erre nem tudunk következtetni.

 

Biden egyik nagy erőssége, hogy az üzenetei sokkal visszafogottabbak, mint Trumpéi: egyik legfontosabb ígérete pedig a politikai normákhoz való visszatérés.

 

Biden ugyanis nem csak azzal kampányol, hogy a Demokrata Pártot, hanem hogy egész Amerikát egyesíteni kellene, hiszen jelenleg az Egyesült Államok az egyik legpolarizáltabb társadalom a világon, aminek a megváltoztatására lenne is igény a választók részéről. 

 

Hogyan fognak kinézni a kampányok?

 

Biden így a kampányát elsősorban erre fogja felépíteni:

 

egyesíteni kell Amerikát, hidakat kell építeni a táborok között és visszatérni a politikai normákhoz, azaz a Trump előtti időszakhoz.

 

A Demokrata Párt pedig bőven szolgáltat fegyvert is ehhez a harchoz: a Mueller-jelentés, illetve az impeachment-eljárás során szerzett bizonyítékokat és Trump folyamatos normaszegéseit fel fogja használni a korábbi alelnök, és a trumpizmussal szemben ismételten a kétpárti együttműködéshez való visszatérést fogja ígérni. Biden kampányában eddig is többnyire ezekről beszélt, és a több mint 40 éves politikai karrierje lényegében erről is szólt.

 

Ezzel a demokrata szavazókat, illetve a moderáltakat tudja majd megszólítani, esetleg még a Trumpból kiábrándult republikánusok egy részét is elérheti, viszont kérdéses, hogy az egyre jobban polarizálódó társadalomban ezek az ígéretek tényleg betarthatóak-e.

 

Ugyanis hiába az igény a politikai normákhoz való visszatérésre, a 2008-as gazdasági válság után Amerikában is a status quo ellen szavaztak az emberek: még a demokraták is inkább Obamát választották meg elnökjelöltjüknek, mintsem a korábbi világrendet és status quot képviselő Hillary Clintont, aki mellesleg Trumppal szemben is elbukott 2016-ban.

 

Trump pedig elnöksége alatt eleve jobbra mozdította el a közvéleményt:

 

azzal, hogy a radikális jobboldali nézeteket beemelte a mainstreambe, megváltozott a moderáltak helye is, akiket így nem biztos, hogy Biden az üzeneteivel teljesen el tud érni és maga mellé tud állítani.

 

De nem csak emiatt aggódhat Biden csapata, ugyanis Bidenen sok a támadható felület, kezdve azzal, hogy a fél internet rajta nevet, amikor a színpadon összekeveri a feleségét a testvérével, vagy elakad egy mondat közben. Így Trumpék könnyen tudják beállítani Bident egy alkalmatlan jelöltnek, amit már Biden indulásától kezdve el is kezdtek, amikor Trump folyamatosan „sleepy Joe-nak” kezdte el hívni Bident, utalva Biden megfáradt szellemi képességeire.

 

Ez pedig az elnökjelölti vitákon még jobban ki fog élesedni, ugyanis Trumpnak személyiségéből és energikusságából adódóan sokkal jobb kommunikációs képességei vannak, mint Bidennek, ez pedig vissza fog ütni Obama korábbi alelnökének.

 

Trump kommunikációs szempontból továbbra is a status quo ellen és az ellen a liberális gazdasági, kulturális és politikai elit ellen fog küzdeni, amit nagyon könnyen lehet összemosni a több mint 40 éve a politikai pályán lévő Bidennel,

 

akinek a programja is tökéletes táptalajt nyújt a status quo ellenfeleinek. És ne feledjük, az impeachment-eljárás amiatt indult el, mert Trump arra kérte ukrán kollégáját, hogy a Biden-család ukrajnai ügyletei után nyomozzon: ezen ügyek előtérbe kerülése szintén könnyen szoríthatja nehéz helyzetbe a mainstream demokrata jelöltet.

 

Lesz-e Amerikának 46. elnöke 2020-ban?

 

Ugyan a legtöbb közvélemény-kutatás jelenleg Biden győzelmét jósolja Trumppal szemben, azonban még nagyon korai ilyen becslésekbe kezdeni, ugyanis novemberig még sok idő van hátra, és jelenleg nem tudhatjuk, miként fognak változni a preferenciák a kampányok és a viták alatt.

 

Ugyanis lehet, hogy Biden üzenete sokakban pozitív hatást kelt, azonban ha éles vitahelyzetben ezt nem tudja jól kommunikálni Trumppal szemben, és hasonló hibákat vét, mint a korábbi viták folyamán, akkor szinte esélytelen, hogy meggyőzze a választókat, hogy ő a jobb jelölt. 

 

Ahogyan még azt sem tudhatjuk, hogy a Sanders-szavazók teljesen beállnak-e Biden mögé, vagy 2016-hoz hasonlóan egy részük inkább Trumpra szavaz.

 

A kérdés, hogy Amerikában elegen akarnak-e visszatérni a korábbi politikai normák jelentette világhoz, vagy csak a moderált demokrata választók vágynak vissza abba az időbe,

 

amikor még senki sem állt tőlük balra, és le tudták győzni a vízióval nem rendelkező republikánusokat.

 

NYITÓKÉP: Gage Skidmore (Flickr)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás