+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. április 8. szerda, 19:57
A szolidaritási alapból részesülhet Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna is, igaz, inkább politikai gesztus ez, mintsem óriási segítség.

Szolidaritási alapot hoznak létre a V4-országok a Keleti Partnerség országai számára a koronavírus-járvány ottani megfékezésére – jelentette be a Csehországból, Szlovákiából, Magyarországból és Lengyelországból álló Visegrádi Csoport a Twitter-oldalán.

 

Az úgynevezett V4 East Solidarity, vagyis Keleti Szolidaritás program

 

a Visegrádi Alapon belül jön majd létre 250 ezer euró, vagyis mintegy 90 millió forint összegben.

 

Az összeg lehívására az EU Keleti Partnerségének hat tagállama, vagyis Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna lesz majd jogosult.

 

A V4-ek közös közleményükben úgy fogalmaznak: támogatják az EU által a Keleti Partnerség országainak azonnali segítségre fordítható 140 millió euró folyósítását, valamint a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére még

 

további 700 millió euró folyósítását kérnék az EU-tól.

 

Emellé viszont a Visegrád Alapon belül saját szolidaritási programot is indítanak, melyben a jogosult államok „egyszerűsített procedúrával” juthatnának pénzhez az egészségügyi, társadalmi és gazdasági ellenállóképességük erősítése érdekében.

 

250 ezer euró nem sok pénz, főleg nem hat országra lebontva, így inkább gesztusértékű a pénzosztás,

 

minthogy arról beszélhetnénk, hogy majd ez menti meg a koronavírus-szkeptikus Aljakszandr Lukasenkát és Belaruszt az ott is egyre komolyabban kibontakozó járványhelyzettől.

 

A visegrádi országok emellett azt szeretnék, ha az EU és a keleti partnerek bátrabb lépéseket tennének egymás felé, javulna a közöttük lévő összeköttetés, infrastruktúra és közlekedés. Egyúttal elítélték a Krím Oroszország elleni annexióját, a nyilatkozat kiemeli, ennek Oroszországhoz tartozását sosem fogják elfogadni.

 

De mi is az a Keleti Partnerség?

 

Ezt még 2009-ben hozta létre az EU, hogy az EU-tagság konkrét ígérete nélkül erősítse a jelenlétét Kelet-Európában. Ahogyan fogalmaznak, a cél a hat kelet-európai és dél-kaukázusi partnerország politikai társulásának és gazdasági integrációjának megerősítése.

 

Ennek keretében az országok szabadkereskedelmi megállapodásokat (úgynevezett mély és átfogó kereskedelmi egyezményeket) köthetnek az EU-val,

 

így a Keleti Partnerség tagjának lenni nemcsak geopolitikai haszonnal jár az EU számára, de a partnerek közelebb is kerülnek az európai piachoz.

 

Ilyen szabadkereskedelmi megállapodása az EU-nak már van Grúziával, Moldovával és Ukrajnával is, de a Keleti Partnerség a vízumkönnyítés és vízumliberalizáció ígéretével is igyekszik becsábítani a posztszovjet államokat.

 

BORÍTÓKÉP: Cseh külügyminisztérium / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás